• háztető
• tető

A hidegtető és a melegtető szerkezeti és funkcionális különbsége

A tető olyan lényeges szerkezeti és építészeti eleme a lefedett térnek, amelyet az éghajlati hatások elleni véde­kezés szükségessége hozott létre. A kialakult tetőformákat a cikksorozat előző részeiben már ismertettük. A következőkben a szerkezeti és funkcionális összefüggéseiket vizsgáljuk.

A műszaki gyakorlatban két fő szerkesztési elv alakult ki. Ennek megfelelően lényegileg két tetőfajtát különböztetünk meg.

Ezek:

• hidegtetőt és
• melegtetőt.

Hidegtetőnek nevezzük azt a kéthéjú tetőt, amelynek a felső és alsó héja közötti levegőréteg közvetlen kapcso­latban van a külső légtérrel. Ennek a levegőrétegnek a hőmérséklete, nedvességtartalma stb. közel azonos a külső levegőével. A melegtető ezzel szemben egyhéjú, és csak a felső felülete érintkezik a külső légtérrel. Mindkét típusú tető egyaránt lehet magas- és lapostető, de a leg­több magastetős épületnek – amelynek tetőtere nincs be­építve – a tetőtere hidegtető.

A tetőtér beépítésekor mindkét tetőtípus kialakítható (86. ábra). Ilyenkor a hidegtető általában a 86. a) ábrán látható rétegeket tartalmazza (kívülről befelé), a melegtető pedig általában a 86. b) ábrán látható rétegekből áll.

86. ábra: Tetőtér-beépítéskor kialakítható meleg­tető és hidegtető szerkezeti összehason­lítása (függőleges metszetek) a) hidegtető elvi felépítése; b) melegtető elvi felépítése; 1 tetőhéjazat: csapadék elleni elsődleges védelem; 2 külső át­szellőztetett légréteg: a csapadék és olvadt hólé elleni védekezéshez; 3 biz­tonsági vízszigetelés: másodlagos csapa­dék elleni védelem; 4 belső átszellőztetett légréteg: páralecsapódás elkerülése a szerkezetben; 5 hőszigetelés: téli hőveszteség megakadályozása, eresz környéki eljegesedés, belső oldali páralecsapódás, továbbá a túlzott felmelegedés elkerülése; 6 párafékező (légzáró) réteg: a szerkeze­ten belüli páralecsapódás megakadályo­zása és légzárás; 7 párafékező vagy pára­záró (légzáró) réteg; a szerkezeten belüli páralecsapódás megakadályozása és légzárás; 8 belső burkolat: ütésállóság, légzárás, tűzvédelem, esetleg pára­védelem.

Alapvető elvárás, hogy a tetőtérben kialakított lakó­helyiségek közel állandó hőmérsékletűek legyenek. Mivel a hidegtető fizikai tulajdonságai kedvezőbbek, általában hidegtetőt célszerű alkalmazni. Alapfeladatunknak meg­felelően tehát a következőkben a hidegtetőre helyezzük a hangsúlyt.

A tetőtér-beépítés tetőszerkezeteinek elvi rétegrendje

Hidegtető

A hidegtető rétegfelépítését a következők jellemzik:

• a tetőtér határolószerkezete rétegenként a szaru­fához rögzített, külső levegővel átszellőztetett (ún. hideg­tetős megoldású), kéthéjú, több rétegű szerkezet;
• a szerkezetnek a belső, a temperált tér felőli oldalán ütésálló, tűzvédelmi szempontból is megfelelő burkolat és hőszigetelés van;
• a hőszigetelés belső oldalára párafékező réteg kerül;
• a tetőhéjalás teljes felülete alá – alátéthéjazatként – biztonsági vízszigetelést építenek be, amelyet alul úgy képeznek ki, hogy a bejutó nedvesség az eresz felé távoz­zék;
• a biztonsági vízszigetelés, a hőszigetelés és a tető­héjazat közti légteret két légrétegre osztja ( a 86. ábrát).

Mindkét légtér szellőzéséről gondoskodni kell; e célból az eresz alatt és a gerinc közelében megfelelő szellőző­nyílásokat kell kiképezni. A szellőztetett légrétegek nagyságára, a levegő bevezető és -kivezető nyílások felületére, kialakítására a következő szabályok vonatkoznak: A héjalás és az alátéthéjazat közötti légrés vastagsága általában megegyezik az ellenlécezés vastagságával (pl. 2,4 cm).

Aláfeszített fólia esetén, ha a tetőhéjalás lejtése nagyobb 20°-nál, elegendő a fólia 2-3 cm-es belógása. Ebben az esetben a tetőlécezést közvetlenül a szarufára helyezik. Ha a tetőhéjalás kisebb, mint 20°, akkor a légrés méretének (és a belógásnak) min. 5 cm-nek kell lennie. Ilyenkor a fólia fölé a szarufákra alátétlécezést helyeznek, és erre kerül­nek a héjalást tartó lécek. Ez a különbség egyrészt a bejutó csapadékvíz párologtatási légterének növelése miatt szük­séges, másrészt azért, mert a héjazat esetleges meg­hibásodása esetén, a nagyobb fóliafelületen (a belógásban) több víz tud lefolyni, ami meredekebb tetőknél különösen fontos, hiszen itt gyorsabban zúdul le az eresz felé a víz, mint a kevésbé meredek tetőknél.

