• építkezés

Építkezés – Hatósági engedélyeztetések

Ide tartoznak az épülettel, közterület igénybevételével, ideiglenes és végleges közműellátással kapcsolatos, valamint az épület használatához szükséges, közterületen létesítendő egyéb létesítmények, pl. bejárók vagy „privát” autóparkolók építésével kapcsolatos engedélyeztetések.

Az építési engedély

Az előző sorozatban foglakoztunk a tervezéssel és az építési engedélyezési eljárással, addig, hogy a terveket a szükséges iratokkal kiegészítve benyújtjuk az eljárást lefolytató építési hatósághoz.

Az építési engedélyezési eljárás időtartama alatt a szakhatóság a benyújtott terveknél felülvizsgálja a létesítmény engedélyezési feltételeit, hogy az épület, a környezeti és területi követelményeken túl, a vonatkozó építési előírásoknak (OÉSZ, MSZ) megfelel-e. A felülvizsgálat nem terjedhet ki pl. a statikai megoldásokra, ugyanis azok a kiviteli terv részeit képezik. 6,6 m-nél nagyobb fesztávolságú monolit vasbeton szerkezetek, ill. 6,5 m-nél nagyobb homlokzatmagasságú épületekhez viszont már az engedélyezéshez be kell adni a statikai számítást is.

Nagyon lényeges, hogy az egyéb szempontok szerint megfelelő épület külső határoló szerkezetei hő technikailag megfelelőek legyenek. Megjegyezzük, hogy a hazánknál gazdaságilag jóval fejlettebb országok sokkal szigorúbbak e területen, ami egyúttal jóval nagyobb takarékosságot is jelent. A huzamos tartózkodásra szolgáló épületekhez kötelezően mellékelt „hő technikai számítás” előírásai szerinti anyagokat természetesen be is kell építeni az épületbe!

Az építési engedély tartalmazza:

• az építtető és a haszonélvező nevét, címét;
• az építtető felhatalmazott ügyintézője nevét, címét;
• az épület helyét (pontos leírását);
• a tervező(k) nevét és címét;
• a bejelentett kivitelező nevét és címét, jogosultsági kör lehatárolásával (ezt a személyt esetenként elegendő csak az építés kezdésekor bejelenteni); az épület vagy a telek tulajdonosának adatait;
• az épület rendeltetését röviden, de jellemzően (szobaszám, szintszám, épületméret stb.);
• az építmény állandó vagy ideiglenes jellegét;
• az épület egyedi vagy típusterv alapján készül-e?

A határozat előírhatja:

• az épületre vagy környezetére vonatkozó eseti előírásokat;
• egyes munkarészek megkezdésének bejelentési kötelezettségét (a munkafázisonkénti hatósági ellenőrzés biztosítása érdekében, pl. az eltakarásra kerülő szerkezetek vagy a hőszigetelő rétegek ellenőrzésére – beleértve a vakolatokat is);
• a közterületi fakivágás feltételeit;
• bontással való átalakítás feltételeit;
• épület kitűzésének és kiindulási alapmagasságának meghatározását;
• a kezdési és használatbavételi engedély megkérésére vonatkozó kötelezettségét.

A határozatban foglaltak betartása a kérelmezőre mint építtetőre kötelező, kivéve, ha fellebbezés nyomán módosulnak az egyébként előírtak.

Az építési engedélyezési eljárás időtartama általában:

• normál esetben, egyedi terv esetén 30 nap;
• típusterv esetén 15 nap;
• ha vagyonkárosodási és életveszély áll fönn, azonnali intézkedés szükséges.
• Ez azonban lehet az előbb felsoroltak többszöröse is, ha a tervdokumentáció felülvizsgálatakor megállapítható, hogy:
• az adott terv nem megfelelően illeszkedik be a környezetbe;
• az építtetőtől még be kell kérni valamilyen iratot (hiánypótlási kötelezettség);
• az építés valamely jogszabályban előírt feltételnek nem felel meg, és ez ügyben külön kell tájékozódni;
• egyéb szakhatósági engedélyek is szükségesek (pl. tűzrendészen, környezetvédelmi, közegészségügyi engedélyek vagy közműnyilatkozatok.)

