• épületkárok
• tetőfedés

A tetőfedések hibái és károsodásai

A károsodások jellemző okai

A tetőfedések legtöbb esetben a következő okok miatt mennek tönkre:

• a tetőhéjalás aljzatának alkalmatlansága;
• tönkrement a tetőfedő elemek anyaga;
• nem megfelelő tetőfedő anyagok és elemek használata;
• a tetőhéjalás hibás beépítése;
• dilatációs hibák;
• a kiegészítő szerkezetek hibás kialakítása.

Gyakorlati példák, esettanulmányok

A következő esettanulmányokban bemutatott tetőknél az 5.fejezetben felsoroltak közül legalább két ok szerepel, ezért ezekre az egyes károsodott tetők bemutatásánál hivatkozunk.

Esettanulmány

Épület és tetőszerkezet: Egy budapesti, 94 éve épült, ötszintes, a „Nagy Fehér Iskola” néven is ismert műemlék iskolaépület, kötőgerendás, állószékes fedélszékkel.

Károsodások: A tetőszerkezet elemeit meg­lepően jó, csak helyenként cserélendő vagy megerősítendő állapotban találták a szakem­berek, ám az eredeti cserépfedés, a későb­biekben nem odaillő és esetenként szaksze­rűtlenül beépített különféle tetőhéjazat pótlások, valamint a bádogosszerkezetek siralmas állapotban voltak. A tetőhéjalás és a padlás­födém több helyen beázott, a felújítás nem volt tovább halasztható.

A károsodások okai:

• a lécezés erős alakváltozása, lehajlása, ennek következtében a hornyolt cserép­fedés megnyílása, tető beázások;
• helyenként a cserepek kifagyása;
• a horganylemez kiegészítőszerkezetek erősen deformálódtak vagy teljesen tönkre­mentek, az eresz leázott.

Károsodott lécezés és tetőfedés.

Hornyolt cserepek kifagyása.

A javítás módja: Fontos volt, hogy a felújítás során ne csak az eredeti, 2500 m² felületű kettős hódfarkú cserépfedés újuljon meg, de annak részletképzése is hasonló legyen a 94 év előtti állapothoz. Ezért esett a választás a TONDACH rendszerre, amelynek gazdag ter­mékválasztéka lehetővé tette a megfelelő színű és méretű tetőcserepek kiválasztását, és a „gombos” gerinccserepekkel is megköze­líthették az eredeti, cserépdíszes gerincképzést.

Tetőfedés részlete, ereszleázás.

Tetőrészlet felújítás után.

A felújított tető.

Esettanulmány

Épület és tetőszerkezet: Egy budapesti föld­szintes áruház, korcolt bevonatos fémlemez fedésű dongatetővel, polikarbonátlemez-betét felülvilágítókkal. A fedés három szakaszra osztható: síklemez sávfedés a felül­világítók szegélyezésénél, alacsony, ill. mere­dek hajlású korcolt szalagfedések a dongán.

Károsodások:

• a fémlemez fedés bevonata felrepedt, fel­vált, lehámlott;
• a fémlemez fedés a tetősíkon az egymás­ra merőleges korcok csatlakozásánál felrepedt, a korcok kigörbültek, felnyíltak, a fedésen repedés képződött;
• a tető rendszeresen beázott, mert a repe­dések és korccsatlakozások környezeté­ben sikertelenek voltak a kittes javítgatások.

A károsodások okai:

• alkalmatlan lemezbevonat;
• a fedés lejtésirányú hőmozgását gátolta a keresztirányú korc;
• elmaradt a fedés alatti levegőréteg át szellőztetése.

A tető részlete

Lepusztuló lemezbevonat

A javítás módja: A tetőhéjazat átfedése ragasz­tott EPDM lepelszigeteléssel.

A felújítás 2010 szeptemberéig nem kezdődött meg, a repedések átfedésével próbálják meg­előzni a tető beázásokat.

Hossz- és keresztirányú korcolások deformációja.

Felrepedt korckapcsolatok „javítása”.

A tető képe 2010 szeptemberében.

Esettanulmány

Épület és tetőszerkezet: Egy budapesti egész­ségügyi intézmény lapostetőjén található beépített felülvilágító építmények 30°-os hajlás­szögű, hőszigetelés nélküli vasbeton lemez tetőinek fedése. A tetőhéjalás nagy része álló­korcos horganylemez fedés, de a lapostetőhöz való csatlakozásnál forrasztott lemezsávot alakítottak ki.

Károsodások:

• a horganylemez fedés hullámosodása, megcsúszása a tetőgerincnél és alul, az állókorcok és a lemezek erős deformációja;
• a horganylemez fedés felrepedése az álló­korcos és forrasztott lemezszakaszok csat­lakozásánál tetőbeázások.

d

A lemezfedés hullámosodása és megcsúszása.

Kétféle fedésmód együttes alkalmazása.

A lemezfedés felrepedése.

A károsodások okai:

• kétféle lemezfedés együttes alkalmazása;
• nem megfelelő lemezvastagság;
• nem megfelelő rögzítés, helyenként a fedés „átszegezése”.

