Magasépítészet

Homlokzatburkolatok követelményei, csoportosításuk

Az épületek homlokzatának felületét részben vagy teljes egészében homlokzatburkolatokkal ké­pezik. A homlokzatburkolatok alapvető rendelte­tése a díszítés és a védelem. Amellett, hogy esztétikus megjelenést képeznek, minden esetben megfelelő, tartós védelmet kell biztosítaniuk a hom­lokzati felületet érő különböző hatásokkal szemben.

A homlokzatburkolatokat érő hatások, követelmények

A homlokzatokat az alábbi fizikai hatások érik:

  • Hőhatások: hőmérsékletváltozás hatására az anyagok­ban káros mértékű alakváltozások, illetve belső feszültségek keletkezhetnek.
  • Napsugárzás: felületi elszíneződést, fakulást okoz.
  • Csapadék: a résekbe, pórusokba bejutva tartósan áztat­ja a szerkezetet, fagy hatására pedig súlyosan károsítja azt. A jégeső mechanikai sérüléseket okozhat.
  • Nedvességhatások: ide tartozik az építési- és a felszí­vódó nedvesség, illetve a belső térből diffundáló pára.
  • Szélhatás: az épületek teljes felületét terheli, nyomó­ vagy szívó hatást gyakorol a homlokzatokra, amelyet a burkolatok kialakításánál figyelembe kell venni.
  • Szennyeződések: por és korom formájában jelentkezik a homlokzaton, főleg esztétikai problémát okozva.

A homlokzatburkolatokat érő kémiai hatások:

  • Szennyezett levegő: a csapadékkal és párás levegővel keveredve savas kémhatású oldatok kerülnek a hom­lokzatok felületeire és a szerkezetbe (elsősorban a szén, a kén oxidjai veszélyesek).
  • Korrózió, korhadás: fém- és faszerkezetekre veszélyes.

A homlokzatburkolatokkal szemben támasztott alapvető követelmények:

  • Fagyállóság: az egyik legfontosabb követelmény Kül­ső térben kizárólag fagyálló burkolóanyagok alkalmazhatók. A fagyállóság elsősorban az anyag vízfelve­vő képességével van összefüggésben.
  • Alak- és mérettartóság: ez lényegében a hőmérséklet­változással szembeni ellenálló képesség. A zsugorodásból és tágulásból származó legkisebb alak- és mé­retváltozás is károsodást (repedéseket) okozhat.
  • Színtartás: ellenállás a napsugárzás hatásaival szem­ben. A sötétebb színű (árnyalatú) burkolatokat a napsu­gárzás jobban igénybe veszi, mint a világosakat.
  • Tűzbiztonság: olyan anyagokat és szerkezeti megoldá­sokat kell alkalmazni, melyek gátolják a tűz terjedését.
  • Tartósság: lehetőség szerint a burkolat élettartama mi­nél hosszabb legyen. A homlokzatburkolatok felújítása nagyon költséges és körülményes.
  • Egyszerű kivitelezhetőség: lehetőleg ne kelljen a bur­koláshoz bonyolult technológiákat és különleges anya­gokat alkalmazni.
  • Könnyű karbantarthatóság: a felület tisztítása és az esetleges javítások egyszerűen elvégezhetők legyenek.
  • Esztétikus felületi megjelenés: lehetőleg az általános és egyedi (esetleg előírt) igényeknek megfelelő struktúrá­jú, színű, mintázatú homlokzatburkolatot kell kialakí­tani.

A felsoroltak mellett még számos követelmény (mecha­nikai, kémiai hatásokkal szembeni ellenállóság, korrózióállóság, koptató igénybevételekkel szembeni ellenállóság stb.) fogalmazható meg a homlokzatburkolatokkal szemben. Általában nem tud minden felsorolt követelmény maradék­talanul teljesülni. A tervezés és kivitelezés során mindig az adott épületre és szerkezetre vonatkozó optimális megoldás­ra kell törekedni.

Homlokzatburkolatok osztályozása, csoportosítása

A homlokzatburkolatok többféle szempont szerint cso­portosíthatók.

A kivitelezés módja szerint megkülönböztetünk:

Az alkalmazott anyag szerint lehet:

Szerkezeti felépítésük (rétegek) szerint lehet:

  • ragasztott és
  • kéregszerkezetként készített burkolat.

Elhelyezkedésük alapján a falburkolatok mellett külön homlokzatburkolatoknak tekinthetők:

  • a lábazatburkolatok, valamint
  • a kültéri pillérek, oszlopok burkolatai is.