• épületgépészet
• gáz

Gázvezeték-szerelési munkák, gázellátás

Az épületgépész tevékenységek körében a településen be­lüli gázvezetékekkel kapcsolatban a következő fogalmakkal kell megismerkedni.

Gázátadó állomás

A szállítóvezetékről a gázt az átvevő­nek átadja, méri, nyomását csökkenti, szabályozza.

Gázelosztó vezeték

Az a csővezetékrendszer (a hozzá­tartozó nyomáscsökkentő és -szabályozó berendezésekkel), amely a gázátadó állomás kilépő oldalától indul, és a fo­gyasztói telekhatárnál ér véget. Tartályos ellátás esetén a tartály telepítésére szolgáló ingatlanról kilépő gázvezeték.

Leágazó vezeték

A gázelosztó vezeték azon része, amely az utca hossztengelyével általában közel párhuzamosan föld­be fektetett gerincvezeték és a fali, támfali stb. felállás kö­zött van. Nem része a leágazó vezetéknek a leágazó idom.

Csatlakozó vezeték

A fogyasztó telekhatárától a gázmé­rő főcsapjáig vagy gázmérő hiányában a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték és annak tartozékai. A gázelosztó, a leágazó, valamint a csatlakozó vezeték földben vezetett csövekkel épül.

Fogyasztói nyomásszabályozó

A gázelosztó vezetéken érkező gáz nyomását a fogyasztói berendezések üzemel­tetéséhez szükséges nyomásra csökkenti, és közel állandó értéken tartja.

Gázmérő

Az a hiteles mérőeszköz (tartozékaival együtt), amely az elfogyasztott gázmennyiség mérésére szolgál.

Fogyasztói vezeték

A gázmérőtől, ennek hiányában a fo­gyasztói főcsaptól a gázfogyasztó készülékig terjedő veze­ték. Általában alap-, felszálló- és bekötővezetékről beszé­lünk, de kisebb épületeknél ez nem választható el egyértel­műen.

Fogyasztói berendezés

A fogyasztói vezeték és a gáz­fogyasztó készülék, valamint azok rendeltetésszerű és biz­tonságos használatához szükséges tartozékok összessége, beleértve az égéstermék-elvezető rendszert is.

Gázfogyasztó készülék

Olyan éghető gázzal üzemelte­tett készülék, amelyben hőhasznosítás (hőfejlesztés, hőelvo­nás) céljából gázt tüzelnek el.

Készüléktípusok:

• A típus: az égési levegőt a helyiségből veszi, az égés­termék légterébe jut vissza (pl. gáztűzhely).
• B típus: égési levegőt a helyiségből nyer, az égéster­mék kéményen távozik (pl. nagy vízmelegítő).
• C típus: az égési levegőt a szabadból veszi, az égéster­mék a szabadba távozik (pl. zárt égésterű, ún. turbós kazán).

Nyomásfokozatok:

• Kisnyomás: a legfeljebb 100 mbar névleges üzemi nyo­más (épületen belül).
• Középnyomás: a nagyobb, mint 100 mbar és legfeljebb 4 bar névleges üzemi nyomás.
• Nagyközép-nyomás: a nagyobb, mint 4 és legfeljebb 25 bar névleges üzemi nyomás.
• Nagynyomás: a nagyobb, mint 25 bar névleges üzemi nyomás (települések között).

Gázellátás (épületen, épületben)

A szabadon szerelt gázvezeték vörösréz anyagú, kemény vagy félkemény cső. Réteges korróziójú, csökkentett falvas­tagságú fűtési rézcső, illetve lágyréz cső nem építhető be. A vezetékek csak falon kívül vagy falszegélyben, szaba­don szerelhetők.

A csövek kötései készülhetnek keményforrasztva, vö­rösréz és vörösöntvény idomokkal, présidomos szereléssel (csak „G”, azaz gázszerelésre alkalmas préskarmantyús idomok és vörösöntvény menetes csatlakozók építhetők be). A beépítés előtt ellenőrizendő a belső gumigyűrű épsége. A megfelelő hosszra szabott csővéget sorjátlanítani kell, ne­hogy sérüljön a présidom (sárga) tömítése. Különös gond­dal kell eljárni a társszakmáknak a kivitelezés során, mert a rézvezeték nem áll jól ellent az építkezés durva hatásainak.

