Hőszigetelés hátrányai

Hőszigetelés okozta károk: algák, fűtés nő, mérgező anyagok [SZAKÉRTŐ]

Az államilag elrendelt homlokzati szigetelés az érintettek számára a mérgezés, a megnövekedett tűz- és nedvesedési veszély, a hosszútávon elmaradó megtakarítások és a lakhatási költségek növekedése által csak károkat okoz, hasznot ellenben viszont nem. Felmerült annak ötlete, hogy a beltéri hőszigeteléssel vajon elkerülhető-e a fentebb említett problémák jelentős része.

Pedig állítólag csökkenti az ember által előállított, klímagyilkos szén-dioxid (CO2) kibocsátását, kíméli a fogyó energiaforrásokat, és száz százalékban megújuló energiaforrásokból biztosítja az ellátást – párttól függetlenül minden politikus ezt mantrázza, és szinte éves ritmusban újítják meg a „klímavédelmi törvényeket”. De mi áll valójában emögött?

Algás fal
Néhány éves rothadó szigetelt vakolat.

Alga a falon

Algák és penészgombakultúrák a páralecsapódás miatt nedvessé vált összetett hőszigetelő rendszeren.

A lőrés-hatás lőpor nyomokkal

A lőrés-hatás lőpor nyomokkal – tipikus páralecsapódás okozta lerakódás a szigetelt homlokzaton lévő ablakok felett, amelyet a nem tárolóképes szigetelt felület erőteljes nappali felmelegedése és éjszakai lehűlése miatt.

Harkályok vájta lyukak a szigetelőanyagban

Harkályok vájta lyukak a szigetelőanyagban – a szigetelt homlokzatok egyik egyre gyakoribbá váló karbantartási problémája.

(A fenti képeket fényképezte: Konrad Fischer)

Lenyűgöző megtakarítási lehetőségek? 

„Pontosan a külső falak szigetelése az egyik döntő tényező az energiamegtakarítás, a komfort növelése és a lakóérték javítása szempontjából”, nyilatkozta a Német Energiaügynökség

„A szigetelés nélküli épületek megtakarítási lehetőségei lenyűgözően magasak” címmel.

Ez igaz? A Hausgeld-Vergleich e.V., a lakástulajdonosok és bérlők egyik védegylete pontosabban utána kívánt ennek járni, és a Német Energiaügynökséget (Dena), a Darmstadti Lakhatási- és Környezeti Intézetet (IWU), valaminta Fraunhofer Társaság Épületfizikai Intézetétől (IBP) Gerd Hausert kérdezte „A meglévő épületek hőszigetelését követő tényleges energiamegtakarításról hosszú távú tanulmányokkal” kapcsolatosan.

Az IWU válasza:

„Mivel itt sürgető kutatási igény mutatkozik, azon fáradozunk, hogy megfelelő finanszírozás biztosítása esetén előremutató vizsgálatokat végezzünk.”

Stephan Kohler, …… a Dena ügyvezetője utalt a „több, mint 330 épület” bevonásával végzett tudományos vizsgálatra, amely társasházak esetén azt mutatta, hogy

„a rezsiköltségek szempontjából semleges felújítás nagyjából 70 megtakarítással lehetséges”.

Valódi fogyasztási adatok azonban mindeddig nem állnak rendelkezésre. Minden előrejelzés csupán számítógépes szimuláció. Az épületfizikus Hausertől, az U-érték alapú épületfizika jelentős kezdeményezőjétől még átvételi elismervény sem érkezett.

Az ellentétes hatást ezzel szemben alátámasztották: a hamburgi Gewos-Intézet 1996-ban hozta nyilvánosságra a „Társasházak fűtési energiájának hosszú távú összehasonlító tanulmányát”, amely 47 szigetelt és szigetelés nélküli lakóépület fogyasztását dokumentálta.

Az eredmény a következő volt:

„A külső falak magasabb hőátbocsátási együtthatója és a külső felületek magasabb km-értékei (hőszigetelési érték, manapság átlagos U-érték) ellenére (…) a monolit külső falszerkezetű társasházak alacsonyabb éves fűtőanyag-felhasználást mutatnak, mint a külső falon kiegészítő hőszigeteléssel rendelkező épületek”.

Hol vannak egyáltalán olyan megbízható fogyasztási értékek, amelyek a szigetelt homlokzatok megtakarítási hatását bármilyen módon alátámasztják? Itt bizony nem áll jól a helyzet. Az ellentétes hatást ezzel szemben alátámasztották: a hamburgi Gewos-Intézet 1996-ban hozta nyilvánosságra a „Társasházak fűtési energiájának hosszú távú összehasonlító tanulmányát”, amely 47 szigetelt és szigetelés nélküli lakóépület fogyasztását dokumentálta. Az eredmény a következő volt:

„A külső falak magasabb hőátbocsátási együtthatója és a külső felületek magasabb km-értékei (hőszigetelési érték, manapság átlagos U-érték) ellenére (…) a monolit külső falszerkezetű társasházak alacsonyabb éves fűtőanyag-felhasználást mutatnak, mint a külső falon kiegészítő hőszigeteléssel rendelkező épületek”.

A szigetelt épületek több fűtési energiát fogyasztanak?

