• burkolatok
• homlokzat
• kerámia burkolat
• tégla

Kerámiaanyagú homlokzat burkolatok, téglaburkolatok

Az elmúlt száz évben épült házak hom­lokzatairól megállapíthatjuk, hogy igé­nyességüknél és időtállóságuknál fogva már régen teljesítették a tőlük elvárt feladatot, a tökéletesnek mondható épület megjelenést és a rang kinyilvání­tását. A múlt század végétől a II. világ­háborúig hazánkban épült igényes köz-és lakóépületek több mint fele nyers­tégla burkolattal készült. A századfor­duló szecessziója elterjesztette a mázas kerámiát az építészet formaelemei kö­zött, költségessége ellenére nagy szám­ban alkalmazták épületek díszítéséhez és kiegészítéséhez, ritkábban teljes hom­lokzatok burkolására, amely utóbbihoz a Zsolnai Vilmos alapította pécsi gyár is nagyban hozzájárult. Nyerstégla bur­kolóelemek előállítására pedig ez idő tájt legalább fél tucat téglagyár specia­lizálta magát.

A nagy lakásépítési program első évti­zedének végén (1955-60) az épületeket gyakran burkolták kívülről különböző kerámiákkal, részben vagy teljes felü­letükön úgy, hogy az épületfizikai szem­pontok szóba sem kerültek. A kismozaik-majolika és egyéb burkolókerámiák, valamint a nyerstégla felületek készí­tésekor a homlokzat tartóssága volt a fő cél (5.1.-5.4. ábra). A nyerstégla homlokzatok készítését a kiviteli technológia nagyban befolyá­solta. A századforduló táján az épület határoló falait kívülről, állványokról építették meg, az ötvenes évek óta a teherhordó falakat belülről, a ragasztott burkolatokat pedig egyszerű homlok­zati létraállványról építik.

5.1. ábra. (a és b kép fent.) Falazott külső burkolatú épület egyenes boltöve szerelt függesztésének homlokzati részlete ablakkerettel a) meglévő szerkezeti falhoz készülő nyerstégla burkolat; b) kész burkolat ablakbeépítéssel; 1 nyerstégla burkolat; 2 boltozat; 3 határoló téglafal; 4 hő hídmentes kiváltó; 5 horgony­csavar; 6 teleszkópos konzolvas; 7 függesztő-(híd-) elem; 8 kengyel (0 4,2 mm); 9 horgonyelem; 10 homokréteg; 11 talpdeszka; 12 faék (pár); 13 dúc; 14 támasz; 15 boltozati falazó szintet beállító vízszintes deszka.

5.2. ábra. Nyers homlokzati burkolatú fal elé – kívülre – helyezett lamellás árnyé­koló a) nézet; b) metszet; 1 téglaburkolat; 2 nyerstégla boltozat; 3 kon­zol; 4 sín; 5 árnyékoló lamella sor; 6 burkolati szekrény (fémlemez); 7 ablakbádogozás; 8 hő­szigetelés (pl. THERWOOLIN); 9 főfal; 10 kiváltás.

5.3. ábra. Kiszellőztetett homlokzati tég­laburkolat részlete előre gyártott ablak­könyöklővel és árnyékoló köpenyelem be­építésével a) nézet; b) metszet; 1 burkolati téglafal; 2 légrés; 3 hőszigetelés; 4 kiszellőztető rés; 5 vízorr; 6 könyöklőelem; 7 árnyékoló szekrény; 8 főfal; 9 kiváltó; 10 kon­zol; 11 csúszósín; 12 ablak; 13 árnyékoló ­gyűjtő; 14 hőszigetelt magasító panel; 15 ár­nyékoló, üzemi tér; 16 működtető szerkezet.

Az Anglia, Hollandia, Dánia és Észak-Németország építészetében több száz éve jelen lévő nyerstégla felületű homlokzatok népszerűségének praktikusságu­kon túl a kényszerűség is oka, hiszen a sós, párás tengeri levegő a mész kötő­anyagú vakolatokat gyorsan tönkreteszi, a nyerskerámia (és kő) felülete azonban csak patinássá (cserzetté) válik. A nyers­tégla burkolatok igen gyakoriak orosz területeken is. Egy dán építész számára az teljesen magától értetődő, hogy egy ház akkor is nyerstégla burkolatot kap­hat, ha maga az épület fa vázszerkezetű és előre gyártott (5.5. ábra).

Hazánkban a nyerstégla homlokzattal épülő épületek falazatait (a szintek szá­mától függetlenül) belülről falazták, és néhány soronként belülről fugázták ki. Vannak olyan 5-10 emeletes épületek, amelyekhez a fél évszázad alatt egyszer sem építettek homlokzati állványt.

Anyagtani szempontok

A kerámia-alapanyagú véglegesített burkolatok anyaga gazdasági szem­pontok miatt elsősorban a tégla és a téglafélék.

Hazánkban az utóbbi évtizedekben két­féle homlokzatburkoló téglát alkalmaz­nak: a kellemes színű, tömör vagy lyu­kas mezőtúri homlokzati téglát és a ket­téhasítható burkoló ikertéglát, valamint a sötét lilásbarna színű, selymes fényű, lyukas falburkoló és a szintén ketté­hasítható ikerklinkertéglát. A választék napjainkra azonban meglehetősen le­csökkent, hiszen míg korábban hazánk­ban is gyártottak világossárga, illetve samott színű, sőt mázas felületű színes téglákat is (5.11.-5.12. ábra), ma már legfeljebb a klinkertéglák oxidáló ége­tésével állítanak elő világos vörös színű terméket.

5.11. ábra. Hagyományos készítésű hom­lokzati téglaburkolat hőszigetelő redőny­szekrény-kapcsolattal 1 mezőtúri tégla burkolat; 2 illesztő habarcs; 3 tartó- (fém-) perem; 4 ragasztóhabarcs réteg; 5 vasbeton koszorú; 6 „kapocs”- horony; 7 poli­sztirol redőnyszekrény; 8 szekrény homloklap; 9 ablak; 10 sín; 11 redőny; 12 göngyölítő henger.

5.12. ábra. Homlokzati attika fal lezárása dilatáló hézagos fémlemez szegéllyel normál téglaburkolatú falon 1 záró saruelem; 2 bádogozás (kapcsoltan); 3 konzol; 4 mezőtúri tégla burkolat; 5 ragasztóhabarcs réteg; 6 fogadó falszerkezet.

A burkolótéglák színe többféleképpen változtatható:

• a magasabb égetési hőmérséklet egyre sötétebb, vörösbarnás színt eredményez (pl. a klinkertéglák ese­tében),
• a még nyers, égetetlen elemek fe­lületére az előkészítés idején kb. 6 mm vastag, kellemesebb színt adó (különböző helyekről származó) nemesebb agyagréteget felhordva,
• vegyi (ásványi) anyagok adagolá­sával (kék, zöld, sárga stb. színek),
• a kiégetett téglák homlokfelületére agyag, kvarc, földpát és színező vegyi anyagok keverékéből elő­állított folyékony mázréteget fel­hordva és ismételt égetéssel külön­féle színek és tónusok állíthatók elő. A mázzal bevont felületek ál­talában fényesek, ritkábban matt felületűek.