Épületek külső burkolatai

Fokozott hőszigetelésű épületburkolatok

Korunk egyik fő követelménye az épü­letek tökéletes kül- és beltéri hőszigetelése. A teljes homlokzati hőszigetelés részei a szige­telés, a burkolóréteg és a vakolat. A homlokzat nemcsak meghatározza – színével és struktúrájával – az épület megjelenését, hanem egyben védi is azt az időjárás viszontagságai ellen, továbbá hőtároló szerepet is betölt. Az épületek túlnyomó többsége vakolt homlok­zatot kap, amely rendszeres karbantartó munkára szorul, mert csak így áll ellen az időjárás károsító hatásainak, és tesz eleget védelmi feladatának.

Egy szok­ványos tatarozás azonban általában ma­ga után vonja a korszerű követelmé­nyeknek való megfelelést, gazdasági megfontolások, környezetvédelmi szem­pontok és az épületek értékállósága szempontjából azonban komolyabb megoldásokat kell választani. Ha egy lapos tetőn vagy homlokzati falon burkolat felújítást végzünk, kötelező ezeket olyan pótlólagos hőszigete­léssel ellátni, amely a hatályos rendel­kezéseket kielégíti. Ez előírás, és nem az építtető kénye-kedvére van bízva. A megoldást a fokozott hőszigetelésű rendszerek jelentik.

Egy négyzetméternyi hagyományos falszerkezetű hom­lokzatra számolva évenként 11,5 liter fűtőolaj vagy ezzel egyenértékű szén, gáz vagy áram szükséges a belső tér megfelelő hőmérsékleten tartásához. Ha egy homlokzatot fokozott hőszigetelésű rendszerrel látunk el, a hőveszteség és ezáltal a fűtési költség is jelentősen csökken. A fokozott hőszigetelésű rend­szer haszna – a beruházás költségének megtérülése után – tisztán kimutatható, különösen az energiaárak folyamatos növekedése miatt. A tüzelőanyag-meg­takarítás ráadásul kisebb szennyező­anyag-kibocsátást is jelent.

Fokozott hőszigetelésű rendszerek

A fokozott hőszigetelésű rendszerek azonban csak részben jelentik a problé­ma végleges megoldását, nem mindegy az sem, hogy hol van a helyiségben a fűtőtest. Ha belső falnál van a cserép­kályha, akkor a mennyezet alatti 25 °C hőmérsékletű légréteghez képest a pad­ló síkjánál akár 12-15 °C hőmérsékletű hideg légréteg is áramlik. Ne csodál­kozzunk hát, ha a falak alsó részén ned­ves vakolathullás, az ágy és szekrény alatt padlópenészedés keletkezik.

Ilyen­kor szoktak egyébként tévesen a fal vízszintes nedvességszigetelésének hi­báira, ill. károsodásaira gyanakodni. A fokozott hőszigetelésű rendszerrel ellátott homlokzatnál a határoló fal bel­ső felülete érezhetően melegebb, és nem léphet fel kellemetlen légáramlás. A falfelület hőmérséklete legfeljebb 6°C-kal lehet kevesebb a helyiség léghőmérsékleténél. Padlósíkon mérve ez a különbség legfeljebb 2,5 °C lehet, hogy a reumatikus megbetegedések elke­rülhetők legyenek.

Gombák és penészgombák

A melegebb belső falfelületeknek kö­szönhetően már 20 °C léghőmérséklet mellett is kellemes hőérzet teremthető. Mindehhez az is hozzájárul, hogy a kül­ső oldalukon szigetelt falak hőtároló hatása kedvezőbb, a hideg felületű fa­laknál jól megfigyelhető páralecsapó­dás itt nem fordul elő. Az állandóan nedves fal ideális tápta­laja az egészségre is káros penészgom­báknak és spóráiknak. Az épület ren­deltetésszerű használata során kelet­kező pára egy része szellőztetéssel tá­vozik, kisebb részének azonban a fala­kon keresztül kell kijutnia a szabadba, azaz a külső falaknak megfelelő diffú­zióképességük kell, hogy legyen. Egy jól elkészített hőszigetelő rendszer en­nek a követelménynek is tökéletesen eleget tesz, ezenkívül megvédi a hom­lokzatot a hidegtől, a melegtől, a szél­től és az időjárás egyéb viszontagsá­gaitól.

A hőhidakat tartalmazó hideg falfelü­let is megóvható a penészedéstől, ha pórustömítő glettelést és szintetikus anyagú fényes festést alkalmazunk, így a gomba spórák megtelepedésének csök­ken az esélye, illetőleg egyszerűen le-moshatók a falról.

A nappali és éjszakai, még inkább a nyári és a téli hőingadozás miatt a hom­lokzat építőanyagai hol tágulnak, hol összehúzódnak, ennek mértéke azon­ban különböző, ami feszültségeket ger­jeszt, és ez gyakran repedéseket okoz. A hőszigetelő rendszerrel védett hom­lokzati hátfalazatok hő okozta moz­gása jóval kisebb, így elmaradnak az oly bosszantó repedések. A csekély mértékű hőmérséklet-ingadozás alkal­massá teszi a rendszert a repedezett homlokzatok tartós felújítására is, a meglevő hátfalazati repedések eltűn­nek a hőszigetelő rendszer mögött, az új hőszigetelő burkolat pedig nem re­pedezik (4.1.-4.3. ábra).

Egyhéjú fal hőszigeteléssel és korszerű homlokzati nemes vakolattal

4.1. ábra. Egyhéjú fal hőszigeteléssel és korszerű homlokzati nemes vakolattal.

Homlokzati fal külső kőzetgyapot hőszigetelése

4.2. ábra. Homlokzati fal külső kőzetgyapot hőszigetelése szerelt homlokzatburkolat alá, tárcsa dübeles kapcsolással.

Homlokzati hőszigetelt burko­lati fal szellőző légréssel

4.3. ábra. Homlokzati hőszigetelt burko­lati fal szellőző légréssel, huzalkapcsos kitámasztással.