Szobafestés-tapétázás tudástár

Ásványi eredetű vagy szervetlen kötőanyagok

A mész és a mészfestékek

A mész előállítása

A kalcium-karbonátot, azaz a mészkövet 1000-1200 °C-on történő égetéssel ége­tett mésszé, kalcium-oxiddá alakítják. Ha az égetett meszet elméleti mennyiségű vízzel „porrá oltjuk”, akkor mészhidrátot, por alakú kalcium-hidroxidot kapunk. A festési célra megfelelőbb oltott mészpépet az égetett mész vízfelesleggel való oltá­sakor kapjuk. Az oltási folyamat során az égetett mész a vízzel nagy hőfejlődés mel­lett oltott mésszé (kalcium-hidroxid) alakul.

Kötőanyagok

A mészoltáshoz egy edénybe (oltóüst, hordó) vizet teszünk, ehhez adjuk az égetett meszet. Mészkavaróval vagy keverőfával erősen átkeverjük, az égetett mész a vízzel nagy hőfejlődés mellett oltott mésszé alakul. Kb. háromszoros mennyiségű oltott mész keletkezik, amelyet egy falazott gödörbe töltünk, és amely ott a lehűlés után pasztaszerűen mészpéppé sűrűsödik be. Minél hosszabb ideig tároljuk az oltott mészpépet, az annál jobb festési célok­ra. A mészoltásnál hordjunk védőszemüveget és gumikesztyűt!

A mészfesték készítése

A mészpépből nagyjából két rész vízzel mésztejet keverünk, és a festhetőség eléréséig tovább hígítjuk. A festés előtt a festéket át kell szűrni, hogy a szemcséket kiszűrjük. Színes festés esetén a mésztejhez max. 10 % lúgálló színes pigmentet ke­verünk.

Az erős színű árnyalatokat mésszel nem lehet készíteni, mert nagyobb mennyisé­gű pigment a mésszel nem tud megkövesedni (megkövesedéskor a pigmentrészecs­kéket a mész körülveszi). A mészfesték jobb feldolgozhatósága és tartóssága érde­kében adalékként beltéri festés esetén hozzáadható: metil-cellulóz-enyv vagy mészálló diszperzió. Az alapozó- és közbenső rétegnél kevés lenolaj hozzáadása nö­veli a kenhetőséget. Kültéri festéseknél az adalékok: fehércement, sovány tej, kazein vagy mészálló diszperzió.

A mészfestés előnyei és hátrányai

A mészfestés nedvességgel szemben ellenálló, gombaölő hatású, ezért nedves helyiségek festésére is alkalmas. Rendkívül olcsó, kötőanyag és fehér pigment is egyidejűleg.

Hátránya maró hatása, továbbá, hogy a mészfestékkel készített bevonatokat a ké­nes füstgázok és a levegő nedvességtartalma vízben oldható gipsszé alakítja át. Mész­festék bevonatokat homlokzatokon ezért csak korlátozottan lehet alkalmazni.

A cementfestékek

A cementfestékek ásványi alapokon különösen kemény és ellenálló bevonatot ad­nak. Lúgos kémhatásuk miatt a mészfestékekhez hasonlóan csíraölő és gombaölő ha­tásúak. A tiszta cementfesték fehér cementből adalékanyagok (többnyire ásványi ros­tok) hozzáadásával, gyárilag fehér és pasztellszínekre színezett, zsákos porfesték, amelyet festés előtt a gyártó előírásai szerint vízzel kell összekeverni. Kőkemény fes­tékfilmet ad, amely időjárásálló, víztaszító és vízálló.

A cement víz alatt is megköt, ezért csak annyi festéket keverjünk meg, amennyit 4 óra alatt fel tudunk használni!

A mészcement festéket 1 térfogatrész mészpép, 2 térfogatrész fehér cement és kb. 3 térfogatrész víz homogénre keverésével készülnek, amelyeket lúgálló pigmentpo­rokkal (vas-oxidsárga, vas-oxidvörös, vas-oxidfekete, mangánfekete stb.) színeznek. A festéket ecsetelhetőségig hígítják és megszűrik.

Alkalmazásuk

Homlokzatok, épületlábazatok, gyári és műhelycsarnokok, pincék, sörfőzdék és hasonló nedves helyiségek festésére használhatóak. Az alapozó bevonatot álta­lában hígabb festékkel készítsük. A szívó és száraz alapokat alapozás előtt jól ned­vesítsük be! A közbenső és fedőbevonatokat az előző bevonat 24 órás száradási ideje után lehet elkészíteni. Jó állapotú, szilárd alapoknál általában két bevonat elegendő.

A szilikátfestékek

A szilikátfestékek kötőanyaga a kálivízüveg, amely a száradás során reakció­ba lép az ásványi alappal (kovásodás), ami kiváló tapadást eredményez. Nem használhatóak azonban gipszvakolaton és régi diszperziós vagy műanyag bevo­natokon. A szilikátfestékek számára alkalmas alapfelületek: ásványi vakolatok (kivéve: gipsz), mészfesték, cementfesték és szilikátfesték bevonatok, üveg, fa, kartonpapír.

Lúgos kémhatásuk alapján csíraölő hatásúak. Bevonataik ellenállóak az időjá­rással, a savas gázokkal szemben, ezért elsősorban épületek kültéri festésére alkal­masak. Tűzgátló hatásuk is van, az éghető anyagok vízüveggel bevonva nehezen fognak tüzet.

