Így csinálja ezt a bádogos
Ismerkedés a forrasztópákával
Ez a rész arról ad összefoglalást, hogyan kell a horganylemez függőeresz csatornaelemeket egymással összeforrasztani. A műanyag csatornákkal ellentétben — amelyeket egyszerűen csak egymásba kell csúsztatni ehhez bizonyos gyakorlat és szerszámokkal való fölszereltség szükséges (126. ábra).
Ha valaki még sohasem forrasztott horganylemezt, akkor célszerű kissé gyakorolnia a következőkben bemutatott ábrák segítségével, mielőtt az ereszcsatorna forrasztásához hozzákezdene. Csak a forrasztópáka biztonságos kezelése teszi lehetővé a csatornaelemek jó minőségű összeforrasztását.
126. ábra: A horganylemez forrasztásához némi gyakorlat és az anyag iránti érzék kell. Különben nagyon könnyen lyukat égethetünk a lemezbe a túlmelegített forrasztópákával, vagy esetleg a varrat nem lesz folytonos.
A legfontosabb forrasztószerszám – a forrasztópáka
127. ábra: Forrasztáshoz vörösréz forrasztó-pákát használunk. Tisztítására szalmiáksótömbre van szükség. Forrasztószerként forrasztóvizet kell ecsettel felhordani. A forrasztófém: ólom és ón ötvözete.
128. ábra: A forrasztópákát PB-gázzal melegítjük fel. A képen a bádogosok által használt, kis munkapalack látható, de más PB-palackok is használhatók.
129. ábra: A horganylemezmunkákhoz szükség van még finom fogú fémfűrészre, reszelőre, háromszögletű fémhántolóra és lemezvágó ollóra. Különféle kivitelű, a felhasználás céljának megfelelő lemezvágó ollók kaphatók, de a könyvünkben tárgyalt munkákhoz egy közönséges egyenes olló is alkalmas.
A forrasztópáka karbantartása
130. ábra: A gázlánggal való állandó érintkezés miatt a forrasztópáka felülete megég, és reve képződik rajta. Ezért időnként reszelővel meg kell tisztítani.
131. ábra: Reszelés előtt a forrasztópákát egy kalapáccsal végig kell ütögetni…
132. ábra: …és az oldalait kikalapálni, hogy minél kevesebb anyagot kelljen majd lereszelni. Mivel a forrasztópáka lágy vörösrézből készült, lakatoskalapáccsal hidegen is kikalapálható.
A forrasztópáka ónozása (cinezése)
Forrasztás előtt a forrasztópáka csúcsát vékonyan be kell ónozni. Ehhez azonban szalmiáksótömbön dörzsölve le kell tisztítani (133. ábra).
A forrasztófémként ónból és ólomból álló lágyforraszt használunk, amelyben az ón részaránya 30-40 %. A lágyforrasz szabvány szerinti elnevezése pl. F-PbSn 40 (Sb). Ebben a Pb ólmot jelent, az Sn40 40 % ónt, az Sb pedig kis mennyiségű antimont. Ennek a forrasznak az olvadási hőmérséklete – amely felhasználási területét is meghatározza – kb. 183-235 °C (134. ábra).
A horganylemezt forrasztás előtt folyósítószerrel be kell kenni. Ez megtisztítja a felületet, és meggátolja forrasztáskor az oxidálódást. A forrasz folyóssága és kapcsolata a fémlemezzel is megjavul ezáltal. A látható tisztátalanságokat forrasztás előtt el kell távolítani. Különösen a régi ereszcsatornák forrasztási varrat menti felületét kell csiszolóvászonnal vagy háromszögletű fémhántolóval alaposan megtisztítani, egészen addig, amíg olyan fémesen csillog, mintha új volna. Ebben a forrasztószerrel, makacs esetekben pedig a sósavval való többszöri bekenés is segíthet.
Vigyázat! A folyósítószer és a sósav maró hatású, szétfröccsenésüket meg kell akadályozni. Ha mégis a kezünkre fröccsennének, vízzel és szappannal azonnal mossuk le őket, szemünkbe kerülésük esetén pedig rögtön forduljunk szemorvoshoz! Ha zárt helyen forrasztunk, közben alaposan szellőztessünk.
