• falak
• pince

Pince- és lábazati falak

A pincefalakat érő hatások

A pincefalakat a függőleges erőkön kívül ferde erőhatások is érik, ezek:

a) a földnyomás, esetleg

b) a boltozati vállnyomás, valamint

c) talajvíznyomás .( Ami nem csak a szerkezetét rongálja de hatására penész kialakulása is előfordulhat ami plusz penészmentesítéssel is terhel minket)

Azonkívül a pincefalakat időszakos terhelésekből is (az épület előtt elhaladó súlyosabb járművek, a falak mellett lerakott terhek stb.-bői kifolyólag) oldalnyomás éri.

A földnyomás a földdel érintkező magasság 1/3-ában támadja a pincefalat. A talajvíz hidro­sztatikai nyomása a talajvízszint magasságában 0-val, a pincefal alsó síkjában pedig a vízoszlop súlyával egyenlő, tehát a terhelési ábrája három­szög alakú.

Pincefalak meghibásodása

Ha a pincefalnak nincs kellő leterhelése, akkor a következő hely­zetek állhatnak elő.

Ezek:

1. A pincefal mint kéttámaszú, hajlított lemez működik (191 a ábra). A hivatkozott ábra alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a pince­falat a pincefödémre és a merev padlószerkezetre támaszkodó, a földnyomás (és esetleg a víz­nyomás) által hajlított lemeznek lehet tekinteni.
2. A pincefal az alapsíkon elcsúszik (191 b ábra). Mivel a vízszintes falszigetelés csúszó felületként szerepelhet, azért külföldön a pincefalat sokszor fogasán csatlakoztatják az alapfalhoz.
3. A pincefal alsó szakasza – különösen ha nincs merev pincepadló szerkezet – hajlított konzolos lemezhez hasonlóan viselkedve, az alappal egyetemben elmozdul (191 c ábra).

191. ábra. Pincefalak meghibásodása

Kritikus esetekben (pl. földszintes, valamint a nagy magasságú pincefalaknál) a pincefal szi­lárdságát nemcsak a függőleges terhekből adódó nyomó igénybevétel, hanem a földnyomásból (esetleg a víznyomásból) származó hajlítás szem­pontjából is meg kell vizsgálni.

Szokványos esetben a két tégla vastagságú, 51 cm-es pincefal elegendő a földnyomásból származó igénybevétel kiegyensúlyozására. A kellő merevségű harántfalakkal kitámasztott pincefalak két, három vagy négy oldalon megtámasztott lemezként foghatók fel.

Lejtős telken létesülő vagy egy oldalt lemélyí­tett udvarú, több traktusos épületeknél az egy­oldali földnyomás következtében a támasz-reakció­kat a födém és a padló a párhuzamos falakra adják át, amiből a 192. ábra szerinti alakváltozás, illetőleg meghibásodás állhat elő.

192. ábra. Kéttraktusú épület pincefalainak alakváltozása

Pincelevilágító aknák

Az olyan épületek pince­helyiségeit, amelyeknek a földszinti padlószintje közel esik a környező terepszinthez, csak a pince vagy alagsori ablakok előtt létesített aknákon keresztül lehet megvilágítani.

A pinceaknák elrendezésüket illetően lehetnek:

1. nyitottak (szabadon álló épületek esetén) és
2. lefedettek (utcavonalban levő épületek eseté­ben). Anyaguk tekintetében: téglából, betonból vagy vasbetonból készülhetnek.

A tégla anyagú akna falának vastagsága leg­alább egy tégla legyen. A mélyebb aknák homlok­falát a földnyomás felvételére alkalmasan kell készíteni, e célból lehet ezeket ívesen, boltozat-szerűen megépíteni (193 d ábra). Az épületre merőleges aknafalakat a főfalakból lépcsőzetesen kifalazott konzolokra (193 a ábra), a homlok­falat pedig a két oldalfal közé épített boltövre lehet ráállítani.

193. ábra. Téglából falazott levilágító akna

Ha az aknát vasbetonból építjük meg, úgy elegendő 10-15 cm-es falvastagság is. Az aknafal látható felülete nyerskiképzésű legyen, mert bármilyen bevonat (vakolat stb.) a nedvesség hatására igen gyorsan leválna a falról.

