A falak és a padló felületi kezelése
Helyreállítás felületi anyagok alkalmazásával
A teljes felújításnak mindig része a felületképzés kisebb vagy komolyabb helyreállítása: újrafestés, -vakolás vagy a fal kijavítása. Ez csak kiegészítő módszer kellene hogy legyen, ennek ellenére gyakran ez az egyedüli beavatkozás, amelyet a nedvesedés megszüntetésére végrehajtanak. Ennek általában anyagi oka van, az alapos helyreállítás költségei ugyanis lassan megtérülő kiadások.
A felújítási módszer kiválasztásának része az előzetes költségbecslés, ezt a munkák megkezdése előtt el kell végezni. Szerencsés, ha a falak károsodása nem jelentős, ebben az esetben a felület javítása is elégséges lehet. A felületkezelés elsősorban esztétikai szerepet tölt be, ez gyakran tudatos célként jelenik meg, ilyenkor viszont csupán a probléma elfedését jelenti, nem az eredeti állapot tényleges helyreállítását.
A műemlék jellegű épületek mennyezetének felújítása az esetek 90 %-ában a vakolat kijavítását jelenti. A 11. táblázatot elsősorban a vakolt felületek szempontjából állítottuk össze, hasonló táblázatot készíthetünk a többi esetre is (nyers, vakolatlan téglafal, kőfal javítása, más, speciális falfelület). Természetesen az áttekinthetőség érdekében meglehetősen leegyszerűsítettük a táblázatot, minden mező külön fejezetet, szakmai értekezést érdemelne.
11. táblázat. A falfelület helyreállítása a károsodástól függően.
A károsodás oka | Az ok megszüntetve | A felület helyreállításának leggyakrabban alkalmazott módszere | |
---|---|---|---|
radikális | kíméletes | ||
Nedvesség | igen | javítóvakolat-rendszer; tartós javítást jelent | az eredeti vakolat sótartalmának csökkentése, a festés kiegészítése, a kisebb felületi hibák kijavítása |
nem | állagjavító vakolatrendszer, esetleg a fal sótartalmának csökkentése; rövidebb élettartam várható | 1. mint előbb, de a terhelés mértékének ez nem felel meg, nem hatásos | |
Statikai hibák, repedések megjelenése | igen | új vakolat(rendszer), szilárdabb vakolat a kritikus pontokon | a repedések, hézagok kitöltése, a festés kijavítása, esetleg vékonyvakolat |
nem | új vakolat a károsodás figyelembevételével (dilatáció); ritkán alkalmazzák | általában csak a festés ideiglenes kijavítása | |
Öregedés, a reális, tervezett élettartam vége | igen | új vakolat a faltípusnak megfelelő technológiával | - |
nem | - | a műemléki vakolat és a falfestmények restaurálása, felszínük szilárdítása | |
Az előző vakolás alkalmával hibás technológiát alkalmaztak | igen | új vakolat a faltípusnak megfelelő technológia alkalmazásával | |
nem | új vakolatréteg a falhoz rögzítve (ritkán - pl. vakolathordó réteg) | a repedések, hasadékok ideiglenes kitöltése, a festés kijavítása |
A nedvesség okozta felszíni károsodást általában javítóvakolattal, jobb esetben javítóvakolat-rendszerrel szüntethetjük meg. A javítóvakolat nem levédett, pontos megnevezés, ezért találkozhatunk többféle termékkel ezen a néven. Javítónak nevezik pl. a gipsz alapú állagjavító habarcsot, a beton utólagos javításához használt habarcsokat stb. A pontosság kedvéért ezért megfelelőbb a WTA javítóvakolat megnevezés, amely pontosan meghatározza a termék tulajdonságait.
(A WTA a „Wissenschaftlich-Technische Arbeitsgemeinschaft für Bauwerkserhaltung und Denkmalpflege” – „Tudományos Technikai Munkaközösség az állagmegóvás és műemlékvédelem területén” rövidítése. Feladata a renoválással, felújítással kapcsolatos technológiák, irányelvek kidolgozása. Ezen irányelvek és adatlapok Németország határain kívül is ismertek és használatosak – így pl. a 2-2-91 számú irányelv amely a javítóvakolat-rendszerekkel foglalkozik.)
- Vintage hangulat- nosztalgiára fel! Képes ötletek!
- Mikor a zuhanyzás igazi élménnyé válik!
- Számoljon a nedvességgel már az építkezéskor!
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A WTA javítóvakolat a meghatározás alapján olyan száraz habarcskeveréket jelöl, amely rendkívül pórusos, ezért nagyon jó páraáteresztő képessége van, de nagyon jó védelmet nyújt a kapilláris felszívódás ellen is. Ezzel a meghatározással megkülönböztethetjük ezt a keveréket az építkezéseken a különböző adalékanyagok hozzáadásával készített habarcstól.
A boltozatok esetében nagyon nehéz megállapítani, milyen mértékben használjunk javítóvakolatot a felújításra, mivel a hosszú ideig tartó beázás következtében a szerkezet nedvességtartalma nagyon nagy. Habár a felújítás során a nedvesedés okát általában megszüntetik, pl. kicserélik az átnedvesedett réteget a boltozat fölül, a szerkezetben maradt nedvesség és sótartalom komoly kockázatot jelent.