Tetőtér beépítésű lakóház osztott bordázatú homlokzati nyílászáróval. E megoldás a 90-es években Európában kezd elterjedni. Az építési munkát jogerős építési engedély birtokában lehet törvényesen megkezdeni. Ehhez az kell, hogy az építésről határozattal értesítettek (szakhatóság, tervező, szomszédok stb.) a tudomásulvételt követő két hét alatt ne emeljenek kifogást. A határozattal értesítettek nyilatkozattal lemondhatnak a fellebbezési jogukról, így a két hét lényegesen rövidíthető.

Határozat elleni fellebbezés

A határozat elleni fellebbezés okai természetesen eltérőek lehetnek, akár maga az építtető vagy éppen a tervező is fellebbezhet. A fellebbezési jog megillet mindenkit, akit a határozatban értesítettek. A fellebbezést – elutasított kérelem esetén is – mindig a határozatot kiadó építésügyi hatósághoz kell előterjeszteni, de II. fokú hatósághoz címezve, figyelve annak szabályszerűségére, mert ezen is sok múlhat – vagy éppen bukhat. Lényeges a határozat kézhezvételétől számított, abban előírt határidő betartása. Hátráltatja az ügyintézést, ha a feltüntetett illetéket nem vagy kisebb összegben rótták le.

A fellebbezés melléklete lehet bármilyen hivatalos bizonyíték (vagy annak hiteles másolata), amely segít mérlegelni az észrevételeket. A határozat bármely pontja – vagy éppen puszta ténye – ellen lehet fellebbezési joggal élni, természetesen az ellenvetéseket jól át kell gondolni. A határozattal értesítettek a fellebbezés benyújtása előtt a szakhatóságnál betekinthetnek a tervdokumentációba, természetesen a jogerőre emelkedés határidejének időpontjáig. Hivatalos értesítést kapnak a szomszédok vagy a megjelölt kivitelező és a szakhatóságok.

A fellebbezés átfutási ideje, egyszerű esetben ugyancsak 30 nap, de kivizsgálást igénylő beadványnál, ahol esetleg külső állásfoglalás is szükséges, ez hosszabb is lehet. A fellebbezés elutasítása esetén keresettel élhetünk az illetékes bíróságnál, felülvizsgálati kérelem benyújtásával.

Az ilyen ügyekben járatlan építtetők gyakran azt hiszik, hogy az építkezést e közben nyugodtan folytathatják, amíg a törvény emberei „hegyezik ceruzájukat”. Az ügy jogerős lezárásáig azonban semmiképpen nem kezdhető meg az építkezés, és a hatóság részéről sem adható ki hivatalos engedély semmilyen munkálatra. Összegezve tehát: a legsimább és legegyszerűbb eljáráshoz is kellhet legalább 1,5 hónap, de ha problémák adódnak, akár többszöröse is szükséges lehet ennek. A jogerőre emelkedett építési engedély és tervdokumentáció kézhezvételével megindulhat az előkészítési munka következő fázisa. Ennek a „kétpecsétes” határozatnak a birtokában folyamodhatunk pénzintézethez hitelért, de majd az ÁFA visszaigényléséhez is erre lesz szükségünk.

Az építési engedély érvényességi ideje – ha azt a határozatban másképp nem rögzítették – a jogerőtől számítva két év. Eltérő érvényességi idő az építtető kérelmére is megállapítható, de a hatóság is megszabhat más időtartamot. Ha ezen időn belül a szabályszerűen elkezdett építkezést végzik, akkor az engedély két év után sem veszíti el hatályát. A még meg nem kezdett építkezés esetében a határozat érvényességi ideje, annak lejárta előtt, az építtető (vagy megbízottja) kérelmére további 1 évvel meghosszabbítható, ami indokolt esetben újból megismételhető. Három év elteltével a tervezőnek az eredeti tervdokumentációt korszerűségi vizsgálat alá kell vetni, és szükség esetén módosítania vagy kiegészítenie. Erről minden esetben „tervező nyilatkozatiban kell nyilatkoznia.

