• színrendszer

A RAL-színrendszer – A RAL 840-HR színkatalógus

A RAL a festékgyáraktól független, de azok igényeinek kielégíté­sére kidolgozta színmintagyűjteményét. A választás szempontja az igények kielégítése volt, nem pedig a lehetséges színhalmaz rendszerezése. A RAL-színmintagyűjtemény évente bővül, min­den évben új színek csatlakoznak, igény szerint színtrendeket előrevetítve a már meglévők mellé. Vannak benne olyan színtar­tományok, amelyekben túlságosan sok a szinte egymástól alig megkülönböztethető szín, míg más színtartományok csak alig né­hány árnyalatot tartalmaznak. Színjeleik önkényesek, semmilyen logikai rendszert nem követnek, igaz, előfordul hogy gyártási re­cepturából következtetettek.

Nézzük meg az ábrát, amely a RAL-színmintagyűjtemény egy oldala. A RAL 1015 jelű színe világos beige, de a 1016 már tüzes citromsárga, 1019 pedig sötét, meleg szürke. A RAL először 1927-ben állította össze a festékfelhaszná­lók részére a RAL 840-HR színregiszterként ismert színkatalógu­sát. A RAL 1988-ban kiadott német színoktatási segédletet, ami mintegy 160 színárnyalatot foglal gyűjteménybe, melyeket szá­mokkaljelöltek. A RAL-regiszter kisszámú alapszínből áll. Betűk­kel és számokkal készítettek egy keverési kulcsot, ami további 560 RAL-keverékszín pontos kikeverését teszi lehetővé. A kiválasztott RAL-szín megrendeléséhez elegendő a színszámot megadni.

A 194 szín színenkénti megoszlását 9 csoportba osztja:

• 10006000 a főszíneket és mellékszíneket,
• 70009000 a szürke, barna, fehér, fekete és a fémalumínium színeit jelöli.

RAL-DESIGN-színatlasz

• 1. RAL 10001034 26 sárga.
• 2. RAL 20002012 12 narancs.
• 3. RAL 30003031  22 vörös.
• 4. RAL 40004010 10 lila.
• 5. RAL 50005024 23 kék.
• 6. RAL 60006034 32 zöld.
• 7. RAL 70007047 37 szürke.
• 8. RAL 80008028 19 barna.
• 9. 90009018 6 fehér, 4 fe­kete, 2 alumíniumszürke színár­nyalat.

A fantázianevek a könnyű meg­jegyezhetőséget, beazonosítha­tóságot segítik. Ilyen a mézsárga 1005, míg a 1016 a kénsárga. A vörösek közül a 3005 a borvörös, a 3013 a paradicsomvörös, a 3022 a lazacvörös. Ilyen szemléletes megnevezés az 5015 égkék, a 6005 mohazöld, a 7005 egérszürke is. A már legújabbnak nevezhető színregiszter 209 színt tartal­maz, és a legújabb ízlésnek és igénynek is megfelel.

Kifejlesztettek egy olyan mappát, ami 17 táblázaton további 931 keverékszínt tartalmaz, és RAL F-12 néven vált ismertté. Ez a mappa a kikevert RAL-színek mellett megadja a keverési kulcsot is. A keverékszínek 16 RAL-alapszínre épül­nek, az egyes színárnyalatokat két színes színből, feketéből (RAL 9005) és fehér­ből ÍRAL 9010] lehet a megadott keverési arányok betartása mellett előállítani. Az emberi szem által megkülönböztethető színek száma az itt meghatározott 931 színnél jóval több szín, vannak, akik 10 millióra becsülik, de a leggyakrab­ban használatos színszám ennél jóval kevesebb, viszont meghaladja a RAL F-12 színmappa segítségével összeállítható 931 színt.