Egymás mellett sűrűn ismétlődő pinceablakok esetén nem érdemes több Önálló aknát készíteni. Ilyenkor az ablakok előtt egy összefüggő (végigfutó) aknát létesítünk (194. ábra). Az akna homlokfala a földnyomás felvételére alkalmas vastagságú vagy a pincefalhoz helyenként kitámasztott legyen.

194. ábra. Pinceablak-sor előtt elvonuló összefüggő akna, üvegbetonnal fedve

A 195. ábra mélyebben levő pinceablak-sorozat előtt elfutó aknát mutat, amelynek fala betonból, támfal-szerűen, helyenként kitámasztó boltövvel van kialakítva; az akna aknafedő ráccsal van lefedve.

Az aknafeneket ki kell betonozni. Nyitott akna esetén az aknafeneket 5%-os lejtéssel kell képezni; gondoskodni kell az összegyűlő víz részére szol­gáló kivezető nyílásról, amely alá víznyelő kavicsfészket kell készíteni. A nagyobb nyitott aknákat a csatornázási hálózatba bekötött csatornaszemmel kell ellátni. Csatornázás hiányában az összegyűlt vízmennyiséget el kell vezetni az aknától, ille­tőleg az épülettől pár méterre létesített homokszegény kaviccsal kitöltött szivárgó gödörbe.

A 196. ábra talajnedvesség ellen szigetelt akna szerkezetét mutatja. A fenékszigetelés lefolyóval való áttörésének magyarázatát a terasz-szigete­léseknél adjuk. Ilyenkor a szigetelést az akna­falra utólag építjük rá. Egyszerűbb esetben meg­elégszünk egy szigetelő kenéssel is. Ragasztott szigetelés esetében esetleg megtakaríthatjuk a szigetelést védő falat.

196. ábra. Talajnedvesség elleni szigeteléssel ellátott pince levilágító akna; 1 – cement védőhabarcs-réteg ; 2 – szigetelés ; 3 – szigetelést tartó fal; 4 – lefolyó ; 5 – aljzatbeton; 6 – alátétlemez ; 7 – ólomlemez ; 8 – szigetelés; 9 – homokhintés ; 10- védőbeton (1,5-2%-os lejtéssel); 11 – burkolat; 12 – szűrőbeton ; 13 – öntöttvas csatornaszem ; 14 – lábazat; 15 – szigetelés; 16 – cementhabarcs védőréteg; 17 – szige­telést védő fal; 18 – csepegő bádog; 19- fedőkő ; 20 – bitumen kiöntés ; 21 – járda; 22 – kőlábazat (VÁTI)

Az aknák vízhatlan szigetelését a szigetelésre vonatkozó részekben ismertetett elvek szerint kell megoldani.

A nyitott aknák falainak lezárása: a) élére állított téglasorral vagy b) 12×25 cm-es szelvényű kő-, műkő- vagy betonanyagú fedőkővel oldható meg. A fedőkő egy pár centiméterrel magasabban legyen az épület körüli járdánál vagy terepszint­nél, hogy a víznek az aknába való befolyását megakadályozzuk.

A nyitott, rendszerint nagyobb méretű akná­kat könnyű vaskorláttal látjuk el; a kisebb méretű aknákat pedig szög vaskeretbe illő, élére állított laposvasakból álló aknafedő ráccsal (193 b ábra) fedjük le, és tesszük a közlekedésre alkalmassá.

Az utcavonalba eső épületeknél vagy a közlekedés útjába eső olyan aknáknál, amelyek csak a levilágításra szolgálnak, de amelyeknél egyidejű­leg szellőzésre nincs szükség, az aknákat üveg­beton szerkezettel fedjük le (az üvegbeton szer­kezetekkel később fogunk foglalkozni). Ilyenkor az akna mérete az üvegtestek méretének többszöröséhez igazodjék (194. és 197. ábra).

A pinceablakokkal kapcsolatban van olyan elrende­zés is, amidőn az ablak egy része a lábazat felületébe esik, tehát ez nyitható, illetőleg a szellőzés céljaira is felhasználható; az ablak alsó része azonban – amelyre a világítás szempontjából még szükség van – az üveg­betonnal lefedett akna mentén alakul ki (197. ábra).

197. ábra. Üvegbetonnal fedett pincelevilágító akna

Pince penészmentesítése

A pince egy nedvességnek kitett helyiség, amelynek penészmentesítése egy különlegesen speciális folyamat, amit a következők szerint lehet véghezvinni: pince penészmentesítése, lépésről lépésre >>