• lakberendezés
• ötletek

Váltsuk valóra ötleteinket! (Lakásunkban)

Gyűjtsük össze azokat a tárgyakat, ame­lyek igazán tetszenek, amelyeket egész életünkben magunk körül szeretnénk tud­ni – futószőnyeget, képet, kerámiát -, és a színekre, textúrákra vonatkozó elképzelé­seink szerint osszuk szét őket a megfelelő szobákban, ahol központi témaként szerepelhetnek.

Ha pénztárcánk nem engedi, hogy meg­unt bútorainkat kicseréljük, gondolkoz­zunk el azon, hogyan kendőzhetnénk el kedvezőtlen vonásaikat. Például a ször­nyű, de drága szőnyeget átfesthetjük, a jól felrakott, de tolakodó fürdőszobacsempe hatását elevenebb színekkel és fénylőbb textúrákkal enyhíthetjük. A bevásárlás so­rán megtörténhet, hogy elképzeléseinken változtatni kell.

Példa – bútprvásárlás

Egy barátom például el­ment konyhabútort venni. Leverten jött haza – a számára megfizethető konyhabú­tor szerinte csak „hulladék farostlemezből összetákolt tömegáru” volt. Nem találta meg azt, amit keresett, bár pontosan tudta, mire volna szüksége: halvány, textúráit, rusztikus és kézzel faragott, csiszolt tölgy­re.

Mivel nem volt pénze arra, hogy bútor­asztalostól rendelje meg a darabokat, úgy döntött, megveszi az olcsó konyhabútort, és maga fest rá repedezettnek tűnő mintá­zatot. Pontosan tudta, mit szeretne, ezért a konyha berendezése gyerekjáték volt.

Türelem és kitartás

A bevásárláshoz idő, türelem, kitartás és néha végtelen optimizmus szükséges. De minél biztosabb az ízlésünk, annál könnyebben alkalmazkodhatunk az üzletben talált tárgyakhoz. A szobák színeinek összeállítása is időbe telik. El kell döntenünk, hogy valamennyi helyiség színe azonos mélységű legyen-e (például középkék, kö­zépszürke, középzöld és így tovább), vagy inkább erős kontrasztokat szeretnénk a fe­lületek, dekorációs témák között, esetleg az egész házat egyetlen szín különféle tónusaival akarjuk kifesteni.

Dönthetünk úgy is, hogy a keletre néző szobák friss kékes árnyalatot kapjanak, a nyugatiakat pedig festhetjük meleg sárga árnyalatokra – de ekkor meg kell oldanunk a közbenső térben az átmenetet.

Kezdjük a legfontosabbal

Kezdjük azzal a szobával, amelynek be­rendezését a legfontosabbnak tartjuk. Pró­báljuk megérezni a hangulatát: üljünk le benne különféle napszakokban. Képzeljük el használat közben. Hívjuk be azokat, akikkel együtt lakunk, és vitassuk meg kö­zösen az elképzeléseket. Döntsük el, mire szolgál majd a szoba, és tervezzük meg a praktikus részleteket: a tárolótereket és a közlekedő útvonalakat.

Ez nagyon fontos, ha nem akarjuk később kényelmetlenül érezni magunkat. Készítsünk költségve­tést, de tartsuk észben, hogy a dolgok ki­választása időbe és energiába kerül, és ha anyagi okokból a kevésbé tetsző, de ol­csóbb megoldást választjuk, sok későbbi csalódás és újabb kiadások veszélyét koc­káztatjuk, mert kiderülhet, hogy mégsem tudunk együtt élni a végeredménnyel.

Készítsünk listát a bevásárláshoz

A jellegzetes bútorok, a meglévő tárgyak, szín- és textúra gyűjteményünk áttekintésé­vel ellenőrizzük, hogy eredeti elgondolá­sunk valóban illik-e a kérdéses szobához. Csináljunk bevásárló listát a fontosabb téte­lekről: a bútorszövetről (nyomott vagy szőtt), a padlóról (szőnyeggel borított vagy kemény, mintás vagy festett), a falakról (festett, textúráit vagy tapétázott). Csak ezek után dönthetjük el, hogy melyik felü­lettel kezdjük. Én általában a padló textúrá­jával és hozzávetőleges színárnyalatával szeretek először tisztában lenni, ezután vá­lasztok mintás kelméket.

Kísérletezzünk színes felületekkel – nap­fényben és mesterséges világításnál, verő­fényben és árnyékban. Egy csöpp doboznyi festék vagy egy kis festékminta jó befekte­tés ahhoz, hogy megtaláljuk a keresett szín­árnyalatot. Fessünk be minél nagyobb felü­letet, lehetőleg a szoba sarkában. Rövid időre együtt kell élni ugyan egy furcsa folt­tal, de ez a kényelmetlenség bőven megté­rül, ha magabiztosan dönthetünk, amikor majd az egész szobát festjük ki.

Színek hatása

A szín hatását egyetlen foltból nem könnyű felmérni, de ugyanez szinte lehe­tetlen, ha csak a színminta kicsiny csíkjával próbálkozunk. Kísérletezzünk annyi fes­tékfolttal, amennyi csak jólesik: az ered­mény biztosan meglepő lesz.

Nyugodt hangulatú szoba – tervezése nagy magabiztosságról és jó stílusérzékről tanúskodik. A domináns témát a bútorszövetként és párnahuzatként használt, gazdagon mintázott, erős színű szőttes és az erőteljes mintázatú szőnyeg adja.

A színek kiterjedése is nagyon lényeges. Ha az egész szobát egyetlen színnel festjük ki, gondoljunk arra, hogy eredményül a szín különféle árnyalatait kapjuk majd – mást a világos és az árnyékos felületeken, mást a szomszédos színek, textúrák és tár­gyak mellett.

Tapéta

Ha tapétát választunk, ugyanúgy járjunk el, mint festésnél: szerezzünk be egy minél nagyobb mintát, vagy vegyünk egy teker­cset, és nézzük meg, hogyan fest a szobá­ban különféle megvilágításnál. Ha lehet, vásárláskor vigyünk magunkkal olyan tár­gyakat – például egy párnát -, amelyen megvannak a szoba színei.

A legtöbb boltban nemtörődöm módon rakják ki az anyagokat, gyakran gyűröttek, piszkosak vagy túl közel vannak más, ke­vésbé rokonszenves társaikhoz. Különít­sük el a kelmét, és önmagában próbáljunk összpontosítani rá.

Tartsuk nyitva a szemünket a berende­zés során

Kellemes meglepetést szerezhet egy ajtótok, egy takaróléc, a természetes fény szépsége vagy a kandalló alakja. Az is előfordulhat, hogy kellemetlen megle­petések érnek: valamit tévesen tartottunk nagyszerűnek és kiemelésre érdemesnek.

Ott állunk végül a frissen elkészült, régi-új szobában. Paradox módon túl tisztának, túl tökéletesnek tűnhet. Az idő azonban megérleli: a felületek megkarcolódnak, le­csiszolódnak, megfoltosodnak. Mivel ez rendszerint jóval előbb következik be, mint­sem hogy az újrafestésen gondolkoznánk, ez újabb szempontot ad a berendezéshez: ho­gyan hat az idő múlása a tárgyakra?

A munka kezdetén pontos elképzeléseink voltak arról, hogyan használjuk majd a szobát – nos, a meghozandó döntések szempontjai között ne feledkezzünk meg a dolgok öregedéséről sem.