Igen, és ez pontosan megfelel a Épületfizikai Fraunhofer-Intézet (IBP) által a nyolcvanas években végzett hosszútávú vizsgálatnak, amelyben az akár 23 centiméter vastag szigeteléssel rendelkező kísérleti épületek több, és nem pedig kevesebb fűtési energiát fogyasztottak, mint a szigetelés nélküli épületek. Sajnálatos módon a 2014. őszig tartó mérvadó harmadik vizsgálati szakaszt titokban tartották, és csak kivonatonként hozták nyilvánosságra az „Immobilienwirtschaft” nevű szaklapban.

Szigetelt épületek összehasonlítása. Még a Szövetségi Anyagvizsgáló Intézet is igazolni tudta a dübendorfi kísérleti területen a 90-es évek elején a teljes téli félévre kiterjedően egy hőszigeteléssel rendelkező kísérleti építményre vonatkozóan a fűtési energia többletfogyasztását a szigeteléssel nem rendelkező épülettel szemben. Azonban ezt a tanulmányt sem hozták nyilvánosságra.

Így tehát az utólagos hőszigetelés energiamegtakarítási harakirivé válik. Az energetikai korszerűsítés során valódi megtakarítási hatások inkább a fűtési rendszer modernizálásából, valamint a homlokzaton és a tetőn lévő szeles lyukak tömítéséből adódnak.

A jogi helyzet még inkább elkesítő: mivel az utólagos homlokzati szigetelés szinte soha nem éri el a gazdaságilag elfogadható tíz éves amortizációs időt, így az Energiamegtakarítási Törvény (EnEG) gazdaságossági előírásait megsérti. Ez alól az Energiamegtakarítási Rendelet (EnEV) ad „feloldozást”. Amennyiben egy tervező vagy kivitelező az építtetőnek gazdaságtalan energiamegtakarítási költségeket ró fel, úgy kártérítési kötelezettség fenyegeti. Ilyen jellegű perek már vannak függőben.

Penészgomba és alga

Homlokzati szerkezetként is problémásnak számítanak az úgynevezett összetett hőszigetelő rendszerek (WDVS). A hőtárolóképesség hiánya miatt napközben nagyon felforrósodnak, éjszaka pedig jéghideggé válnak. A szigetelőanyagba szivárgott légnedvesség kicsapódik, vagy pedig párássá teszi – az extrém hőtágulás miatt – hamarosan elkorhadó felszíni bevonatot.

Ez a penészgomba- és az algaképződésnek is kedvez. Ezért a WDVS bevonatokat peszticid vegyszerekkel „edzik meg”. Némi idő után azonban kimosódnak a méreganyagok, és a csatorna- és talajvízbe jutnak. A Hannoveri Épületkutatási Intézet (IFB) éves szinten négyzetméterenként közel tíz euróval magasabb karbantartási költségeket állapított meg a szigetelt homlokzatú épületekre vonatkozóan, mint falazaton lévő vakolt homlokzat esetén. Ezt nevezik klímabarát megtakarításnak?

Mérgező és tűzveszélyes szigetelések

Ezen kívül számos szigetelt homlokzat éghető csomagolóhabból, polisztirolból, egy mérgező égésgátló anyaggal, hexabróm-ciklododekánnal (HBCD) dúsított kőolajszármazékból készül – amely azonban komoly esetben nyilvánvalóan keveset számít. Olyan felhőkarcoló-homlokzattüzek mutatják a veszélyt, mint nemrégiben Krasznojarszkban, Grosnyban az Olimpiai Toronyban, Roubaix-ban a Mermoz-tornyházban, vagy Isztambulban a Polat-toronyházban, amelynek 152 méter magas szigetelt homlokzata alig négy perc alatt égett ki. Itthon (Németországban) is volt már elég WDVS-óriástűz, például a tragikus halálesetekkel járó berlini tűz, amely a WDVS tűzvédelem abszurditását igazolta. Tűzveszélyes homlokzatok okai.

És mivel a szigetelési költségeket a bérleményben a gazdasságosság és a tényleges arányosság figyelembe vétele nélkül a bérlőkre hárítják, ezért az ehhez kapcsolódó „népvándorlás” teljes lakónegyedeket érint. Amíg a szociálisan gyengébb klímavédőket teljesen elűzik.

Hogyan folytatódhat tovább ez a klímavédelmi butaság a házainkon?

A nyilvánvalóan lobbipárti kormány már a „Nemzeti Energiahatékonysági Akciótervében” (NAPE) is óriási összegű adóbevételeket bocsátott rendelkezésre erre a célra, amelyekre más területeken sokkal égetőbb szükség mutatkozna. A korábbiakban megnevezett védőegylet „Richtig Bauen” nevű munkacsoportja ezért követelte a lakosság ilyen jellegű megtévesztésének megszüntetését. A polgárok döntsenek maguk azokról az energiatakarékossági intézkedésekről, amelyeket meg akarnak engedni maguknak.

És mivel a CO2 gázoknak semmilyen igazolható hatása nincs az időjárási káoszra, amelyet állítólag a csak fosszilis energiaforrások töltenek újra nem megújuló energiaforrásokból, és mivel a megújuló energiaforrások sosem lesznek képesek ellátni az országot biztos és szociálisan elviselhető árú árammal, továbbra sem ártana az ökológiai törvény-kényszert maradéktalanul megszüntetni.

Forrás: http://www.hausgeld-vergleich.de/Deul_Erfahrungsaustausch_75.htm (Konrad Fischer, Építész cikkének fordítása)