A csőmegfogásokat 1,5 m-ként a csőátmérők függvé­nyében kétrészes gumibetétes (nem bepattintós műanyag) csőbilincsekkel kell megoldani. A gázcsővel egy síkban, a falban sem lehet más vezeték. A fal- és födémáttörések­nél a mechanikai védelemre acélcsövet, a rézcsőre műanyag védőcsövet, egyébként PVC-védőcsövet kell húzni.

A cső­kötések nem eshetnek falhüvelybe, csőbilincsbe, illetve tő­lük 100 mm-en belül. A gázvezetéken oldható kötés csak a tervezett gázkészülékek bekötéseinél, a tervezett menetes szerelvényeiknél és a mérőhelynél megengedett. Az elektro­mos energiát igénylő gázkészülékek telepítési helyének meg kell felelni az érintésvédelmi távolságoknak, és ide gázve­zetékek sem eshetnek.

A szabadon szerelt kisnyomású vezetékszakasz réstisztí­tó próbája 1 bar-t legalább 15 percig, a tömörségi próba 1500 mm H₂0-t legalább 10 percig tart. A réstisztító és tömörségi próbát egyben kell elvégezni. A nyomáspróbát levegővel kell végrehajtani. Illetéktelen személy a vezeték közelében nem tartózkodhat. A nyomáspróba egy házi és egy hatósági pró­bából áll. A hatósági próbát a gázszolgáltató képviselőjének jelenlétében kell végrehajtani, eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A sikeres nyomáspróba után acélcső esetében haladéktalanul korrózióvédő mázolással kell ellátni a sza­badon szerelt vezetéket (műanyag és vörösréz csőnél nem!).

Ha a gázvezeték anyaga S235JR (régi jelöléssel A37/St37) szavatolt minőségű csillapított varrat nélküli acélcső (MSZ 29:1986), akkor hegesztett kötéseket kell készíteni. A heg­varratok nem eshetnek falhüvelybe, elágazásba, csőbi­lincsbe, illetve tőlük 100 mm-en belül. Réteges korróziójú, illetve bontott cső nem építhető be.

Gázkészülék bekötése

A gázkészülékek bekötése oldható módon hollandis go­lyóscsappal és pentánálló tömítéssel történik, kender hasz­nálata tilos. A golyóscsap hollandis végétől a gázszolgáltató által engedélyezett helyen és hosszban flexibilis fémtömlő is megengedett (nem fémszövet burkolatú). A készülék el­zárócsapja úgy helyezendő el, hogy a gyors zárást lehetővé tegye! Csak terv szerinti készülékek építhetők be.

9.27. ábra. Gázellátás, földszinti alaprajz, pinceszinti alaprajz, függőleges csőterv

Kivitelezés

A kivitelezés során be kell tartani az érvényes bizton­ságtechnikai előírásokat! A kivitelezés során rendkívüli körülményekkel nem kell számolni. Érintésvédelmi vizsgá­latot és jegyzőkönyvet vizsgázott és erre jogosult villamos szakember adhat. (Enélkül gázrendszer nem helyezhető üzembe!) Átadni és átvenni csak a gázhatóság által jóváha­gyott terv szerint készre szerelt és az előírt próbákon meg­felelt rendszert szabad. A kivitelezőnek a műbizonylatokat, gépkönyveket, jegyzőkönyveket, továbbá a D-tervet át kell adnia.

Ha a nyílászárók utólagos szigeteléssel akár közepes (a = 0,6), vagy műanyag-fém kombinációjú jó (a = 0,3), illetve különleges (a = 0,04) légzárást fognak biztosítani, akkor biztonsági berendezés beépítése feltétlen szükséges! A javasolt berendezés az ablakba építhető higroszabályozású légbevezető elem.