Másrészt viszont a boltozat egész felületére felhordott javítóvakolat komoly költséggel jár, és első pillantásra nehezen indokolható. A leggyakoribb megoldás, hogy meghatározzuk a legnagyobb kockázatot jelentő részeket, és ott használunk javítóvakolatot, vagy egyeztetjük a helyiségek üzemeltetésére, valamint a felületképzésre vonatkozó igényeket (elég-e a lazúrtechnika, az időnkénti javítások vagy szükséges a javítóvakolat).
A falfelületek felújításakor figyelembe vehető terhelések közül a pincében a nedvesedés a legveszélyesebb (12. táblázat), az összes többi a felmenő falakhoz hasonlóan hat itt is.
12. táblázat. A károsodás oka.
A károsodás oka | Az ok megszüntetve | A felület felújításához leggyakrabban alkalmazott módszer | |
---|---|---|---|
radikális | kíméletes | ||
Nedvesség | igen | javító vakolatrendszer; tartós megoldás | az eredeti vakolat sótartalmának csökkentése, a festés kiegészítése; kisebb felületi hibák jelenhetnek meg |
nem | javítóvakolat-rendszer, esetleg a fal sótartalmának csökkentése, kombinálva egy tömítő réteggel; rövidebb várható élettartam | l. mint előbb, a terhelés mértékének azonban nem felel meg, nem elég hatásos; ha a helyiség rendeltetése megengedi, jobb a vakolatlan falat meszes bevonattal kezelni |
A nyers felületű tégla- vagy kőfalaknál leggyakrabban alkalmazott felújítási technológia a fal fugázása. Ez lehet felszíni jellegű – amikor csak kijavítjuk a régi fugázás hibáit – vagy alaposabb. A felszíni fugázás mélysége 20-30 mm, nincs hatással a fal teherbírására, csak a falfelület egységesítésében játszik szerepet. A mélyfugázás 30-100 mm mélyen javítja ki a korábbi fugát. Ennek már statikai jelentősége is van, növeli a fal szilárdságát. A mélyfugázáshoz különböző cement alapú habarcsokat használunk, amelyeknek nagyobb a húzószilárdsága.
A pincék falfelületének fugázását a falak, a födém és a padló nedvességtartalmának figyelembevételével tervezzük meg, az eljárás nem módosíthatja jelentősebben a fal páraáteresztő képességét. A vízzáró szigetelésű helyiségek esetében radikálisabb megoldást választhatunk, a műemlékpincéknél azonban a nedvességtartalom mellett számításba kell venni a statikai szempontokat is. Ügyelni kell arra is, hogy a teherbírást javító, mélyebb fugázás nagymértékben rontja a fal diffúziós jellemzőit is. Az utolsó víztaszító réteg felhordása és a fal felületképzése után általában javul a helyzet, bizonyos időközönként ezért érdemes ezeket felújítani.
Festékek, bevonatok
A vakolat bizonyos károsodásait a leggyakrabban újrafestéssel, színes bevonattal állítjuk helyre. A 13. táblázat tartalmazza az ehhez használt legfontosabb festéktípusokat. A falak és a pince felújításához nem megfelelőek az akrilát alapú festékek, mert magas a diszperziós anyag tartalmuk, ezért ezeket nem is tüntettük fel a táblázatban.
13. táblázat. A legfontosabb festéktípusok
A festék típusa | Előny | Hátrány |
---|---|---|
Szilikátos | Nagyon jó a páraáteresztő képessége, nagyon jól tapad a vakolathoz, ellenálló az időjárás viszontagságaival szemben | Igényesebb alapfelület szükséges hozzá, elsősorban a nedvességre és a sótartalomra érzékeny, munkaigényesebb a felhordása |
Meszes | Nagyon jó a páraáteresztő képessége, száradásakor kis felszíni feszültség keletkezik, nem repedezik meg a felszíne, alkalmas lakóterekbe, képes a természetes öregedésre | Érzékeny az időjárás viszontagságaira, a mechanikus terheléssel szemben nem túl ellenálló, rosszul tapad a víztaszító javító-vakolatra - csak az ún. freskómódszerrel lehet alkalmazni, a javítóvakolat utolsó, még nedves rétegére kell felhordani |
Szilikonos | Egyesíti a diszperziós festékek előnyeit a jó páraáteresztő képességgel, egyszerűen lehet vele dolgozni | Túlságosan mesterséges színt ad a felületnek, nem képes a természetes öregedésre |
Padló
A pincepadlók problémáiról külön könyvet lehetne írni, ezért csak az egyes építészeti és statikai szempontokra térünk ki. Az újabban épült házak alulról általában megfelelően szigeteltek. Más a helyzet azonban a műemléképületekben, ahol, akárcsak a falaknál, a padlószerkezet esetében is figyelembe kell venni a környezetükben lévő épületszerkezetek nedvességtartalmát. Ugyanis, ha az egyik szerkezetet szigeteljük, az lényeges hatással van a többire is.
Ha pl. vasbeton aljzatot építünk, a korábban a padlón át elpárolgó nedvesség a falakba kerülhet, jelentős statikai és építészeti problémákat okozva. Ha új padlót tervezünk, ezt mindenképp vegyük figyelembe, és olyan megoldást válasszunk, amely nem növeli a csatlakozó pinceszerkezetek nedvességtartalmát.