134. ábra: A forrasztópáka túlságosan magas hőmérsékletét nagy gőzfejlődés jelzi.
Egy kis forrasztási gyakorlat
Az első forrasztási kísérleteket horganylemez-hulladékdarabokon végezzük. Ilyenkor a siker kényszere nélkül gyűjthetünk tapasztalatokat. A lemezcsíkokat a 135-140. ábráknak megfelelően egymásra helyezzük. Az átfedés legfeljebb 10 mm legyen. A forrasztási hézagot a lehető legkisebbre vegyük, és semmi esetre se legyen 0,5 mm-nél vastagabb.
135. ábra: A lemezdarabokat először sorjázni (élezni) kell. Az ábrán ezt reszelővel végzik, de vannak különleges horganysorjázók is.
136. ábra: A forrasztandó lemezeket egymásra fektetve forrasztóvízzel alaposan bekenjük. A forrasztóvíz magától befolyik az átlapolás alá.
137. ábra: Az átlapolási kis forrasztóón-cseppekkel több helyen összeférceljük. A forrasztóón rúddal kihűlés közben is összenyomva kell tartani a lemezeket, hogy a forrasztási hézag lehetőleg kicsi legyen. Olyan hosszú ideig tartson a nyomás, amíg a forrasz még csillogóan folyékonynak látszik.
138. ábra: A pákát teljes szélességében felfektetve kell az egész varratot végigforrasztani, és eközben a forrasztóónt folyamatosan kell adagolni.
139. ábra: A forrasznak a forrasztási hézagot teljesen ki kell töltenie. A forrasztópákát úgy tartsuk, hogy a varratot teljes szélességében áthevítse: 1 forrasztópáka (kb. 250 °C); 2 forrasz; 3 horganylemez; 4 átlapolás (kb. 1 cm); 5 a forrasznak teljesen át kell folynia; 6 a forrasztási hézag a lehető legvékonyabb legyen.
140. ábra: A még forró varratot nedves ronggyal gondosan le kell törölni, hogy a forrasztószer maradványait eltávolítsuk.
A horganylemez függőeresz csatorna összeépítése
141. ábra: Horganylemez ereszcsatornák 3 m-es (nálunk 2 m-es) hosszakban kaphatók. Ezekből a darabokból a tetőn hosszabb szakaszokat kell összeállítani. Az összeépítés megkönnyítésére a csöves beszegés egyik oldalából egy darabot ki kell vágni.
142. ábra: Mindkét ereszcsatorna-darabot szembefordítjuk egymással…
143. ábra: …és a csöves beszegés mentén egymásba csúsztatjuk őket.
144. ábra: A csatornaelemeket egymáshoz képest a megfelelő helyzetbe igazítjuk.
145. ábra: A hátsó peremet beakasztjuk…
146. ábra: …és ha szükséges, fogóval elővigyázatosan összenyomjuk. Mivel a lemez lágy, az ereszcsatorna fogóval is könnyen hajlítható.
147. ábra.
A csatornaelemek összeforrasztása
148. ábra: A varrat helyét alaposan bekenjük forrasztóvízzel.
149. ábra: Az ereszcsatorna-elemeket forrasztóón cseppekkel több helyen összeférceljük, majd ellenőrizzük, hogy az egész csatorna egyenes-e.
150. ábra: A forrasztást a csöves beszegésnél kezdjük el, és a csatorna legmélyebb pontján fejezzük be.
151. ábra: Ezután ismét fent, a belső peremnél fogunk hozzá…
152. ábra: …és felülről lefelé haladva forrasztjuk össze a még hátralevő szakaszt.
153. ábra: Az elkészült varratot nedves ronggyal alaposan meg kell tisztítani. Csak belül kell forrasztanunk. A forrasz az átlapoláson keresztülfolyik, és így nincs szükség külső forrasztásra.