Megfelelő berendezés még az önműködő, hőmérséklet-szabályozott friss levegő automata berendezés, amely gondoskodik a gázkészülék égéséhez szükséges leve­gőmennyiségről, ugyanakkor energiatakarékos üzemet tesz lehetővé. Ugyancsak megfelelő a befúvóelem berendezés, amely gondoskodik a gázkészülék égéséhez szükséges le­vegőmennyiségről (kézi beállítást igényel). A szellőzőnyí­lások eltakarása tilos és életveszélyes! Alkalmazhatóak továbbá a fix, illetve állítható zsaluszerkezetek, rácsok, ha azok biztosítják a levegő-utánpótlást.

Az épületen kívüli vezetékekre minden olyan előírás vonatkozik, amely a közterületen vezetett gázcsőre igaz, legfeljebb a védőtávolságok csökkenthetők bizonyos elő­írások és védelmi intézkedések betartása mellett. Ügyelni kell azonban arra, hogy a földben vagy homlokzaton szerelt gázvezeték veszélyzónája ne terjedjen ki a szomszéd ingat­lanra, vagy a hozzájárulásokat időben be kell szerezni.

Falazott kémények problémái

A kéményt tüzeléstechnikailag az illetékes területi tü­zeléstechnikai hatósággal be kell vizsgáltatni. A füst-nyomáspróba jegyzőkönyvben a vizsgálat eredményét írásban rögzíteni kell az egyéb hatósági megállapításokkal egye­temben. Ez egyúttal az átadási dokumentáció melléklete is. Kéménybe kötött készülék esetében nem alkalmazható elszívó ernyő vagy olyan elszívó ventilátor, amely a helyi­ség légterében depressziót eredményez. Csak túlnyomásos, illetve befúvó szellőzést szabad létesíteni.

Az égéstermékben elégett hidrogén, azaz víz is találha­tó gőz- vagy folyadékfázisban. Ha folyadékfázisba kerül a víz és a kéntartalom miatt azzal reakcióba lép, akkor ké­nessav (H₂S0₃), kénsav (H₂S0₄) keletkezik (maró, kor­rodáló anyagok). A falazóhabarcs karbonátokat tartalmaz (CaC0₃), amelyet a sav kiold, kilúgoz, reakcióba lép vele és sót alkot. Elsősorban a habarcs állagát kezdi ki, úgymond kiüti a só a kéményt. Ezt követően a tégla is morzsolódni kezd, így a tömörség már nem lesz megfelelő. Végül a bejutó nedvesség megfagyása a kémény károsodását okozhatja.

Nehéz pontosan megállapítani, mikor következhet be kondenzáció a kéményben, mert a füstgáz hőmérséklete bizonytalan. A felfűtés elején hideg kéménynél azonban min­dig fennáll a kondenzáció veszélye.

További veszélyek:

• a tüzelés hatásfokának javítása érdekében csökkentik a távozó füstgáz hőmérsékletét;
• ventilátoros elszívás, nagyobb légfelesleggel hűtik az égésterméket;
• a „deflektorhatás” is hűt, de a túlméretezett kéményben is lehet levegő;
• a kémény felső toldásánál túlzottan lehűl a füstgáz stb.

Kéményáramkör

Az elmúlt évek szén-monoxid mérgezései felhívják a fi­gyelmet arra, hogy meg kell érteni az ún. kéményáramkör fogalmát. A kéményen az égéstermék és a szellőző levegő együttese távozik! Az égéshez szükséges levegőt mindig be kell vezetni a helyiségbe szellőzőnyílásokon keresztül.

Ahhoz, hogy a kéményben huzat jöjjön létre, a hőmér­séklettől függő sűrűségkülönbségnek kell lennie a levegő és az égéstermék (füstgáz) között. Vagyis nem szabad túlzot­tan lehűlnie az égésterméknek, kivéve ha távozását füstgáz­elszívó ventilátor segíti. A lehűlő égéstermék viszont lecsa­pódhat a kéményben, ami káros (egy esetben megengedett: a kondenzációs gázkészülékeknél a kazánban).