• medence
• tervezés
• úszómedence

A házi uszoda megtervezése

Mindenekelőtt azt kell eldöntenünk, hogy va­jon saját uszodánkat fedett vagy nyitott fürdő­ként szeretnénk kialakítani. Fedett fürdőt elsősorban hűvös vidékeken és állandó lakóhelyen célszerű létesíteni. Nya­ralóknál viszont, különösen ott, ahol viszony­lag sok a napsütéses óra és ezért a nap ereje a gazdaságos üzemeltetéshez jobban kihasználható, a nyitott medencék építésének van létjogosultsága.

A nyitott fürdő beruházási költsége kisebb, gyorsabban készülhet el és mind a nyári, mind a téli üzemeltetési költsége kevesebb a fedett fürdőnél. Ugyanakkor évente csak három-négy hónapot tudja használni a tulaj­donos, és a környezettől függően megle­hetősen sok gondot jelent a medence és kör­nyezetének takarítása.

Amennyiben nyitott fürdőknél hosszabb hasz­nálati időt szeretnénk elérni, úgy kiegészítő beruházásokra van szükség, és a szezon meghosszabbításának arányában az üze­meltetés költsége is nagyon megnő.

A fedett fürdőknek két alapvetően eltérő fajtá­ja van:

• a lakóépületben telepített, és a
• külön – általában könnyűszerkezetes – le­fedés, más állandó építménytől teljesen függetlenül.

Az első esetben a legnagyobb a beruházási költség, ugyanakkor legjobb a komfort. A má­sodik esetben a tervezett használati időtől és a kialakított belső tér komfortjától függően a költ­ségek igen tág határok között változhatnak. Az elmondottakból látható, hogy az elhatározás alapvetően a tulajdonos kívánságainak és anyagi lehetőségeinek kompromisszumából születhet meg. Ezért nemcsak a beruházási körülményeket, hanem az üzemeltetés módját is alaposan mérlegelni kell. Ne döntsünk anélkül, hogy több – már évek óta üzemelő – uszo­dát nem néztünk meg és nem kértünk üze­meltetési referenciát.

Fedett fürdőknél különös figyelmet kell fordí­tani a nedvesség elleni védelemre. Ezekben ugyanis a levegő nedvességtartalma állandó jelleggel mintegy kétszer akkora, mint a lakó­helyiségekben. A pára lecsapódásának meg­akadályozására jó hőszigetelésre és jól mére­tezett szellőztetésre van szükség, ellenkező esetben nagyon nagy a nedvesség okozta károk veszélye!

A fedett fürdő medencéjében lévő víz párol­gása a következő tényezőktől függ:

• a vízhőmérséklettől,
• a víz felszínének nagyságától,
• a levegő hőmérsékletétől,
• a használat mértékétől,
• a csúszdák, masszázszuhanyok stb. szá­mától és üzemidejétől,
• hőtakaró alkalmazásától.

A levegő hőmérséklete mindig legyen 2 °C-kal nagyobb, mint a vízhőmérséklet, de ez a szabály 34 °C felett már nem alkalmaz­ható!

Ha a vízhőmérséklet nagyobb, mint a levegő hőmérséklete, akkor a párolgás mértékének növekedésére kell számítani. A párolgás mér­tékének növekedésével ugyanakkor a víz gyor­sabb lehűl. A fürdő fokozott látogatottsága – a kihordott víz és az erős hullámzás miatt -, va­lamint a csúszdák és masszázszuhanyok használata szintén növeli a párolgást. A víz letakarása (hőtakaró) viszont jelentős mérték­ben csökkenti a párolgást (I. 25. old).

Az épületben keletkező károk megelőzésére hatékony szellőztetést, a lakótér felé az átjá­róba levegőzsilipet és a lakóteret elválasztó falba párazáró réteget kell beépíteni. A gaz­daságos páramentesítést kellő ismeretekkel és tapasztalattal rendelkező szaktervező ké­pes csak megtervezni. Számos keserű példa igazolja, hogy a szellőzésen való látszólagos megtakarítás később hatalmas gondot okoz. Itt bátran kell alkalmazni a korszerű berende­zéseket.

