Alapismeretek: szigetelés kívül vagy belül
Aki belül finom meleget szeretne, utólagosan szigetelje, a házát Gyakran okoz fejtörést az, hogy a szigetelőanyagot kívül vagy belül szereljük-e.
Minél öregebb egy épület, annál könnyebb az energia-egyensúlyt utólagos szigeteléssel javítani. Már egy normál nagyságú családi házon is 100 m2-nél nagyobb az a falfelület, amin keresztül a fűtési hő eltávozhat. Aki ezeket a falfelületeket utólagosan szigeteléssel látja el, az 30-50%-os nagyságrendű energia megtakarítással számolhat. Az, hogy a szigetelést kívülről vagy belülről helyezzük-e el, sok tényezőtől függ: a ház magasságától, a falak hozzáférhetőségétől vagy annak a tulajdonosnak a kézügyességétől és felszereltségétől, aki ezt a munkát saját maga szeretné elvégezni. A következő oldalakon különféle műszaki lehetőségeket ismertetünk.
Egy jól szigetelt házhomlokzat a legjobb feltétel a kellemes belső terek megteremtésére. Belső szigetelés: olcsó utólagos megoldás.
(Kép fent) Olyan szendvicslemezzel, amelynek egy rétege szigetelőanyagból, fedőrétege gipszkarton lemezből áll, könnyen és aránylag kevés fáradsággal a belső falak utólagosan szigetelhetők. Ezeket a lemezeket speciális habarccsal közvetlenül a teherhordó belső falra ragasztják, a fugákat átkenik – és már újratapétázható a fal.
(Kép fent) A kétrétegű belső fal szigetelése azonos anyagokból áll, szigetelőanyag és gipszrost- vagy gipszkarton lemezekből. A különlegesen szilárd szigetelőlemezeket közvetlenül a falszerkezetre erősítjük, és a gipszlemezeket a szigetelésre ragasztjuk. Választhatók a szintmagasságú vagy az 1,5 x 1 m nagyságú lemezek.
Belső szigetelés, könnyen szerelve
Annak oka, hogy miért kezdjük a belső falak hőszigetelésével, hamarosan kiderül: ezzel a módszerrel egy kiegészítő szigetelést nyerünk, ami nem igényel túl nagy kézműves-tapasztalatot. Valamint: a belső falak szigetelése sokkal olcsóbb, mint egy termohomlokzat, tehát a professzionális külső falszigetelés. így könnyen több mint 60%-os költségmegtakarítást érhetünk el – különösen azért, mert ezek az anyagok a nem szakemberek munkájával is problémamentesen felhasználhatók.
Ezzel szemben a belső fal szigetelésének két fontos hátránya is van: az egyik az, hogy hő hidak maradnak, ahol például a falak és födémek a külső falhoz csatlakoznak. Másik hátránya, hogy a terek kisebbek lesznek, mert a szigetelőréteg 50-80 mm vastag. És még valamit meg kell gondolni, mielőtt egy utólagos szigetelést helyezünk el a belső falakon: ennél az eljárásnál a tömör falszerkezetek hőtároló képessége kihasználatlan marad, mert a fűtési hő már egyáltalán nem éri el ezt a falat. Egyben azt is tudni kell, hogy a belülről hőszigetelt homlokzat kívülről teljesen tömör, tehát jól záró kell, hogy legyen. Különben a behatoló nedvességtói épületkárok keletkezhetnek.
Természetesen a belső falak szigetelésére is van más, eltérő megoldás. A vázlatok a leggyakrabban alkalmazott módszereket ismertetik. Kérjük, olvassa el ezeket is. Ez után könnyebben ki tudja választani, hogy az Ön számára melyik a legmegfelelőbb.
(Kép fent) Egy lécekre szerelt belső falnak akkor van értelme, ha a falszerkezet nem egyenletes, vagy ha csöveket kell eldugni. Szigetelőanyag: alumíniumra kasírozott paplan.
(Kép fent) Új falfelületként több anyag áll rendelkezésre. A gipszkarton gyorsan biztosítja a sima falat. Szép faprofilokkal is lehet burkolni.
A kívülről elhelyezett szigetelés: jobb, de drágább megoldás
(Kép fent) Függönyfalhomlokzat lécszerkezeten, ami közé a szigetelőanyagot felerősítették: jó módszer az utólagos szigetelésre és egyben a homlokzat tatarozására. Régen gyakran használtak azbesztet, ma már nem ajánlott mert egészségügyi problémák forrása lehet!
(Kép fent) Az ablakmélyedések és ajtókeretek gyakran problémás területek, amire a külső oldali homlokzatszigetelésnél különlegesen oda kell figyelni. Kedvezőtlen esetben a bélést egészen az új külső héjalásig előre kell húzni, hogy a homlokzat optikája ne károsodjon. Belső szigetelés alkalmazásakor gyakran elég az ablakpárkányt megszélesíteni.
A külső szigetelés: gyakran profi munka
Egy meleg burkolat a ház körül, ami minden épületrészt hézagmentesen becsomagol, az utólagos szigetelés műszakilag legjobb megoldása. Ilyennek tekinthető a függönyfal homlokzatok vagy teljes nővédelmi rendszerek bármelyike, amelyek az elszökő hőt kívülről fülön csípik. Ennek a szigetelésnek különleges előnyei: a falszerkezet hőtároló képességét megtartja, így a helyiségben jó klímát biztosít.
A külső falhoz csatlakozó födémeknél és válaszfalaknál nincs hő híd. A falban elhelyezett vízcsövek jobb hő védelmet kapnak. Ezek mind olyan érvek, amelyek a külső hőszigetelés mellett szólnak.
(Kép fent) Teljes hővédelem tégla előfalazással.
De a hátrányokat sem szabad elhallgatni – és ezek között első helyen a magasabb költségek állnak, amibe ez a munka kerülhet. Ezeknek legolcsóbb megoldása keményhab- vagy ásványgyapot lemezekből készül. Ha a külső falat egy takaró falszerkezettel vagy egy faszerkezetet imitáló megoldással készítik, a költség kétszeresére is növekedhet.
Bár a külső falak szigetelése sokkal nehezebb munka, az ügyes hobbiépítők kivehetik belőle a részüket, hogy a költségeket csökkentsék. Ez vagy úgy történhet, hogy egy szakiparossal együtt dolgoznak, és a szerszámok egy részét maguk is kézbe veszik, vagy a szakvásáron ellesik a fogásokat, és mindent saját kezűleg készítenek el. Mindenkinek magának kell eldöntenie, képességei révén meddig mehet el.
(Fenti kép) Egy termoburkolat a teljes hővédelmi rendszerrel együtt a ház minden részét körül kell hogy vegye, ha azt akarjuk, hogy hatásos legyen: külső falakat, koszorúkat, ablak- és ajtónyílásokat egyaránt.