Építési engedély további érvényességi feltételei lehetnek – az érvényességi időn belül – a törvényes jogutód vagy az új tulajdonos személye esetén – ha azt a hatóságnál bejelentettük, illetve a névváltozást kérelmeztük. Természetesen ez esetben a tulajdonjogot újból kell igazolni telekkönyvi szemleívvel, és esetleg az eredeti telektulajdonos hozzájáruló nyilatkozata is szükséges. Az érvényességi idő meghosszabbítását a hatóság megtagadhatja, ha időközben a szabályok és a területi előírások megváltoztak, illetve az építkezés sértheti a szomszédok közben szerzett jogait.

A kezdési engedély

Jogerős építési engedély alapján akkor kezdhető meg a kivitelezés, ha azt az építési munka megkezdése előtt legalább nyolc nappal az engedélyező hatóságnál bejelentettük. Ha 8 napon belül a határozatot kibocsájtó nem küld egyéb értesítést, a munka megkezdhető. Ez az időtartam rövidíthető, ha a kezdési időpont írásos bejelentésére az építésügyi hatóság azonnal, írásban engedélyezi a kezdést a másodpéldányon.

A kezdés bejelentésekor közölni kell az építési engedély számát, az építtető nevét (címét), a kivitelezőt (képesítés; eng. szám stb.), a felelős műszaki vezető nevét, valamint a kezdés időpontját. Bizonyos esetekben az építési hatóság kitűzést dokumentáló helyszínrajzi váz­latot is kérhet (torz vagy erősen lejtő teleknél).

A közterület használatba vétele

Az építkezés alatt – még nagyobb telek esetében is – időnként elkerülhetetlen a közterület – részbeni vagy teljes – fel­vonulási területként való igénybevétele. Közterületnek csak a belterületi ingatla­nok előtti rész számít!

A közterület igénybevételéhez a terü­letileg illetékes önkormányzatnál hasz­nálatbavételi engedélyt kell kérni. A kérelmet az építtető, a telektulajdonos vagy ezek megbízottja nyújthatja be, és abban fel kell tüntetni:

• a kérelmező nevét, címét,
• a használatbavétel célját,
• az igénybevétel vázlat szerinti, de főbb méretekkel megadott meghatá­rozását,
• a tervezett időtartamot (mettől-meddig).

Az igénybe venni kívánt terület át­nyúlhat a szomszédos telekingatlanok elé, de úgy, hogy az adott ingatlan tulaj­donosának jogait, ill. testi épségét ne sértse. A határozatban megjelölt időpont és terület eltérhet a kérelemben rögzítet­tektől, és mindig ez a mértékadó. Az engedély lejárta előtt az engedély a használatba vétel engedélyezőjéhez benyújtott kérelemmel meghosszabbítha­tó. Közterület időszakos igénybevételé­ért a legtöbb településen hivatalosan megszabott díjat kell fizetni.

A közterületet igénybevevőnek több feladata is lehet, ilyen pl. az esetleges elkerítés, a járda vagy közlekedési sáv áthelyezése, azok megvilágítása, közle­kedésrendészeti táblák kihelyezése, csapadékvíz elvezetése stb.

Közterület használatbavételi enge­dély szükséges az épülő vagy már meg­lévő lakóépület előtti közterület fölé 10 cm-nél mélyebbre benyúló épületszer­kezet, reklámtábla, kirakaternyő stb. esetében is, azonban nem időszakos jelleggel, mint az építési területnél. Ezt új épületeknél érdemes az építési enge­dély dokumentációjával egyidejűleg be­nyújtani, mert különben utólag kell in­tézni.

A közművek bekötéséhez szükséges közterület igénybevételét külön kell ké­relmezni, minden egyes közműcsatlakozás miatti útbontás (pl. víz, csatorna, gáz, elektromos vezeték, postakábel stb.) esetén. Kétszintes lakóház télikerttel. A télikert ma annyira fontos a korszerű építészetben, mint maga a jól hőszigetelő határoló szerkezet.

