• fafelület
• pácolás

A fafelületek pácolása

A felületek esztétikai megjelenésének jobb minősége érdekében a termé­szetes fa felületeket különböző színű pácokkal színezik. Szép, rajzos, egyön­tetű felületeket világosabb színre, a minőségileg gyengébb megjelenésű faa­nyagokat általában sötétebb színre pácolják. A pácolással elérni kívánt szín­hatás és kiegyenlítés egyben divatkérdés is. Fényezés, lakkozás előtt rend­szerint szükség van valamilyen – a divatnak megfelelő pácolásra. Műfa felü­leteket általában nem pácolnak. Kivételes esetben a forgácslapok pácolha­tok, de a pácoláshoz olajos, viaszos pácot alkalmaznak, a vizes pác haszná­latát kerülik.

A színezőpácok lehetnek:

• vizes pácok,
• olajos pácok,
• oldószeres pácok,
• viaszos pácok,
• egyéb oldható színezékek, esetleg fehérítő anyagok.

Felhasználásra kerülő anyagok

A pácanyagok vízben, olajban, oldószerben vagy viaszban elkevert, fel­oldott festékanyagok. Hatásuk olyan, hogy a fát csak színezi, fedőréteg nem alakul ki belőlük. A pácok lehetnek egylépcsős vagy „kettős” pácok.

Ez utóbbiaknál rendszerint egy előpác felhordása után egy második „csávázószer” lép reakcióba az előpáccal, amelynek hatására a felület elszínező­dik. A kettős pácok rendszerint nagymolekulájú szerves vegyületű előpácból (tannin, pirogalluszsav, anilin-klorid stb.) és különböző fémes csávázószerből (kálium-kromát, Cu₂S0₄, Fe₂S0₄/ CuCI₂ / Ni₂S0₄ stb.) állnak. Ez utóbbi­akat 1-5%-os oldatban használják.

Az ún. „füstölőpácot” – amelyek a felületnek csillogó fémes füstszínt köl­csönöznek – általában NH₄OH-ban oldott fémsók (pl.: réz-kromát, réz-klo­rid stb.) alkotják. (Ismeretesebb pácok: a diófapác, mahagónipác, ébenfa­pác stb.) Márkanévvel ritkán látják el őket, a gyártócég neve mellett a szín szerepel, mint megjelölés.

Kivitelezés

A pácolóhelyiségnek tisztának, por és huzatmentesnek kell lennie. A páco­landó felületet tisztára kell törölni. A pácolt anyag nedvességtartalma 8-12% között legyen. A környezet hőmérséklete 20-22 °C között változhat.

Használandó eszközök és szerszámok

• üveg, műanyag, vagy zománcozott edények, amelyeket a pácok nem támadnak meg,
• felhordó kefe (rövidszőrű), szivacs, teddy henger, vagy felhordó szóró­pisztoly,
• gépi felhordáshoz felhordóhenger, vagy bemártó gépsor.

Az elérni kívánt színezőhatástól függően választják meg a pácot. A legtöbb pác pozitív színezési képet ad. Kivételek a földfesték pácok, amelyek nega­tív képet adnak, a fa világos részeit sötétítik, a sötétebb részeket pedig vilá­gossá teszik.

A pác felvitelét bőséges mennyiségben, rostirányú felhordással végzik. A felesleges anyagot ecsettel vagy szivaccsal törlik le. A bütüfelületeket elő­ször hígított páccal itatják, majd száradás után ismételten normál pácoldat­tal kezelik. A gépi felvitelnél a gépre vonatkozó előírások a mértékadók. A pácolás után megszáradt felületen felhúzódott rostokat finom csiszolópa­pírral távolítják el. Normál hőmérsékleten 3-4 óra alatt a pácok megszárad­nak. Pácolt felületeket napon szárítani nem szabad. Mesterséges szárításhoz 30-35 °C hőmérsékletű levegőt alkalmaznak, amelyet nem keringtetnek, mert hamar telítődik vízgőzzel. Infravörös szárítás az egyenlőtlen száradás miatt nem ajánlatos.

Minőségi követelmények

A pácolt felületnek értelemszerűen egyöntetű színűnek, szín- és nedvesség­folt mentesnek kell lenni.

Kivitelezési hibák, javítás

Fa és műfa felületek pácolásakor leggyakrabban előforduló hiba a felszálkásodás, ezt utólagos finomcsiszolással kell eltávolítani. A pácban lévő esetle­ges festékszemcsék által okozott csíkokat vagy foltot az egész felület ned­ves áttörlésével és új pácanyag felhordásával lehet kijavítani. Ha a pácolást politúrozás követi, hiba a pórusok tömítetlensége is. Ezt a beszáradás után habkőporral javítják.

Műszaki-gazdasági adatok

Fa, illetve faforgácslap felületek pácolásához az alábbi pácmennyiségek szükségesek (m²/liter):

A szárításhoz szükséges idő általában 3-4 óra, ami a pácoldat és a felület nedvességtartalmától függően változhat.