• konyha

A konyha helye a házban, elrendezések

Családi házban a konyhának egy kevésbé napfényes helyiséget szoktak kijelölni, több­nyire keleti, északkeleti, északi, északnyugati vagy nyugati fekvéssel. Sokszor úgy helyezik el a konyhát, hogy ablakából ki lehessen látni az utcára és a kertkapura, így főzés közben látni lehet a házba érkezőket. A ház építészeti stílusától és a lakók életmód­jától függően a konyha egybenyílhat a lakó­térrel vagy külön helyiségbe kerülhet. A nagy alapterületű, modern házakban, ahol a kert elsősorban a pihenés, a társasági élet színtere, a konyha is inkább elegáns kivitelű, a nappalival egybenyitott, ahhoz stílusában szervesen illeszkedő tér.

A hagyományos vidéki házaknál viszont éppen az a jobb, ha a konyhának egy önálló, ajtóval zárható helyiséget alakítunk ki. Itt általában az udvar és a kert fontos színtere a mindennapi élet­nek, ahol haszonállatokat tartanak és zöld­séget termesztenek. Ha a konyha a termés feldolgozására is szolgál, célszerű közvet­len kapcsolatot kialakítani az udvarral, a kerttel. Az ünnepi étkezéseknek helyet adó helyiség pedig az étkező vagy a nap­pali lesz.

Lakásban a konyha elhelyezésére is általában a hűvösebb oldalt szokták választani. Ha azonban a konyha egy nyitott helyiség része (pl. amerikai konyha, ahol a nappali, az étke­ző és a konyha egy térben van), akkor elhelyezése ennek az egységnek felel meg.

Konyhatípusok

A konyhák alapterületük és a bennük folyta­tott tevékenységek jellege alapján a követke­ző típusokra oszthatók:

• főzőszekrény és konyhasarok, amelynek alapterülete kisebb, mint 6 m². A főzőszek­rény a fal mélyedésébe épített egyenes (lineáris) konyha. Ilyen megoldásnál a konyhabútor tolóajtóval vagy redőnnyel teljesen elrejthető. Konyhasarkot általában a kis alapterületű lakásokban, garzonok­ban alkalmaznak. Ilyenkor a konyha egy funkcionálisan leválasztott tér, amely a nappalihoz vagy az előszobához kap­csoló Nem mindig van közvetlen ter­mészetes világítása és szellőzése;
• a főzőkonyha önálló helyiség, de ritkán van közvetlen természetes világítása és szellő­zése. Általában csak főzésre használható, mivel az étkezéshez kevés a hely benne. A főzőkonyha legalább 6 m²-es;
• az alkalmi étkezőkonyha olyan főzőkony­ha, ahol reggelizőpulton vagy egy kisebb asztalon étkezni is lehet. Ilyen megoldás már 8-10 m² területű helyiségben is kialakítható;
• az étkezőkonyha területe legalább 12 m², ez főzésre és egy négyszemélyes étkező­asztal elhelyezésére is elegendő. Az ilyen típusú konyhák népszerűek, mert étkezé­sekkor nem kell a terítéket és az ételeket más helyiségbe vinni;
• nappalival egybenyitott konyha. Elrende­zése hasonló a konyhasarokéhoz, itt azon­ban egy tágasabb és komfortosabb kiala­kításról van szó, amely a modern életstílust tükrözi

A konyha alaprajzi elrendezése

A konyhabútor formáját nagyban befolyásolja a helyiség alakja és alapterületének nagysá­ga, a nyílászárók mérete és helye, a villany-, víz-, csatorna- és gázcsatlakozások helye. A konyhabútor alaprajzi elrendezésének cél­szerű megfelelnie az élelmiszerek tárolására, előkészítésére és feldolgozására vonatkozó technológiai sorrendnek.

A konyhában az első terület az élelmiszerek tárolási helye: a konyhaszekrény, ül. a hűtő­szekrény és a fagyasztó. Feldolgozáskor innen az élelmiszereket a mosogatóba és a mosogatótálcára tesszük. Itt található a szemeteskosár és esetleg a konyhai hul­ladékdaráló (konyhamalac) is. A továbbiak­ban az alapanyagokat a munkapulton készít­jük elő a főzéshez, ill. sütéshez, majd az ételt a tűzhelyre vagy a sütőbe tesszük.

A teljes munkafolyamat alatt az egyes terüle­tek között többször is helyet kell változtat­nunk. Az eközben megtett út hossza és vonala árulkodik arról, hogy a konyha elren­dezése megfelelő-e. Ideális esetben ezeknek a területeknek úgy kell elhelyezkedniük, hogy ha egy háromszög csúcsainak képzeljük őket, akkor a háromszög oldalainak hossza 1,3-3 m legyen. Ekkor nem kell fölöslege­sen nagy utat bejárni, viszont van elegendő hely a konyhai munkákhoz.