Ez az engedély nem helyettesíti az illető szolgáltató cég közműbekötési engedélyét, amit minden esetben külön kell kérelmezni. Lehetővé kell tenni a járművek és gyalogosok közle­kedését, még ha csökkentett kereszt­metszetben is. A felbontott közterületet – mint munkaárkot – jól látható védőkorláttal és közlekedést biztosító provizóriummal kell biztonságossá tenni, és annak éjszakai megvilágításáról (vagy csak jelzőfényről) gondoskodni kell. A közműbekötés után a szilárd burkolatot a kérelmezőnek a lehető legrövidebb időn belül helyre kell állítatni, a saját költségén. Ha a közműcsatlakozások társulásként épülnek, akkor egy közös eljárás is elegendő. Ugyancsak engedélyköteles a nyílt szelvényű utcai csatorna vagy szikkasz­tóárok feletti átjáró építése is.

Közműbekötések engedélyeztetése

Az épülő lakóépület ideiglenes és vég­leges közműcsatlakozásainak engedé­lyeztetését célszerű egyidejűleg intézni, és a vonalas létesítményeket a telken belülre megépíteni. Az elektromos csatlakozás kiépítése a munkahelyi gépek üzeme miatt mindenképpen szükséges ideiglenes közműként, de a vízellátás­hoz már a végleges megoldást javasol­juk.

Az ideiglenes elektromos ellátáshoz megfelelő a légkábeles csatlakozás, egy fogadóoszlopon, egy ideiglenes mérő­hely kialakításával. Az ideiglenes mérő­helynek (mérőszekrény) zárhatónak és vízmentesnek kell lennie. A mérőszek­rényben a főkapcsoló és biztosítótábla helyezhető el, a csapadéktól és az épít­kezési víztől védett csatlakozókat külön kell kiépíteni, szabvány szerinti védőföldeléssel és bekötéssel. Szükségessé­gét az előírtakon túl a munkahelyi gé­pek kezelőinek biztonsága indokolja. Ideiglenes elektromos csatlakozáshoz csak akkor kell közterület használati engedély, ha a közterületet bontani kell, ill. ha a közterület felett légvezetéket (a megfelelő közlekedési űrszelvény fö­lött) kell átvezetni, feszítő-, illetve te­herhordó vezetékhez függesztve.

Vízellátás

Az építkezés vízellátásához a telek vízbekötő vezetékét a végleges mérőhe­lyig mindenképpen érdemes kiépíteni, és legalább egy ideiglenes vízvételi he­lyet ki kell alakítani.

Elektromos hálózat

Az elektromos ellátáshoz a kérelmet az áramszolgáltatóhoz, a vízcsatlakoz­tatásét pedig a vízművekhez kell be­nyújtani, szabályszerű vonalas tervek­kel vagy szerelési vázlattal kiegészítve. A vízbekötéssel egyidejűleg – az egy­szerűsített ügyintézés miatt – a csator­nabekötés is kérelmezhető, feltéve, ha az a közterületen már kiépített.

Gáz

Gázvezeték bekötését a fogyasztói igény pontos meghatározásával kell ké­relmezni, külön helyszínrajz és vonalas tervek alapján, a gázműveknél. Magát a csatlakozást viszont az épület szerkezet­kész állapota előtt nem javasoljuk meg­építeni, a csatlakozó vezetékszakasz (csonk) veszélyessége miatt.

Ha az elektromos hálózathoz a belső hálózat földkábellal csatlakozik, akkor a végleges kiépítést – hasonlóan a gáz­vezetékhez – egyszerre végeztessük el. Az ideiglenes mérőt érdemes mielőbb áthelyezni végleges helyére, mivel a kétfajta díjtétel különbsége akár egy he­lyiség belső burkolatára is elegendő le­het.

A közművek bekötésénél a szint alat­ti vonalas létesítményekről (nyilván­tartás miatt) felmérési (állapot felvételi) helyszínrajzot kell készíttetni, és azt az eltakarás előtt a szolgáltató céghez be kell nyújtani.

Eltérés a tervtől

A műszaki tervtől való eltérés megen­gedhető mértékéről több változat is is­mert a köztudatban, érdemes tehát ezt is pontosítani.

Eltérés egyáltalán nem le­hetséges:

• az épület befoglaló méretében;
• a közterületről látható homlokzatok nyílászáróinál;
• a szerkezeti fal méretében;
• a tető nagyságában és idomában;
• a homlokzatmagasságban;
• a belső funkcionális kialakításban.