Felújított tető

A javítás módja: A lemezfedés elbontása, kiegészítő hőszigetelés beépítése, új fedés készítése ragasztott EPDM lepelszigeteléssel.

Esettanulmány

Épület és tetőszerkezet: Egy iskolaépület oktatási szárnya feletti meredek hajlású tető, műpala méhsejtlemez fedéssel, horganylemez kiegészítő szerkezetekkel.

Károsodások:

• az ereszcsatornát takaró falambéria rend­szeres leázása;
• a tetőhéjazaton át a csapadékvíz bejutása a szerkezetbe, ill. a belső térbe;
• a horganylemez vápacsatorna erős defor­mációja, helyenként felrepedése a for­rasztási varratok mentén

A károsodások okai:

• a 10,5 m hosszúságú, dilatálatlan vápa­csatorna gátolt hőmozgása, feszültségek keletkezése a horganylemez szerkezetek csatlakozásainál;
• a vápabádog alatti deszkázat hiánya (csak lécezés készült);
• a vápacsatorna alatti bitumenes csupaszle­mez alátéthéjazatot nem vezették be a vápa­csatornába, ezért a tetőhéjazaton átjutó csapadékvíz a szerkezetbe, ill. a belső térbe került;
• a műpala fedés elégtelen (4-5 cm) taka­rása az oromszegélyen.

A javítás módja: A vápacsatorna elbontása, új csatorna készítése vápadeszkázatra fektetett, fekvőkorcokkal dilatált titáncink lemezből, a műpalafedés kiegészítése.

Vápacsatorna deformációja és felrepedése.

Vápacsatorna tetőléc aljzaton.

Vápacsatorna és oromszegély csatlakozása.

Vápacsatorna és ereszcsatorna csatlakozása.

Felrepedt vápacsatorna.

Felújított tetőfedés képe

A tetőtér-beépítés hibái

Azt gondolom, senki sem azért olvassa ezt a cikket, hogy az épülethibákban gyönyörködjön, hanem tanulni szeretne mások hibájából, ismerni szeretné a buktatókat, hogy azokat elkerül­hesse, mint szakember vagy mint építtető, esetleg már meglévő problémát, épületkárt szeretne beazonosítani.

Természetesen mindenki szeretné tudni, hogyan lehet az adott hibát gyorsan, hatékonyan, gazdaságosan kiküszöbölni. A tetőtér-beépítések hibáinak túlnyomó többsége páratechnikai problémákra vezethető vissza. Általánosságban elmondható, hogy a tető (beépített tetőtér) felújításánál a legkisebb gond a kiselemes fedés cseréje. A páratechnikai problémák, beázások megszüntetése minden esetben nagy ráfordítással jár, viszont hatékonyabban javítják a hőérzetet és csökkentik a fűtési költséget.

A páratechnikai hibák tipikus jelei:

• nedvesedés, vízcsöpögés, ami elsősorban télen, illetve hideg időben jelentkezik, akkor is, ha kint nem is esik az eső;
• a tetőtérben a levegő-hőmérséklet kisebb, mint a földszinten;
• hideg, szeles időben a tetőtér nem, vagy csak nehezen felfűthető.

A probléma két, egymástól merőben eltérő módon oldható meg:

A lakott tér felől egy új zárt réteg létrehozása fóliával, majd annak új álmennyezettel, burkolattal való eltakarása. Ez a megoldás csak akkor ad kielégítő eredményt (fűtésienergia-, esetleg fűtésszámla csökkenés), ha a tetőtér hőszigetelése kellő vastagságú és hibátlan állapotú, valamint a tetőfedés és az alátétfedés 100 %-ban megvédi a hőszigetelést a nedvességtől.

Más a helyzet, ha a tetőfedés és az alátéthéjazat állapota is hagy kívánnivalót maga után, illetve a hőszigetelés vastagsága nem kielégítő, és a beltér felé – pl. a belmagasság csökkenése miatt – nem növelhető a rétegrend, vagy a már lakott teret nem szeretnénk újra építési területté alakítani. Ebben az esetben a belső burkolat meghagyásával, csak a külső oldal felől fektetett változó párael­lenállású légzáró fólia (Delta®-Novaflexx) fektetésével, megfelelő légzáró csatlakozásokkal érhetünk el eredményt. Ezután építsük be a lehető legvastagabb hőszigetelést és az alátéthéjazatot.

Érdemes átgondolni, hogy mekkora feladat az alátéthéjazat cseréje. Az itt esetlegesen megspórolt néhány ezer, tízezer forint később újabb, akár többmilliós kiadást okozhat. Viszont egy jó döntéssel fűtési- és hűtésienergiát is megtakaríthatunk.

Melyek ezek a lehetőségek?

• hőszigetelő réteggel ellátott szélzáró alátéthéjazat (Delta®-Maxx Comfort);
• hővisszaverő bevonattal ellátott szélzáró alátéthéjazat, hőmembrán (Delta®-Maxx Titán);
• szélzáró alátéthéjazat, energiatakarékos membrán (Delta®-Maxx Plusz).

A sor folytatható, és mindenkinek magának kell megtalálnia az optimálisát.

Szerző: Osztroluczky Miklós okl. építészmérnök, PhD, c.egyetemi tanár