RAL 840-HR

A RAL 840-HR regiszter a közelmúltig 194 színt tartalmazott, ami lehetővé teszi a mindennapi gyakorlatban leggyakrabban hasz­nálatos színek könnyebb beazonosítását, keverését. Ezek a festé­kek jó fizikai adottságúak, mivel a színállóságuk nagymértékben megbízható és tartós, ezért megfelelnek a vasút, posta, tűzoltóság és egyéb ipari létesítmények színeinek alkalmazására. A regiszter­ben megtalálható színeket négyjegyű számokkal és fantázianévvel látták el, megkönnyítve a pontos beazonosítást, és a kereskedelem­ben lévő kezelést, kizárva a tévedés lehetőségét. Ugyanis a német precizitás nem enged meg előírástól való kisméretű eltérést sem.

A Magyarországon használatos egyéni színkatalógusok közül az egyik legrégebbi a német festékgyártók által kifejlesztett RAL, amely a német iparban nagy mennyiségben alkalmazott színek gyűjteménye, célja a minőség-ellenőrzés és -biztosítás segítése, ezért eredetileg nem kapcsolódott színrendszerhez.

A CIE nemzetközi szervezet 1976-ban kifejlesztette a CIE-Lab-színteret, ami a színeket három jellemző tulajdonságuk alapján térbe helyezte, amihez a RAL is csatlakozni kívánt, így kialakította a RAL-DESIGN-színrendszert és a hozzá tartozó színatlaszt, ami 1688 színt tartalmaz. A RAL-DESIGN-színatlasz A3-as és A4-es formátumban logikusan rendezi el, mind az 1688 színt, a három színjellemző szerint.

A színek színezetét állapítják meg először, így beszélünk sár­gáról, vörösről, kékről, zöldről; narancsról és liláról. Majd figyeljük meg a világossági fokozatukat, azaz pontosan megállapítjuk, hogy az adott szín mennyire világos vagy sötét. Végül a telítettségi foko­zatot határozzuk meg, azaz megfigyeljük, hogy a szín intenzív és tiszta-e, vagy piszkos, fáradt szín. A pontosabb meghatározásra, könnyebben megérthető leírásra a henger alakban elhelyezkedő koordináta-rendszer a legalkalmasabb.

Az alap a színkör, amiben minden szín egy megfelelő szög mentén helyezkedik el. A függőleges tengely a szín világosságá­nak mértéke. Alul kezdődik az abszolút feketétől, és felfelé halad az abszolút fehérig. Ettől a függőleges tengelytől kifelé haladva a hengerpalást irányába, ábrázolható a színesség vagy a telítettség. A legszínesebb színek a henger palástján helyezkednek el. A RAL-színrendszer erre az elvre épül.

A RAL-DESIGN-színrendszerben az első számcsoport az at­laszban lévő oldalak száma. A hengert lezáró színkört 360 egység­re osztották fel, és a 010-zel jelzett bíbortól kiindulva az óramutató járásával ellentétes irányban számozták be. Ez a színkör minden atlasz első oldalán megtalálható, a színkörön elhelyezett számok megadják az atlaszlapok oldalát és színét. Például ha a 270-nel jelzett kéket keressük, akkor felnyitjuk az atlasz 270. oldalát, és kiválasztjuk a kívánt kéket a sok kék szín közül. Leolvasva a 7 jegyű RAL-színszámot, az nem más, mint a kiválasztott szín meghatá­rozott neve. A középső számjegyek a világosság mérőszámai 0100 között, a feketétől a fehérig haladva, alulról felfelé.

Az atlasz minden oldalán a világossági érték felülről lefelé csök­ken, így minden oldalon azonos sorban, azonos világosságú szín ta­lálható. A ClE-színtérben a függőleges tengely a világossági tengely. A színességét, a telítettséget az utolsó számcsoport adja meg. Ez az érték oszlopról oszlopra változik. A bal oldali tengelytől ki­indulva jobbra, a színtest palástjának irányába fokozatosan növek­szik. A színatlaszban 1688 szín beazonosítható.