• műpala

Kiselemes műpalák

A kiselemes műpalák a 80-as évek vé­géig azbesztcement lemez néven voltak közismertek. Mára nemcsak a szakmai elnevezés, hanem felépítése is – a gyár­tási adaléknak köszönhetően -, szinte teljesen megváltozott.

Az előző időszakban gyártott azbeszt­cement lemez adalékanyaga az azbeszt, és kötőanyaga a cement volt. Az az­beszt a természetben más kőzetek ere­zeteiben előforduló ásvány, összetétele általában magnézium- vagy kalcium­szilikát. Különleges tulajdonsága, hogy rostosán hasad, a hasadáskor keletkező szálak néha nagyon finomak, vastag­ságuk tízezred milliméter nagyságren­dű, hosszuk gyakran eléri a 40 mm-t.

Az azbesztcement azonban már a múl­té, Európában alig gyártják, ezen belül hazánkban és a nyugati országokban sem. Gyártását szigorú nemzetközi elő­írások alapján szüntették meg, amit az azbeszt jelenléte indokolt. Az azbesztről a mai ismeretek birtokában elmondható, hogy környezetvédelmi és munkaegész­ségi szempontból egyaránt ártalmas. A nemzetközi egyezményt aláíró országok, köztük hazánk is, megszüntette mind a gyártást, mind az alkalmazást.

Azbesztmentes műpalák

A korszerű kiselemes műpalák új polipropilénszál adagolású, korszerű eljá­rással készülnek, a legszigorúbb követelményeket is kielégítik. Az új eljárással nemcsak dekoratív szí­nek érhetők el, hanem a gyárilag készí­tett rétegfestett lemezeknél – előírás szerinti tárolás esetén – a mészkivirágzás gyakorlatilag nem fordul elő. A le­mezek felső 1 mm-es rétege (mely az alsó réteggel egységes szerkezetet ké­pez) speciális, tűzálló cementből ké­szül, ami elzárja az alulról felszabaduló mész útját. A lemezek felületét a gyár­tás befejezésekor enyhén savas karak­terű KOMPLEXON bevonattal látják el.

A rétegfestett lemezekre egy további felületi festékréteget felhordva készül­nek az extra kivitelű kétszer festett termékek. A nemzetközi és hazai méret­rendnek megfelelő kiselemes műpala burkolólapok éppúgy alkalmasak tetők, mint homlokzatok héjazatának készí­tésére (8.9.-8.12. ábra).

8.9. ábra. Kis- és mini elemes homlokzati palaburkolás homlokzati szegőtagolással, kétrétegű fedésmóddal.

8.10. ábra. Mini elemes műpala fedés (né­met példa).

8.11. ábra. Kiselemes kettős műpala fedés és homlokzati burkolás (tető- és homlok­zati részlet).

8.12. ábra. Kiselemes műpala alkalmazása „tetőtől talpig” tető-felépítmény héjazattal kiegészítve.

8.13. ábra. Homlokzatburkolat mint eresz.

Műpala kiselemek

A műpala elemek nagy előnye a termé­szetes palákkal szemben, hogy nem­csak sík, hanem tetszőlegesen hajlított alakzattal is készülhetnek. A műpala kiselemek az európai gyártók méret­hálójához igazított ún. mini elemes és a hazai mérethálóhoz igazodó elemes változatokban készülnek. A síklemezek vastagsága hazai szab­vány szerint 4 mm, +1 – -0,5 mm.

Egyszeres héjaláshoz alkalmas lemezek:

• rombuszlemez (400×440 mm);
• sarkított négyzetlemez (400×400 mm);
• négyzetlemez (400×400 mm); Kétszeres héjaláshoz alkalmas lemezek:
• téglány- és sarkított téglánylemez (400×300 mm);
• téglalap és sarkított téglalap alakú lemez (400×200 mm);
• hódfarkú és méhsejt lemez (400×200 mm);
• pikkelylemez (400×200 mm).

Az elemek megengedett méreteltérései:

• hosszméretben: 2 mm
• szélességi méretben: 2 mm
• vastagsági méretben: +1 – 0,5 mm

A műpala lemezek idomdarabjai:

• egyszeres héjaláshoz (8.13.-8.20. ábra) a következők:
• alátétlemez (400×200 mm);
• szegélylemez (sarkított) (400×200 mm);
• kiszögellő lemez (642×283 mm);
• taréj kúp (400×140 mm);
• kettős héjaláshoz:
• alátétlemez (400×200 mm).

8.14. ábra. Kis- és mini elemes műpala homlokzati héjalás vegyes sorkiosztással (az egyrétegű, sarkítás nélküli kirakási módot saroklevágások teszik változatossá).

8.15. ábra. Négyzetlemez műpala homlokzati héjalás ritkított kettős burkolással.

8.16. ábra. Sarkított egyszeres műpala négyzetlemez homlokzati burkolás bádoglemez nyíláskeretezéssel.

8.17. ábra. Homlokzatburkolás műpala szegély lemezzel, kétrétegű kirakási móddal, feles kötésbe rakva.

8.18. ábra. Normál „téglány” műpala homlokzati kétrétegű héja-lás ritkított hézagokkal, visszaugratott sarokkiképzéssel.

8.19. ábra. Téglány műpala homlokzati burkolás ritkított elemekkel, a kiemelt ablakkeret „takart” körülburkolásával.

8.20. ábra. Homlokzati burkolás kiselemes egyrétegű műpalával, vázas épületnél, a mellvéd- és vázkitöltő falon.