Eltérés lehetséges, – de azt írásban kö­zölni kell a szakhatósággal – a követke­ző esetekben:

• más tetőfedő anyag használatakor;
• változó homlokzati rendszer és szí­nezés esetén;
• a belső válaszfalakban elhelyezendő ajtók helyének megváltoztatásakor; (ha a belső kapcsolatrendszer ugyan­az marad);
• a belső burkolatok megváltoztatása­kor;
• a belső lépcső anyagának és szerke­zeti rendszerének módosításakor;
• a szerkezeti falak anyagának változá­sakor (pl. HB 38-as tégla helyett YTONG blokkfal). Ilyenkor mellé­kelni kell a hő technikai számítást is.

Hatósági ellenőrzések

Az építési munkák megkezdésének be­jelentése után a munkaterületre kötele­sek vagyunk beengedni és biztosítani az ellenőrzést az önkormányzat építésügyi hatósági jogkörrel felruházott képvise­lője számára.

Az ellenőrzés célja a terveknek meg­felelő munkafolyamatok betartatása. El­lenőrzik a közterület igénybevételét és a közterület biztonságát is. Ellenőrzéskor kérésre be kell mutat­ni a jogerős építési engedélyt, a felülbé­lyegzett engedélyezési tervet, és az épí­tési naplót, amelybe az ellenőrzést vég­ző személy – pl. életveszély esetében – bejegyezhet, sőt, akár fel is függeszthe­ti a munkálatokat. A munka leállítása hatósági okirattal vagy határozattal ren­delhető el.

Az építési hatósági ellenőrzések fo­lyamán külön szakértői szakvéleményt vagy műbizonylatot kérhetnek bizo­nyos szerkezetekről vagy anyagokról, amelynek beépítését már megkezdték. Szemrevételezéssel is megállapíthatóan minőséghibás anyag, ül. kifogásolható munkavégzés is maga után vonhatja a szakértő felkérését.

Az ellenőrzés feladata az építtető ér­dekeinek, illetve az épület megfelelő minőségű kivitelezésének biztosítása, így ne tekintsük az ellenőrt holmi „aka­dékoskodó közegnek”. A hatóság kér­het ÉMI (Építőipari Minőségvizsgáló Intézet) szakértői véleményt is. A ható­ság szakembere az utasítását köteles írásban megadni.

A használatbavételi engedély

Minden olyan épületet, amelynek léte­sítése építési engedélyhez kötött, csak a használatbavételi engedély megadása után lehet használatba venni. Vannak azonban kivételek, feltéve, ha nem la­kó- vagy műhelyépülettel együtt épül­nek.

Az engedélyköteles épületek a kö­vetkezők:

• járműtároló (gépkocsi, motor, ke­rékpár, csónak, munkagép stb.) építése és bővítése;
• épület közterületről látható homlok­zatán, tetőzetén, kerítésen vagy tám­falon üzlethomlokzat (portál) kiala­kítása, kirakatszekrény, védőtető (előtető), árnyékoló ernyő, hirdető berendezés, fényreklám, 1 m²-nél nagyobb cég- vagy címtábla létesíté­se, átalakítása stb.;
• 5 m³-nél nagyobb fürdő- vagy egyéb medence építése;
• építési telken, illetve építési területen a terep szintjének a szomszédos in­gatlanok használatát korlátozó vagy azok állékonyságát veszélyeztető megváltoztatása;
• építési telek, építési terület homlok­vonalán kerítés, továbbá annak határ­vonalaitól számított 3 m-en belül 1 m-nél, azon túl pedig 1,5 m-nél ma­gasabb támfal építése;
• felvonulási épület építése, bővítése.