A hatásos szellőzés érdekében a légréseket össze­függően is ki lehet alakítani. Fontos szempont, hogy a biztonsági vízszigetelést a gerinc alatt 10-50 cm-rel abba kell hagyni, hogy mindkét réteg kiszellőztethető legyen.

A szaruállásoknál az ereszdeszkán bevezető légnyíláso­kat kell kiképezni, amelyek nagysága 45°-os tetőhajlásig 150 cm²/m, meredekebb tetőhajlásnál 100 cm²/m. A levegő bevezető nyílásokat 2,0 cm minimális szélességgel résszerűen célszerű kiképezni (87-88. ábra).

87. ábra: Hidegtetős szerkezet átszellőztetése 1 az átszellőztető légréteg beáramlása a biztonsági vízszigetelés fölé; 2 az átszel­lőztető levegő beáramlása a biztonsági vízszigetelés alá; 3 pallócsonk; 4 fémháló; 5 ereszdeszkázat; 6 ereszcsatorna; 7 cseppentőbádog.

88. ábra: Hidegtetős szerkezet átszellőztetése a) az átszellőztető levegő bevezetése a hőszigeteléssel ellátott padlásfödém fölé; b) az átszellőztető levegő bevezetése a hőszigetelt határoló fal és a biztonsági vízszigetelés közé; 1 a levegő beáramlása a biztonsági vízszigetelés fölé; 2 a levegő beáramlása a biztonsági vízszigetelés alá; 3 pallócsonk; 4 fémháló; 5 ereszdeszkázat; 6 ereszcsatorna; 7 cseppentőbádog.

A szellőz­tető levegő kiáramlását a gerinc közelében kell biztosítani

• speciális szellőztető gerincelemekkel,
• a fedésbe beilleszthető szellőztetőelemekkel.

Ez utóbbiakból szaruállásonként egyet kell elhelyezni úgy, hogy a kivezető nyílás mérete azonos legyen a be­vezetőnyílás méretével.

Ha a tető lejtésirányú mérete 10 m-nél nagyobb, akkor az előbb ismertetett szellőztetésen kívül még közbülső szellőztetőelemek beiktatására is szükség van. Nagyobb ablakok alatt és felett is szellőztetőelemet célszerű be­építeni. Nyeregtetők esetében a gerinc mindkét oldalán biztosítani kell a kiszellőzés lehetőségét. 12 m-nél nem nagyobb gerinchosszúságú épületek esetén a kiszellőztetést a gerinc közelében az oromfalon is meg lehet oldani.

89. ábra: Hidegtetős szerkezet átszellőztetése a) az átszellőztető levegő kivezetése a tetőgerincnél; b) az átszellőztető levegő bevezetése az eresznél; 1 a levegő áramlása a biztonsági vízszigetelés fölött; 2 a levegő áramlása a biztonsági vízszigetelés alatt; 3 horganylemez szellőztető elem; 4 fémháló; 5 pallócsonk; 6 ereszdeszkázat; 7 ereszcsatorna; 8 cseppentőbádog.

Melegtető

Ha a hőszigetelést közvetlenül a biztonsági vízszigetelés alá helyezzük, úgy melegtetős szerkezet jön létre (I. a 86. b) ábrát).

A héjazat és a biztonsági vízszigetelés közötti légrés, noha a légbevezető és -kivezető nyílásokat ez esetben is biztosítani kell, gyakorlatilag nem nyújt hatásos átszellőzést, ezért az így kialakult szerkezetet átszellőzés nélküli falnak, ill. födémnek kell tekinteni. Ez a légréteg még hatá­sos szellőzés esetén sem tudja a hidegtető funkcióit pótolni, mert a páralecsapódás elkerülésében semmi szerepe nincs, a nyári fokozott hőteher csökkentéséhez és az eljegesedés megakadályozásához pedig önmagában nem elégséges.

Melegtetős szerkezetkialakítás esetén tehát különösen ügyelni kell a hőszigetelés és a párazáró réteg gondos megoldására. (A továbbiakban nem teszünk különbséget a párazáró és párafékező réteg között, mivel alkalmazásuk a páratechnikai méretezéstől függ.) Megfelelően funkcio­náló melegtetős szerkezet ezért csak hozzáértő hőtechnikai méretezéssel és terv szerinti gondos kivitelezéssel készíthető. A tetőhéjazati elemek pontos „kötésbe rakása” pl. alapvető követelmény, mert a hőszigetelés átnedvese­dik és tönkremegy.