Beépítési előírások

A műpala síklemez héjalást, a csatla­kozószerkezetekkel való kapcsolatokat és a jellemző csomópontokat úgy kell megtervezni, hogy a szerkezet tartósan elégítse ki a homlokzat rendeltetéséből adódó követelményeket. A héjazat lemezeit elmozdulás- és feltépés mentesen kell rögzíteni. A fedést folytonos felülettel, a hézagok lezárá­sával úgy kell elkészíteni, hogy sem csapadékvíz, sem szennyeződések ne ha­tolhassanak át rajta. A levegőszennye­ződés és a napfény hatására a fedés szí­nében ne jelentkezzen színárnyalat el­térés. A héjalás szerkezeti elemeinek és felü­letkezelésüknek fagyállóaknak kell lenniük (8.21.-8.35. ábra).

8.21. ábra. Homlokzati egyrétegű műpala héjalás teljes desz­kázaton.

8.22. ábra. Egyrétegű műpala héjalás homlokzati vázas heve­derezésre szegezve, díszítő jellegű saroklevágással.

8.23. ábra. Egyrétegű, négyzetes, sarkítás nélküli műpala héjalás fekvő lécezésre szegezve.

8.24. ábra. Egyrétegű négyzetes műpala héjalás, a hézagok alatt fémlemez vízelvezetővel, álló lécvázon.

8.25. ábra. Ritkított, kétrétegű négyzetlemez homlokzati burkolás, álló hevederezéssel.

8.26. ábra. Homlokzati, ritkított, kétrétegű műpala héjalás készítése álló hevedere­zéssel (metszetek a hármas takarásban vannak felvéve) a) kiselemes, függőleges metszetben; b) ab­lakkáva vízszintes metszete; c) középelemes héjalás függőleges metszetei; 1 műpala kis- és középelemek; 2 légjárat; 3 sze­gezés; 4 kiszellőző; 5 beszellőző; 6 kerettakaró lemez; 7 facsavar; 8 támasz (szalag); 9 kapcsolócsavar; 10 heveder; 11 hőszigetelés (pl. THER­WOOLIN); 12 könyöklő; 13 támaszkonzol; 14 hő­szigetelő bélés; 15 takaróléc; 16 főfal; 17 kiváltó; 18 átlós, csavarpótló szegezés; 19 műanyag lemezcsík; 20 U kapcsolóprofil; 21 kengyel.

8.27. ábra. Négyzetes kettős műpala fedés sűrű függőleges lécezésen 1 szegélypala; 2 négyzetlemez; 3 álló heveder; 4 keresztheveder; 5 szegezési lyuk.

8.28. ábra. Négyzetes, ritkított, kettős műpala fedés álló léchevederezéssel 1 szegélypala; 2 négyzetlemez; 3 álló heveder; 4 keresztheveder; 5 szegezési lyuk.

8.29. ábra. Kettős fedésű műpala kisleme­zek homlokzati alkalmazása szoros héza­gokkal a) téglány; b) tompított téglány; c) méhsejt; d) félkörös; e) íves záródású változatok; 1 egész műpala elem; 2 kezdő alátétlemez; 3 indítódeszkázat; 4 kereszthevederezés (lé­cezés) 5 álló heveder; 6 szegezés: (t = 6-19 cm).

8.30. ábra. Kettős fedésű műpala kislemezek homlokzati alkalmazása széthúzott hézagokkal a) téglány; b) tompított téglány; c) méhsejt; d) hódfarkú; 1 egész műpala elem; 2 kezdő alátétlemez; 3 indítódeszkázat; 4 kereszthevederezés (lécezés) 5 álló heveder; 6 szegezés: (t = 16-19 cm).

8.31. ábra. Hevederezés és hőszigetelés nélküli ritkított kettős felületképzés négyzetes műpala elemekből, közvetlenül az YTONG falazatra szegezetten 1 lábazat; 2 vízorr lemez mint támasztóprofil; 3 alátétlemez; 4 négyzetlemez, ritkított beépítésben; 5 szegezés; 6 YTONG fal.

8.32. ábra. Fél nyeregtetős homlokzat bur­kolása műpala lemezzel 1 műpala héjalás; 2 csupasz lemez; 3 deszkázat; 4 támasztószalag; 5 bádogszegő; 6 szellőztetőszalag; 7 légrés; 8 alátétfólia; 9 BRAMAC tetőcserép; 10 vakolat.

8.33. ábra. Homlokzati héjalás műpala téglány- és franciaelemek kombinálásával.

8.34. ábra. Kémény burkolása mini elemes műpala lemezzel a) fémlemez burkolatsarokkal; b) burkolati fémlemez lezárásával.

Műpala kiselemes homlokzatburkolás

Az épület homlokzati felületén a bur­kolatnak esztétikai szempontból tökéle­tesebbnek kell lennie, mint a tetőhéjalásnak, mert a látóvonalra merőleges felülete, amit több helyen megbontanak a falnyílások, ill. a kávakeretek, jóval szembetűnőbb.

Az alsó és oldalsó elemtakarás:

• egyszeres fedéseknél
• alul 4-5 cm,
• oldalt 6-7 cm,
• kettős fedéseknél
• alul 3-4 cm,
• oldalt 5-6 cm legyen.

Az egyszeres fedés a lemezegységek és a lécszükséglet szempontjából anyag­megtakarítást jelent, a kettős fedések­hez kétszeres mennyiségű anyag és sű­rűbb lécsorok szükségesek, azonban vízzárósági szempontból a kettős fedés jóval biztonságosabb és esztétikailag is előnyösebb.

A szokásos fedési módok:

• Egyszeres fedések
• rombusz- (magyar) fedés,
• sarkított négyzetlemez (francia) fedés.
• Kettős fedések
• téglalaplemezzel,
• sarkított téglalaplemezzel,
• méhsejt lemezzel,
• hódfarkú lemezzel,
• pikkelylemezzel,
• téglánylemezzel.