A használatbavételi engedély akkor ad­ható meg, ha:

• az építésügyi hatóság a helyszínen meggyőződött arról, hogy az építés az építési engedélynek, az ahhoz tar­tozó helyszínrajznak és műszaki terveknek, valamint az esetleg engedé­lyezett eltérésnek megfelel, az épít­mény rendeltetésének megfelel, és biztonságos használatra alkalmas ál­lapotban van;
• az engedély megadásához az érde­kelt szakhatóságok és közművek – kikötésekkel vagy anélkül – hozzájá­rultak;
• munkavégzésre szolgáló építmény vagy építményrész esetében az egészséges és biztonságos munka­végzés feltételeinek meglétét igazo­ló üzemeltetői engedélyt is csatolták. Ha azonos rendeltetésű összefüggő területen (földrészleten vagy építmé­nyen) egyidejűleg több építményt épí­tettek, illetőleg többfajta építési munkát végeztek, ezekre elegendő egy haszná­latbavételi engedélyt kérni. Amennyi­ben az első fokú építésügyi hatóság el­járása során hibákat vagy hiányosságo­kat észlel, ezek jellegétől függően, az egész építményre vagy annak egy ré­szére – a hibák és hiányosságok meg­szüntetéséig – megtagadhatja a haszná­latbavételi engedélyt és megtilthatja a használatbavételt.

Ha az építkezést még nem fejezték be teljesen, de az építménynek már vannak olyan részei (pl. az épületben lé­vő lakás, üzlethelyiség), amelyek ren­deltetésszerű és biztonságos használat­ra önállóan is alkalmasak, ezekre ideig­lenes használatbavételi engedély adha­tó. Végleges jelleggel azonban csak az építmény teljes elkészülte után szabad megadni a használatbavételi engedélyt.

Engedély nélküli építkezések

A szabálytalan, engedély nélküli vagy engedélytől eltérő építkezésekkel kap­csolatosan jó tudni a következőket:

• Bárminemű építési munka csakis en­gedélyek birtokában végezhető.
• Ha a tervtől való eltérés mértéke meghaladja a megengedetteket, a ter­vet módosítani kell, erről meg kell kérni a módosítást engedélyező hatá­rozatot.

Ha az építményt szabálytalanul épí­tették, és az, az építésekor érvényben lé­vő rendezési terveknek, illetve építésü­gyi szabályoknak nem felel meg, az építésügyi hatóság az építmény átalakí­tását, ha pedig ez az említett tervek­nek és szabályoknak megfelelően nem lehetséges, lebontását rendelheti el. Ezeket az intézkedéseket a hatóság a szabálytalan építkezés tudomására jutá­sától számított egy éven belül, és legké­sőbb az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül teheti meg.

E határidők lejárta után az építésügyi ha­tóság – építési engedély nélküli, illető­leg az engedélytől eltérő építkezés cí­mén – már nem rendelheti el az épít­mény átalakítását vagy lebontását, tehát az a törvény erejénél fogva fennmarad­hat. Ilyenkor az építésügyi hatóság fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására sem kötelezheti az építte­tőt. Ha az építtető önként mégis előter­jeszt ilyen kérelmet, azzal foglalkozni kell, s a fennmaradási engedély meg­adásáról határozatot kell hozni.

Az építésügyről szóló törvény – és azzal természetesen összhangban az építési és a használatbavételi engedé­lyezési eljárásról szóló rendelet is – te­hát az eljáró építésügyi hatóság mérlegelési jogkörévé teszi a fennmaradási engedély megadását. Ez alól azonban kivétel, ha az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően megépített építmény közvetlenül veszélyezteti az egészséget, az élet-, a vagyon- és a közbiztonságot, illetve állékonysága nem felel meg a műszaki követelmé­nyeknek, és veszélyessége megfelelő átalakítással sem szüntethető meg. Ilyen esetekben az építmény lebontása is el­rendelhető, függetlenül az említett egy, illetve tíz év határidőtől.

Ha az építtető az építési engedélyhez kötött építési munkát engedély nélkül vagy az engedélytől jelentősen eltérő módon (eltérési engedély nélkül) vé­gezte el, az építményre használatbavé­teli engedélyt nem kaphat. Köteles vi­szont – ha az így megépített építmény lebontását nem rendelték el – arra az építésügyi hatóságtól fennmaradási engedélyt kérni. A kérelemhez az építési engedély iránti kérelemhez szükséges helyszínrajzot és műszaki terveket kell csatolni, megfelelően ábrázolva azo­kon a tényleges, befejezetlen építmény esetében pedig a tervezett további álla­potot is.