Ha a medencetérben csak szellőztetési le­hetőség van kialakítva, a fedett fürdő belső klímájának javítására célszerű utólag levegő­szárítókat felszerelni. A korszerű klímaberen­dezések a medencetérből elvezetett levegő hőtartalmát is hasznosítják, ezzel javítva az üzemeltetés gazdaságosságát.

Kevésbé gazdaságosak az utólag beállított mobil levegőszárítók. Ezek a berendezések csökkentik a levegő páratartalmát, és – főleg télen – levegőfűtőtestként is funkcionálnak. A páratartalom csökkentésének hatásos módja a vízfelület letakarása ún. hőtakaróval. Alkalmazásáról feltétlenül tudni kell, hogy többletmunkát igényel és minden medence­használat előtt és után üzemeltetni kell, vala­mint az elhelyezése területet igényel, amelyet gondos mérlegeléssel kell meghatározni.

A páraterhelés okozta problémák kiküszö­böléséről alapvetően az építészeti tervezésnek kell gondoskodnia. Németországban az épí­tésznek a csarnok adatait össze kell hasonlítania az energiatakarékossági rendelet előírásai­val, és erről bizonylatot kell adnia. Ez az építési megbízás keretében végzendő munka része.

Egy kivitelező, aki komolyan foglalkozik az energetikai előírásokkal, bizonylatot ad arról, hogy az épületelemek épületfizikai szem­pontból megfelelnek a hatályos előírásoknak (pl. Németországban DIN 4108). Az ilyen munkának köszönhetően a falak nem pené­szednek és a páralecsapódás veszélyének sincsenek kitéve.

Alapvető tudnivalók a fürdőmedence vizének előkészítéséről

Amint azt már említettük, a fürdőmedence elszennyeződésének sokféle forrása van. A bakteriális és az egyéb szennyeződéseket a jogszabályokban előírt határok között kell tartani, hogy a medence mindig csábítson a fürdésre, ehhez pedig arra van szükség, hogy megismerkedjünk a víz előkészítésé­nek alapelveivel (I. 1. ábra). A medence egye­di technológiai kialakítását a tervező és/vagy a kivitelező segítségével kell meghatározni.

Elsősorban a következőkre kell itt figyelnünk:

• a medencében az áramlástani (hidraulikai) kialakítás kifogástalan legyen, azaz a víz egyenletesen mozogjon a medencében és a teljes vízfelület folyamatosan tisztuljon;
• a szükséges vegyszerek adagolása ellen­őrzött és szabályozott legyen;
• a fertőtlenítőszert a vízminőség alapján vá­lasszuk ki, a költség másodlagos szem­pont legyen;
• az üzemeltetést meghatározó paraméte­reket (pl. pH-érték, vízkeménység) rend­szeresen ellenőrizni kell.

1. ábra. A vízforgatás elve

A medence elhelyezése

Ha egy nyitott medencénél azt akarjuk, hogy a kellemes fürdési hőmérséklet gyorsan és természetes úton kialakuljon, akkor napos helyet válasszunk. A jó elhelyezés egy szél­védett helyen már áprilisban, minden egyéb segédeszköz nélkül 3 °C-os hőmérséklet­nyereséggel járhat.

A környező növényzet szerepe jelentős: a me­dencét körülvevő vagy éppenséggel a fölé benyúló magas fák és bokrok szükségkép­pen azzal járnak, hogy a vízbe több falevél és egyéb szerves szennyezőanyag kerül (1. és 2. kép). Nagyobb lesz a víz felszínén hívatlan vendégként megjelenő rovarok szá­ma, és az algásodás veszélye is megnő.

1. kép. Az elhelyezés előnytelen, mert közvetlenül a medence mellett magas növényzet van

2. kép. Ideális fekvés