• belsőépítészet
• épületszerkezetek
• falszerkezetek

Szerkezeti átalakítások a lakásban

A szétzilált lakások, az épületen fityegő toldalékok láttán elborzadunk az átalakításnak még a gondolatától is. Ráadásul se vége, se hossza a kontárokról, a hónapokig tartó felfordulásról és az égbeszökő számlákról szóló történeteknek.

Néha azonban a ház átépítése az egyetlen mód a beosztás javítására vagy az alapterület növelésére; orvosolhatja problémáinkat, logikusan átrendezheti birodalmunkat. Jó befektetésnek is bizonyulhat, előnyösebb és olcsóbb lehet, mintha más lakásba költö­zünk. Óriási változást vihet az életünkbe.

A lakás beosztásának javítása

Egy belső fal egyszerű eltávolításától a tel­jes tetőtér-beépítésig minden átalakítás „építészeti gyógymód”, amelynek általá­ban az a célja, hogy javítsa a lakás beosz­tását.

Ezt elérhetjük:

• a meglévő tér átrendezésével, falak, vá­laszfalak lebontásával és felhúzásával, az ablakok és ajtók helyének megváltoztatá­sával, a padló és a mennyezet szintjének módosításával;
• a kihasználatlan térrész (például a pad­lástér, az alagsor, az előszoba) átalakításával;
• új terek képzésével, melynek lehetősége a terasz megnagyobbításától új emeletek és szárnyak építéséig terjed.

Mi az átépítés?

Ha eltávolítunk egy belső falat, nem föltét­lenül végzünk olyan átalakítást, amely be­folyásolja az épület stabilitását, de ha egy külső falba ablakot vágunk, az már igen. A különbség a ház szerkezetében rejlik. Az eltérés megmutatkozhat az árban és a munka nehézségében is.

Majdnem minden háznak van külső és belső fala, emelete és tetőzete. Az alapelvek az anyagtól függetlenül ugyanazok. A tető a külső falakon nyugszik, amelyek – a hoz­zájuk kapcsolódó néhány belső fallal együtt – az emeletek súlyát is hordozzák, de a teljes teher végül az alapokra nehezedik.

A tető és a felső emeletek „faltól falig” terjednek, az épület szerves részei, és szerepet játszanak a ház összetartásában. Általános szabály, hogy minden olyan belső fal, amely a fölöt­te lévő szint padlójának párnafáit tartja, szerkezeti elem; ha a padló fából készült, a párnafák merőlegesek a padlódeszkákra. Ha a válaszfal nem tart párnafát, a közvetle­nül fölötte levő falak súlyát még hordozhatja.

Minden módosítás szerkezeti változással jár, amely befolyásolja az említett súlyok megtartását. Az olyan építkezés, amely a külső falakat, a teherhordó belső válaszfa­lakat, a fölső emeleteket vagy a tetőt érinti, szerkezeti átalakításnak számít. Mivel az ilyen munkák során be kell építeni valami­lyen új erősítő elemet (például egy geren­dát), hogy pótoljuk azt a veszteséget, ame­lyet egy teherhordó fal eltávolítása okoz, az átépítés vitathatatlanul bonyolultabb, ezért drágább, mint az egyéb építőmunka.

Engedélyek

Az épületszerkezetet érintő átalakítások építési engedélyhez kötöttek. Ennek a sza­bályozásnak az az alapvető célja, hogy megakadályozza az épületek stabilitásá­nak veszélyeztetését, az élet- vagy tűzveszélyes és környezetkárosító megoldásokat.

Szerkezet. Az épület további terhelését vagy az alátámasztás módjának megvál­toztatását jóvá kell hagyatni.

Tervezés. A ház külsejének megváltoztatá­sához szükség van az építési hatóság jóváhagyására, hogy a módosítások ne zavar­ják a környék összképét, hogy ne legyenek elfogadhatatlanok a szomszédok számára, vagy hogy ne lépjük túl az új szobákkal az építhető szintterületre vonatkozó korláto­kat. Ellenőriznünk kell, hogy nincsenek-e építési korlátozások.

Egészségügyi szabályok. A beosztás meg­változtatásakor utána kell nézni, hogy nin­csenek-e előírások a szobák méretére és magasságára, a lépcsők kialakítására, a szellőzésre és a megvilágításra stb. (Az építési szabályzat például kifejezetten elő­írja, hogy az ún. vizes helyiségek csak egy­más fölé kerülhetnek.)

Tűz. A szabályozások előírják, hogyan kell védeni a ház szerkezeti elemeit. Előfordul­hat, hogy vészkijáratként füstmentes fo­lyosót vagy lépcsőt kell kialakítani.

Műemlékvédelem. Azokat az épületeket, amelyek történelmi vagy építészeti szem­pontból jelentősek, vagy műemlékvédelmi körzetben helyezkednek el, rendszerint jegyzékbe veszik, és szigorú követelmé­nyeknek vetik alá.

Óvintézkedések

Mielőtt bármilyen átalakításba belekezde­nénk, ki kell deríteni, melyek a ház szerkeze­ti elemei. Ez szakember – mérnök – dolga; ne bízzuk építési vállalkozóra, kőművesre. A szakember segítsége a munka minden szakaszában aranyat ér. A rossz tervezés vagy építkezés következményeinek felszá­molása sokszor nehéz és drága feladat.

Az átalakítás megváltoztathatja az in­gatlan piaci értékét. A szokatlan építészeti megoldás sokkal inkább elriasztja az ér­deklődőket, mint a hivalkodó tapéta.

Jelmagyazázat

• 1 Gerinccserép
• 2 Tetőlécezés
• 3 Ablakfülke
• 4 Szarufa
• 5 Taréjszelemen
• 6 A szarufák kötőelemei
• 7 Felületképzés (festés-tapétázás)
• 8 Gipszkarton
• 9 Hőszigetelés
• 10 Térdfal vázszerkezete
• 11 Új acél nyílásáthidaló
• 12 Új nyílás (belső)
• 13 Bádog falszegély
• 14 Új nyílás (a külső falon)
• 15 Tetőablak beépítése az új szarufák közé
• 16 Gerinccserép az új tetőhöz
• 17 Toldalék
• 18 Eresz
• 19 Talpszelemen
• 20 Új betonpadló
• 21 Új betonalap a toldalék falaihoz
• 22 Légréteges fal
• 23 Közbülső szigetelőréteg
• 24 Nedvesség elleni szigetelés
• 25 Üreg fölötti fapadló téglákra fektetett párnafákon
• 26 Szellőzőjáratok
• 27 Lépcsőzetes téglaalapozás
• 28 Nem teherhordó belső fal
• 29 Teherhordó belső fal, amely az emelet párnafáit tartja
• 30 Az emelet párnafái; a padlódeszkák merőlegesek rájuk
• 31 Deszkaborítás
• 32 Ereszdeszka
• 33 Bádogszegély a tetőablakhoz
• 34 Bádogszegély a kéményhez