Az építési jogosultságot igazoló oki­ratokat a fennmaradási engedély kére­lemhez nem kell csatolni, ugyanis az épület fennmaradásának engedélyezhetősége szempontjából a szabályszerű, il­letve az építésügyi hatóság által eltűrhetőnek minősített állapot a döntő, s nem pedig az, hogy az ingatlan kinek a tulaj­donában van.

Ha az építtető nem nyújtja be önként a fennmaradási engedély iránti kérelmet és mellékleteket, erre az építésügyi ható­ság – határidő kitűzésével, és nem telje­sítés esetére bírság kilátásba helyezésével kötelezheti vagy az eljárást hivatal­ból is lefolytathatja. Ez utóbbi esetben a szükséges mellékletek beszerzéséről és elkészítéséről – az építtető költségére – az építésügyi hatóság gondoskodik.

A fennmaradási engedély lehet:

• végleges;
• visszavonásig érvényes vagy
• határozott időre szóló.

Átlagostól eltérő tetőmagasságú lakóházak már nem ritkák Európában, sem hazánkban. Azt, hogy adott esetben melyik fennma­radási engedély megadása indokolt, az eljáró építésügyi hatóság dönti el. A fennmaradási engedély – mégpe­dig annak bármelyik fajtája – utólag megadott építési engedélynek felel meg, azzal a különbséggel, hogy egy­idejűleg magába foglalja a használatba­vételi engedélyt is. A kérelem elbírálá­sakor ugyanis már meg lehet, sőt meg kell állapítani azt is, hogy az építmény alkalmas-e a rendeltetésszerű és bizton­ságos használatra.

Éppen ezért az építésügyi hatóságnak a fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálásához is figyelembe kell vennie az építési munkával érintett földrészlet­tel szomszédos ingatlanok tulajdonosa­inak jogos érdekeit, s ha az építési enge­dély megadásához valamely szakható­ság hozzájárulását is be kellett volna szerezni, e szakhatóság közreműködé­sével kell elbírálni a fennmaradási en­gedély iránti kérelmet is.

Végleges fennmaradási engedélyt ar­ra az építményre indokolt adni, amely – átalakítással vagy anélkül – nem gátol­ja a területrendezési terv végrehajtását, a tervszerű terület felhasználást, területfejlesztést, illetőleg fennmaradása nem ellentétes a terület rendeltetésével és megfelel a kötelező hatósági előírá­soknak. Az átalakítást – ha ez szüksé­ges – a végleges fennmaradási engedély megadásáról szóló határozatban kell elrendelni.

Visszavonásig, illetve meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyt ak­kor adnak ki, ha az építmény csak a te­rület jövőbeni tervezett rendeltetéssze­rű felhasználásig marad fenn. Ha csak egy-két éves időtartamra szóló fennma­radás engedélyezhető, és emiatt nem célszerű jelentős átalakítást elrendelni, az építésügyi hatóság a fennmaradás engedélyezése helyett mérlegelheti – méltányosan megállapított, két évnél nem hosszabb határidő kitűzésével – a bontás elrendelését.

A visszavonásig, illetőleg a meghatá­rozott időre szóló fennmaradási enge­dély mindenképpen magában hordja azt a jelentős bizonytalansági tényezőt, hogy az építményt az építtetőnek előbb-utóbb le kell bontania, mégpedig saját költségén, kártalanítás nélkül.

Az épület használata

Lakó- vagy egyéb épület a használatba­vételi vagy a fennmaradási engedélyben rögzítettek szerint, funkciójának megfe­lelően használható, hiszen eltérő hasz­nálat károsíthatja az épületet és környezetét, sőt, még a használó egészségét és biztonságát is veszélyeztetheti.

Bárminemű funkcióváltozás esetén tehát, a változásokat tervezővel meg kell terveztetni. Az eljárás és a tervek mellékletei azonosak a már leírtakkal. A további szakhatósági engedélyeket az építési hatósági eljárás előtt általában a tervező szerzi be, de sok esetben az épí­tési hatóság feladata azok megszerzése.