A csatornavéglemez és a betorkollócsonk elhelyezése
A műanyag csatornától eltérően a horganylemez függőeresz csatorna véglemezét és a lefolyócső betorkollócsonkját ugyancsak forrasztással erősítjük fel (154. ábra).
Kivétel csak a vízgyűjtőüstszerűen kibővülő, beakasztott betorkollócsonk (l. a 3. ábrát). Ezt csak egy lemezcsíkkal kell a csatornához rögzíteni, nem kell ráforrasztani. Bár megkönnyíti a szerelést, de a beakasztott betorkollócsonk meglehetősen sokba kerül. Mindenekelőtt akkor alkalmazzák, amikor nagyobb vízmennyiséggel számolnak, mert a felső rész kiszélesedése következtében a vizet a szokásosnál gyorsabban vezeti le.
154. ábra: Az ereszcsatorna véglemeze és betorkollócsonkja előregyártott elemek, amelyeket a csatorna átmérőjének megfelelő méretben vásárolhatunk meg. Előre elkészített forrasztási peremük van, úgyhogy minden előmunkálat nélkül oda-forraszthatók: 1 horganylemez csatorna; 2 csatornavéglemez; 3 betorkollócsonk; 4 lefolyócső.
Csatornavéglemez
155. ábra: Attól függően, hogy a függőeresz csatorna melyik végére kerül a véglemez, kell „bal oldalit” vagy „jobb oldalit” választani.
156. ábra: A véglemezt a csatornalemezhez illesztjük…
157. ábra: …és a forrasztás helyét forrasztószerrel bekenjük.
158. ábra: Két vagy három helyen odaférceljük…
159. ábra: …és a csöves beszegéstől, ill. a hátsó peremtől indulva a csatornaelem alsó részéig haladva folyósán megforrasztjuk.
160. ábra.
Betorkollócsonk
161. ábra: A lefolyócső betorkollócsonk ját a helyére illesztjük és beigazítjuk. Eközben emeljük meg valamivel a csöves beszegést, hogy később a tetőn 1,0-1,5 cm-rel mélyebben legyen a hátsó peremnél.
162. ábra: Ha ferdén csatlakozó betorkollócsonkra van szükségünk, akkor azt ennek megfelelően kell kialakítanunk.
163. ábra: A betorkollócsonk belső kerületét a csatornaelemre rárajzoljuk. A betorkollócsonk csatornavégtől való távolságának a házon levő lefolyócső helyzetéhez kell igazodnia, és ezt a távolságot a helyszínen kell lemérni.
164. ábra: A lefolyócsőhöz szükséges nyílás helye felrajzolva.
165. ábra: Fémfűrésszel bevágást készítünk…
166. ábra: …majd valamilyen megfelelő szerszámmal a bevágást kitágítjuk…
167. ábra: …és lemezvágó ollóval kör alakú kivágást készítünk.
168. ábra: A felrajzolt körön belül egy kb. 5 mm széles lemezcsíkot érintetlenül kell hagynunk…
169. ábra: …hogy ebből egy csodarabbal peremet hajlíthassunk.
170. ábra: Ismét odaillesztjük a betorkollócsonkot, kiigazítjuk és a forrasztás helyét bekenjük a forrasztószerrel.
171. ábra: A varratot előbb terceljük, majd végigforrasztjuk.
172. ábra: Azért, hogy a víz könnyen lefolyhasson, a forrasztási varratot belülről egy fémrúddal még utólag megmunkáljuk.
173. ábra: Az elkészült csatornavég, véglemezzel és betorkollócsonkkal. Az ábrákon az elvégzendő munkákat rövid csatornadarabokon mutattuk be, de természetes, hogy a véglemez és a betorkollócsonk tetszés szerinti hosszúságú ereszcsatornára is ráforrasztható.
Csatornaszeglet
174. ábra: Ha a függőeresz csatorna az épület sarkánál befordul, akkor kész csatornaszegletet használunk. Ezt a két oldalon levő csatornákhoz illesztjük és hozzájuk forrasztjuk. Kaphatók előregyártott belső szegletek…
175. ábra: …és külső szegletek, aszerint, hogy hol van szükség a szegletre.