Egyenes (lineáris) konyha

Az egysoros, egyenes konyhánál a bútorsor a fal mentén foglal helyet. Szűk helyiségek­ben alkalmazható megoldás.

A tárolóhelyek és a munkafelületek (hűtőszekrény, mosoga­tó, tűzhely) elhelyezkedési sorrendjét alapul véve és az egyes zónák között elégséges munkaterülettel számolva, a konyha optimális hossza 3-3,6 m. Ennél rövidebb bútor­sornál a munkafelületek és a tárolóhelyek túl kicsik lesznek, míg az ennél hosszabbnál túl sokat kell járkálnunk. A konyhasor előtt a kényelmes mozgáshoz maradjon legalább 1,2 m széles szabad terület. Figyelembe véve, hogy a konyhabútor mélysége általában 0,6 m, az egyenes konyhának helyet adó helyiségnek legalább 1,8 m x 3-3,6 m alap­területűnek kell lennie.

Párhuzamos konyha

A konyhabútor ebben az esetben a két szemközti fal mentén húzódik. Ez a megol­dás az átjárható konyháknál megfelelő, ahol pl. a konyha bejárata és az innen nyíló bal­konajtó egymással szemben helyezkedik el. A két szemközti bútorsor között legalább 1,2 m széles térre van szükség, ami nem csak a kényelmes mozgáshoz szükséges, hanem az alsó szekrények fiókjainak és ajtajainak kezeléséhez is. A párhuzamos elrendezéssel használhatjuk ki leginkább a teret. A konyhasor egyik ol­dalára kerüljön a főzőlap vagy tűzhely és a mosogatótálca a technológiailag szüksé­ges munkafelületekkel.

A szemközti oldalra kerüljön a tárolóhelyek többsége, esetleg a sütő. Egy ilyen kétsoros elrendezésnél több hely jut az élelmiszerek tárolására, a konyhai eszközök és a minden nap használt konyha­gépek (pl. kávéfőző) elhelyezésére is. Amennyiben a konyha alapterülete elég nagy, akkor az egyik bútorsorban beépíthetjük a konyhagépeket és sok tárolóhelyet alakíthatunk ki.

L alakú konyha

Az L alakú konyha vagy sarokkonyha akkor hatékony és praktikus megoldás, ha a hűtő­szekrényt, a mosogatótálcát és a főzőlapot összekötő képzeletbeli vonalak háromszöget alkotnak, jelentősen csökkentve ezzel az egyes munkafázisok közötti utat. Az L alakú konyhabútor a panellakások kis konyháiban is ideális elrendezés. Már egy 2,5 x 3 m-es helyiségben is elfér egy kisebb étkezőasztal az L betű szárai között.

Régebben gondot okozott a konyhabútorok sarokrésze, amelyet nehéz volt tökéletesen kihasználni. Ma már számtalan megoldás létezik erre, pl. a sarokszekrénybe beszerel­hető, félkör vagy háromnegyed kör alakú kosarakkal felszerelt forgó elem. Drágább, de praktikusabb és a helyet maximálisan kihasz­nálja az ajtó nyitásakor kiforduló, szögletes kosarakból álló rendszer. A konyhasarok kihasználására ide helyezhetjük el a főzőlapot vagy a mosogatót, azonban számolnunk kell azzal, hogy ezek használatához 60 cm széles helyre lesz szükségünk.

Az L alakú konyha általában két, nyílászáró nélküli falhoz kerül, de gyakran a konyhasor egyik szára az ablak alá kerül, így a munka­pultnak ez a része természetes megvilágítást is kap. Azonban mesterséges megvilágításról is gondoskodnunk kell.

U alakú konyha

Az U alakú konyhában mindegyik oldalhoz egy-egy saját funkció tartozhat, így a hűtő­szekrény, a mosogatótálca és a tűzhely egy­máshoz viszonyított helyzete optimális lesz, mert a konyhai munka során az egyes munkaterületek között a legkevesebb utat kell megtenni, és a konyhapulton van elég hely a főzés közben használt eszközök elhe­lyezésére is.

Ennél a kialakításnál valószínű, hogy a kony­habútor egyik része az ablak alá fog kerül­ni, ezzel természetes fény is megvilágítja a konyhát, azonban mesterséges megvilágí­tásra is feltétlenül szükség van.

Nappalival egybenyitott, ún. amerikai kony­hánál az U alakú konyhabútor egyik szára félszigetként nyúlhat be a térbe, vizuálisan elválasztva egymástól a konyhát és magát a lakóteret. Többnyire magasított konyhai bár­pultként alakítják ki, de ide helyezhetjük el akár a főzőlapot vagy a mosogatót is.