Dohányfüst a lakásban – egészségkárosító hatása
Sajnos, a dohányfüst is súlyosan ártalmas anyag. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint egyedül Németországban több mint 70 000 ember hal meg a dohányzásra visszavezethető rákbetegségben, ami az összes rákos haláleseteknek egyharmada. Ha ehhez még hozzászámítjuk a dohányzásból származó szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségben elhunytakat is, akkor a németországi halálesetek száma messze meghaladja a 100 000 főt.
Összesen 25 olyan halálozási ok van, amelynél bizonyítható annak a dohányzással való összefüggése. A tüdőrák dohányosoknál 20-szor gyakrabban fordul elő, mint a nemdohányzók körében. Ennek oka: a dohányfüst több mint 40-féle rákkeltő anyagot tartalmaz. Különös nyomatékkal kell felhívni a figyelmet arra a veszélyre, amit a dohányfüstben lévő károsanyagok a passzív dohányzókra jelentenek. Passzív dohányzónak tekintendők mindazok a nemdohányzók, akik dohányosokkal egy lakóközösségben élnek, pl. a tizenhat évnél fiatalabb gyermekek kereken 50 %-a is.
Az első pillantásra járhatónak látszik az a megoldás, hogy a dohányzást a lakás egyetlen helyiségére koncentráljuk, amelyet azután gyakrabban szellőztetünk, valójában azonban ez sem jelent kiutat. Miért? Azért, mert a cigaretták mellékáramú füstje, ami a tökéletlen égés következtében különösen sok káros anyagot tartalmaz, az egész lakást betölti. A dohányos ember nemdohányzó családtagjaival szemben olyan felelősséget vesz a vállára, amely alól a kellő mértékű szellőztetés önmagában még egyáltalán nem mentesíti. A döntés nem kerülhető meg.
Mikor fenyeget az egészségkárosodás veszélye?
A heveny megbetegedéseket mindenesetre meg kell különböztetnünk a hosszú időtartamú egészségkárosító hatásoktól, mint amilyet például a dohányfüst okoz, amelynek nem csupán a dohányzókra magukra, hanem az annak előidézésében nem is vétkes, passzív dohányzókra is egészségkárosító hatása van.