• színek

Színelmélet – hogyan válasszunk színt a lakásban?

A színek fajtái

• Első rendbeli színek (alapszínek) a vörös, a sárga és a kék teljes tisz­taságában. Ebből a három színből bármely más szín kikeverhető, de más színekből nem lehet őket kikeverni.
• Második rendbeli színek – két, egyenlő arányban adagolt első rend­beli szín keveréséből jön létre a zöld (kék és sárga), a narancs (vörös és sárga) és az ibolya (vörös és kék).
• Harmadik rendbeli színek – egy első rendbeli szín és a közvetlen mel­lette lévő második rendbeli szín egyenlő arányban elkeverve. Ezek a vöröses narancs (vörös és narancs), sárgásnarancs (sárga és narancs), sárgászöld (sárga és zöld), kékes­zöld (kék és zöld), vöröses ibolya (vörös és ibolya) és a kékes ibolya (kék és ibolya).
• Semleges színek – a fekete, fehér, szürke és barna, amelyeket más szí­nekhez adunk azok tónusának mó­dosítására, vagy semleges kontrasz­tot képezhetnek más színekkel.
• Komplex színek – végtelen számú színárnyalat, amelyek az egyes szí­nek különböző arányú keveréséből, jönnek létre.
• Színárnyalat – a színnek az a tu­lajdonsága, amely megkülönbözteti őt saját színén belül. Pl. a karma­zsinvörös kissé kékesebb árnyalatú, mint a skarlátvörös.
• Tónus – a tónusérték egy szín vi­lágosságát, illetve sötétségét jelenti, ami egy árnyalat fényelnyelő vagy fényvisszaverő tulajdonságára utal.
• Tört szín – fehérrel kevert szín. Ez világosabbá, tejszerűvé, pasztellé teszi az adott színt.
• Tompa szín – feketével kevert szín. Ez sötétíti az adott színt.
• Tiszta szín – sem fehérrel, sem feketével nem kevert, tiszta ragyo­gású szín.
• Telítettség– a szín intenzitásának mércéje, azaz hogy mennyire élénk, illetve halovány, fáradt, tompa árnya­latú.

Egy szoba megváltoztatásának legkézenfekvőbb és leghatáso­sabb módja a festés. A színek megismerésével kisebb vagy na­gyobb tér hatását kelthetjük, kellemes, otthonos légkört teremthe­tünk. Az emberi szem nagyjából tízmillió színt tud megkülönböz­tetni megfelelő megvilágítás mellett. Ezek a színek mind pontosan meghatározott viszonyban állnak egymással. Ahhoz, hogy jól vá­lasszunk színt, ismernünk kell ezeket a viszonyokat és egymásra gyakorolt hatásukat. Minden szín a három alapszínből áll össze, ez a vörös, a kék és a sárga. A színek tónusát a hozzáadott fekete és fehér módosíthatja, amelyek törtté, illetve tompává teszik az adott színt.

A tizenkét részű színkör

Tizenkét egyenlő cikkből áll az a kör, amely tartalmazza az összes első, má­sodik és harmadik rendbeli színt. A szí­nek úgy helyezkednek el, hogy nyilván­való a köztük lévő kapcsolat. A három első rendbeli szín egyenlő távolságra esik egymástól a körben. A harmadik rendbeli színek az első és a második rendbeliek között helyezkednek el, ame­lyekből származnak. Érthető módon, minden első és második rendbeli szín között van egy harmadik rendbeli.

Alap színkör: A színkör tizenkét színt tar­talmaz. Ez tartalmazza az el­ső, a második és a harmadik rendbeli színeket.

Első rendbeli színek: Csak a vörös, a kék és a sárga az a szín, amelyet nem lehet más színből kikeverni.

Második rendbeli színek: Az ibolya, a zöld és a na­rancs a két első rendbeli szín egyenlő arányú keveréke.

Harmadik rendbeli színek: A hat szín az első és a má­sodik rendbeli színek keveré­kéből jött létre.

Komplementer színek: A színkörben két, egymással szemben álló színt komple­menternek nevezzük.

Harmonizáló színek:A színkörön egymás mellett álló, hasonló árnyalatú színek.

Árnyalat, tónus és telítettség

Színválasztásnál három fontos jellemzőt kell megvizs­gálnunk. Az árnyalat meghatározza a színskálán azt a helyet, amely a felhasznált alapszínek arányától függ. A tónus a szín világosságára vagy sötétségére utal. A telítettség a szín intenzitását méri. A színek minden keveréskor veszítenek intenzitásuk­ból.

A színgömb külső felülete: A színgömb külső felületén körben árnyalat sze­rint láthatjuk a színeket, a teteje (fehér pólus) felé a törtebb, míg az alja (fekete pólus) felé a tom­pább árnyalatok sorakoznak

A színgömb keresztmetszete: Ez a metszet azt ábrázolja, hogyan halványulnak el az intenzív árnyalatok fokozatosan a gömb kö­zéppontja felé, azaz hogy szürkülnek el

A színgömb hosszmetszete: Ez a metszet a tört és tompa színek fokozatos halványulását mutatja a gömb középpontja felé haladva

A színkör használata

A legtöbb színkör tartalmaz még számos komplex színt is az összesen tizenkét el­ső, második és harmadik rendbeli színen kívül, ami lehetővé teszi, hogy sok szín­árnyalat közül válasszunk. A színkör leg­főbb előnye, hogy első pillantásra is lát­ható, melyek a kölcsönösen harmonikus színek, melyek a komplementer színek, a meleg és hideg színek. A meleg színek, a vörös és a narancs a kör jobb oldalán helyezkednek el, nagy hullámhosszúságúak. Ettől olyan hatást keltenek, mintha közelebb lennének hozzánk. A kör bal oldalán vannak a hideg színek, a kékek és a zöldek. Kis hullámhosszuk miatt úgy tűnik, mintha távol lennének tőlünk. Ez a felosztás lehetővé teszi, hogy vizuálisan elsajátítsuk a színárnyalatok közötti kap­csolatot, és könnyen tudjunk választani olyan színt, amely megfelel a kívánt han­gulatnak és hatásnak.