• szellőzés
• szellőztetés

A szellőzés kérdéséről általában

A szellőztetést legegyszerűbben az ablakon, illetve az ajtón keresztül biztosíthatjuk. Azonban ha a helyiségek nem nyithatók a szabad levegőre, vagy a homlokzat ablakain át kapott légcsere nem elegendő (pl. egyes gyári, üzemi helyiségek­ben, tantermekben stb.), mesterséges szellőzésről kell gondoskodnunk.

Légakna

Azokat a helyiségeket, amelyek az alaprajz belső területén vannak, és így homlok­zatra nyíló ablakuk nincs, régebben világító udvarra vagy ennél kisebb méretű légaknára szellőztették. A légaknás. valamint a továbbiak­ban ismertetésre kerülő szellőzőkürtős megoldások­nál az alábbi óránkénti légcserét kell biztosítani.

• WC helyiségekben ötszöröset.
• Fürdőszobákban ötszöröset.
• Kamrákban háromszorosát.

A légakna minimális belső alapterülete 1,2 m² legyen; kisebbik méretét (a) a következő gyakorlati képlet alapján kell megálla­pítani;

a = 0,34 * √Q,

ahol 0,34 gyakorlati szorzó tényező, Q az aknára szellőztetendő összes mellékhelyiségek térfogatának és az előírásos légcserének szorzata.

A légaknát általában a földszintről in­dítják el. Az akna fenekét nedvességszige­teléssel kell ellátni; lejtéssel és bűzelzárós csatornaszemmel kell a vízelvezetésről gondos­kodni. Az aknába való bejutás végett a leg­alsó szinten ajtót kell készíteni. Kívánatosnak tartjuk a légaknát friss levegővel el­látni. A friss levegőt a szabadból, a pince födém aljához simuló, megfelelő szelvényű rabitz csatornán keresztül juttathatjuk a légaknába.

A légakna fala általában ½  tégla vastagság­gal, soklyukú téglából készül. Ez a méret hőtechnikai szempontból elegendő, mert a légudvarral rendszerint csak mellékhelyiségek határosak, más­részt a légudvarban télen 4-6 C°-kal magasabb a hőmérséklet a külső levegő hőmérsékleténél. Azonban a legfelső emelet légakna falait, valamint a páralecsapódás elkerülése végett az aknával határos fürdőszoba falakat (minden emeleten) hőszigetelő réteggel kell ellátni, A légakna falát emeletenként önállóan, a födémet szegélyező tartókra állítjuk.

Átszellőzés

A homlokzati fallal nem határos mellékhelyiségek (kamra, fürdőszoba, WC.) szellőzését a homlokzati fallal érintkező egyéb mellékhelyiségek felett történő átszellőzéssel is meg lehet oldani. Ilyenkor a homlokzati fallal határos mellékhelyiségek fölötti födém alatt egy kb. 4-5 cm vastag, felül hőszigetelő burkolattal ellátott álmennyezetel létesítünk. Az átszellőzés hossza nem lehet több 3,0 m-nél. A homlokzati falon levő nyílást szög­vas keretes perforált lemezzel zárjuk el. A szellőz­tetendő helyiségben pedig egy kb. 40 X 60 cm-es bukó vagy billenő ablakot szerelünk fel.

A szellőző berendezések

A nagy helyet el­foglaló és a tervezést megkötő légaknák vagy a csak bizonyos esetekben alkalmazható átszellőzés Helyett a nem homlokzatra nyíló helyiségek szel­lőzését újabban szellőző berendezésekkel biztosítjuk. Ezek lehetnek: a) nehézségi erőn alapuló ún. gravitációs szellőzések, melyek működési elve a külső és belső levegő fajsúlykülönbségén alapszik és b) gépi szellőző berendezések. Lakóépületeknél túlnyomóan gravitációs szellőzések alkalmazására kerül sor, míg a gépi üzemű szellőzéseket inkább ipari, valamint középületeknél alkalmazzuk.

A gépi szellőző berendezések az épületgépészet körébe tartoznak, ezért azokkal nem foglalkozunk. A gravitációs szellőző berendezések építését, illetőleg elhelyezését azonban a kőműves munkák keretében hajtják végre. Ezek a mai – különösen lakó – épületeknél igen gyakoriak.