Magasépítészet

Építéstechnológiai fogalmak

Az építési folyamat elemzése

A korszerű építés — értve ezen a kivitelező munkát és mód­szereket — megkívánja az építési folyamat elem­zését. Ezért meg kell ismernünk az ezzel kap­csolatos üzemgazdaságtan!

Fogalmak: a) építési folyamat, b) technológiai folyamat, c) művelet, d) műveletelem, és e) mozdulat mibenlétét.

Az egyes fogalmakat a következő alacsonyabb rendű­vel lehet definiálni.

Építési folyamat (más néven gyártási folyamat): az épületek és építmények előállításához szük­séges technológiai folyamatok összessége, ami teljesen kész épületet vagy építményt eredményez.

Technológiai folyamai (más néven munkafolya­mat): az épületszerkezetek, építőelemek vagy félgyártmányok előállításához, illetve kivitelezé­séhez szükséges, kézi és gépesített műveletek összessége, amelyet egy vagy több dolgozó hajt végre. A munkafolyamat alatt a nyersanyag vagy félkész áru bizonyos előírt alaki, méretbeli és sokszor anyagszerkezeti változáson megy keresztül.

Művelet: a munkafolyamatnak az a része, amelyet egy vagy több dolgozó ugyanazon munka­helyen végez. A művelet végrehajtója, tárgya, valamint eszköze változatlan. Egy művelet önma­gában nem eredményez teljesen kész terméket.

Műveletelem: a művelet ama legkisebb gyakor­lati egysége, amelyet egy vagy több dolgozó ugyanazon a munkahelyen végez, és amelynek időtartamát az ipari stopperórával még általá­ban le lehet mérni.

Mozdulat: a dolgozó cselekvesének legkisebb része. Általában a munkaelem legkisebb részét képezi, de előfordul, hogy egy munkaelem egyet­len mozdulatból áll.

Természetes folyamatok

A gyártás, előállítás, illetve építés menete alatt előfordulnak olyan fizikai vagy kémiai jellegű folyamatok, amelyek emberi vagy gépi beavatkozás nélkül — pusztán természeti behatásokra — mennek végbe. Ezeket természetes folyamatoknak nevezzük.

Korszerű munkamódszer

A korszerű munkamódszerek alapelve építő­ipari vonatkozásban az, hogy a technológiai folyamatokat* annyi műveletre bontják fel, mint amennyit egymástól elkülönítve el lehet végezni. Külön választják azokat a munkarészlegeket, amelyek elvégzéséhez okvetlenül szakmunkásra van szükség, azoktól, amelyeket betanított vagy begyakorolt munkás, esetleg segédmunkás is teljesíthet. Tehát az alacsonyabb rendű munka végzése alól mentesül a nagyobb képzettségű munkás és így a munka termelékenysége nő. Ezt az elvet vallja a korszerű munkaszervezés is.

A korszerű munkamódszer és munkaszerve­zés mellett egy műveletet nem egy ember, hanem a munkamegosztás elve alapján, több emberből álló csoport hajtja végre. A négy főnél kevesebb tagból álló csoport neve: raj, a négynél több emberből álló csoportot brigádnak nevezik. Általában több raj alkot egy brigádot.

A raj és a brigád összetételében nincs semmi kötött, megváltozhatatlan, és azt mindig a munka körülményeitől függően kell megállapítani. Van­nak pusztán egy szakmabeli munkásokból álló, ún. szakbrigádok és különböző szakmához tartozó dolgozókból álló, ún. komplex-brigádok.

A munkahellyel és munkamennyiséggel kap­csolatos fogalmak:

Munkahely: az építkezésnek vagy műhely­nek az a területe, ahol a munkás, a raj vagy a brigád termelési feladatának végrehajtása közben dolgozik.

Munkaszakasz: a raj vagy az egyes munkások részére — a munkaszakasz határainak meg­jelölése mellett — kiadott munkamennyiség.

Fogás: a szakbrigád részére kijelölt körzet, illetve munkamennyiség.

Munkafront: az építési telek vagy épület azon területe vagy körzete, ahol a dolgozók munkáju­kat végzik, és ahol elhelyezzük a felszereléseket, anyagokat és minden egyebet, ami egy bizonyos fajta munka elvégzéséhez szükséges. A munka­fronton biztosítani kell az anyagszállítás részére szükséges férőhelyet is.

Munkaszint. Ha a munkások az egyes emelet­szintekről (a födémekről) nem tudják a szerke­zetet vagy a munkálatot annak teljes magas­ságában elvégezni, akkor egy emeletmagasságon belül az épületet függőleges irányban is szaka­szokra, sávokra kell osztani. A munka elvégzése szempontjából függőleges irányban felosztott része­ket munkaszintnek nevezzük.