A kálivízüveg előállítása

Kálium-karbonátot (hamuzsír) és kvarchomokot magas hőmérsékleten összeol­vasztanak. Az olvadékba forró vízgőzt vezetnek. Kálium-szilikát keletkezik, amit kálivízüvegnek is neveznek.

A szilikátfestékeknek három csoportját különböztetjük meg:

  • A purkrisztallát-festékek stabilizátorokkal víztiszta folyadékká, fixatívvá fel­dolgozott tiszta vízüvegkristályokból, valamint a kovásodást segítő adaléko­kat tartalmazó, vízüvegtűrő, lúgálló pigmentekből állnak. Mintegy 10 órával a felhasználás előtt (a legcélszerűbb éjszakára) keverjük bele a pigmenteket a fixatívba, és hagyjuk lefedve állni. Használat közben a festéket gyakran meg kell keverni, mivel a pigmentek könnyen leülepednek.
  • A szilikátfestékek olyan vízüvegfestékek, amelyek késztermék formájában a festő rendelkezésére állnak. A kötőanyag és a pigment itt már festésre készen össze van hangolva egymással. A különféle színű szilikátfestékek egy­mással tetszés szerint keverhetők.
  • A szerves vagy diszperziós szilikátfestékek nagy molekulájú műanyag disz­perziókkal dúsított szilikátfestékek. A tiszta szilikátfestékekkel szemben elő­nyük mindenekelőtt a nagyobb tárolási stabilitás. Míg a tiszta vízüveg­festékek még a levegőtől gondosan elzárva is fokozatosan besűrűsödnek, ad­dig az egykomponensű szilikátfestékek még megkezdett állapotban is sokáig stabilak maradnak. Másik előnyük a foltmentes, posztószerűen matt szára­dás, ami tiszta festékekkel gyakran nem érhető el. A bevonat eltávolításánál is mutatkoznak előnyök: a diszperziós szilikátfestékek marató folyadékkal és nagynyomású tisztítóberendezéssel könnyen eltávolíthatók. A nagy kötő­anyagtartalmú diszperziós szilikátfestékeket repedések áthidalásánál erősí­tőfestékként is használják. A szilikátos homlokzatfestékek vízfelvevő, áteresztő képességét előnyösen lehet csökkenteni szilikátos impregnáló ala­pozók használatával.

A mész-, cement- és szilikátfestékek használatánál a következőkre ügyeljünk:

A gyártó cég használati utasítását pontosan tartsuk be! Az ásványi festékek maró hatásúak! Viseljünk megfelelő védőruházatot, gumikesztyűt és védőszemüveget! Az üveget, faragott követ, olaj- és festékbevonatokat takarjuk le! Vigyázzunk a szemünk­re, hogy ne kerüljön bele festék! Ha a festék a szemünkbe fröccsent, bő vízzel mossuk ki! Tűző napon és +8 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten ne fessünk! A szerszámokat munka után azonnal gondosan mossuk ki!

A szilikongyanta festékek

A szilikongyanták az ásványi eredetű kötőanyagokhoz hasonlóan szervetlen jelle­gű kötőanyagok, szilícium- és oxigénláncokból épülnek fel, de szerves csoportokat is tartalmaznak, így átmenetet jelentenek az ásványi eredetű és a szerves műanyag kö­tőanyagok között. A szilikongyanták alkalmas szerves oldószerekben jól oldódnak, az épülethomlokzatok impregnálására, bevonására használt szilikongyanták pedig vízzel hígíthatok. A szilikongyanták különösen hőállóak és erősen víztaszító hatásuk van.

A gyakor­lati alkalmazásaik ezen tulajdonságaikon alapulnak:

  • A szilikongyanta impregnálószerek pigment nélküli, víztiszta folyadékok, amelyek az ásványi alapokat víztaszítóvá teszik anélkül, hogy azok színezetét megváltoztatnák. Az impregnált betonfelületeken a víz cseppekben szétugrik, nem képes a betonfelület hajszálcsöveibe, pórusaiba behatolni.
  • A szilikongyanta festékek ásványi eredetű festékemulziók, amelyek pigmenteket, töltő- és segédanyagokat tartalmaznak, rendkívüli mértékben időjárásállók és gőz­áteresztők, erősen víztaszító hatásuk miatt a homlokzatfestékek között különleges fi­gyelmet érdemelnek. Záporeső ellen tartós védelmet nyújtanak.
  • A szilikongyanta-festékekben a diszperziós festékek és a szilikátfestékek jó tulaj­donságai egyesülnek. Minden ásványi alapra tapadnak, ezért a diszperziós festékek­hez hasonlóan univerzálisan alkalmazhatók. Mivel azonban, akárcsak a szilikátfesté­kek, száradáskor nem képeznek filmet, a bevonatokban kevés feszültség marad, és ezért tartósak.
  • A vízzel hígítható szilikongyanta alapú homlokzatfestékek színei egymással kever­hetők, más kötőanyagú színező nem használható vegyítésükkor.
  • A hőálló szilikongyanta-festékek kályhák, kazánok, kipufogócsövek stb. festésé­re alkalmasak, általában beégetős festékek. Tartósan hőállóak 200-300 °C-ig, egyes típusok 500-600 °C-ig.