Kerti építmények: kemence építése
Épületeink és környezetünk tervezése során gyakran előfordul, hogy számos kérdés az utolsó pillanatig eldöntetlen marad mind az építtető, mind a környezet, illetve annak „tulajdonosa” – akár a hatóság, akár a közterület kezelője – szempontjából. Ez a rész segíti annak mérlegelését, hogy az eredeti állapotában hagyott vagy átformálásra „ítélt” terület – telek, esetleg tér – hogyan viszonyul az általunk elképzelt, tervezett épülethez, illetve annak környezetéhez.
Az épületek tervezésekor az esetek többségében sajnos még a ház „köntöse” sem tisztázott; nincs döntés sem felületi anyagukat, sem struktúrájukat, sem színezésüket tekintve. A helyzet tisztázatlanságát még tovább fokozza a kapcsolódó kerti létesítmények és a környezetünket erősen befolyásoló, az utcáról és a közterületekről jól látható utcai kerítések megjelenése. Az előkészítés fázisában feltétlenül fel kell mérni az épület és a kert kapcsolatára vonatkozó igényt a növények ismeretében, és végig kell gondolni a következőket.
Ezek:
- Az épület benapozását akadálymentesen biztosító fák és lugasok elhelyezését, valamint az általuk már részben behatárolt burkolatfelületeket és az ezekből adódó lehetőségeket.
- Az épület tájolását és funkcionális csatlakozását meghatározó erkélyek – főként teraszok – természet-, illetve kertkapcsolatát, szem előtt tartva a burkolatokat, mint pihenőfelületeket és közlekedési lehetőséget biztosító részeket is.
- Az épület és a közterület vagy a közút közötti kapcsolat fontos ugyan, de mégsem ennek kell az első helyre kerülnie, hanem az előbbi szempontok alá kell rendelni vizsgálatát, mert az előbbieken múlik a pihenés, a kényelem és otthoni környezetünk meghittsége. A bejárat viszont a hétköznapoké; ott állunk be a gépkocsival, afelől hozzuk a tüzelőt, sőt talán még egy cégtáblának vagy akár egy kis teherautónak is be kell illeszkednie a kialakuló látványba.
Az előzőek alapján azt kérdezheti a laikus, hogy a házakat, az életteret körülvevő növényekre miért kell ekkora hangsúlyt fektetni? A lényeg az, hogy a kert építményei, melyeknek önálló funkcióik vannak, egyedi létesítmények ugyan, ám működésük használójuk igényeit elégíti ki.
A kertek építményeinek és burkolatainak igényességét az esetek többségében főleg a költségkeret határozza meg. Természetesen olcsón is lehet szép, természetbarát burkolatot és környezetet teremteni, sokunk tetszésére. A cikksorozatunkban bemutatott példák szinte mindegyike meghonosodott már, vagy mostanában vezetik be hazánkban. A bőséges választékkal szeretnénk segíteni a döntések meghozatalában, természetesen nem a tervezési segédlet szintjén.
A lehetséges megoldások áttekintése alkalmas elméleti és gazdasági döntések megalapozására mind az építtetők, mind a tervezési és beruházási szakemberek számára. Az viszont mindenképpen kijelenthető, hogy a látványosabb, magasabb minőségi és esztétikai értéket képviselő környezetre, kertre fordított többletköltség – a körbezárt épület élettartama alatt – többszörösen megtérülhet a silányabb és egysíkú megoldásokkal szemben. A megtérülés értéke és mértéke szempontjából első az esztétikai élmény, második a gazdaságosság. A kérdés gazdaságossági oldalát tekintve közismert, hogy a táblásított betonburkolat egy-két évtized elteltével töredezett lesz, porlik, és különböző irányokban megbillen; felújítása nem lehetséges, csak bontása és újbóli elkészítése jöhet szóba.
Tető alá épülő kerti kemence terve a) alaprajz; b) keresztmetszet; c) hosszmetszet; d) első kép nézete; e) látványterv; 1 betonalap; 2 vízszigetelés; 3 lábazati (vályog vagy tégla) fal; 4 tégla tűztérfal és boltozat; 5 hosszvasak (0 6); 6 agyaghabarcs (vagy samotthabarcs); 7 keresztdrótháló a boltozathoz tapasztva; 8 szálas hőszigetelő; 9 rabicháló + tapasztás; 10 samott-tégla; 11 sóder; 12 kemény, szálas hőszigetelés; 13 kémény; 14 fed lap; 15 tárcsafedés; 16 hamuzó; 17 előke.
Kerti grill és sütőkemence építésének fázisai. Alkalmazott építéstechnológia képekkel, és azok metszetrajza A tűztér; B sütőtér; C hamuzó; D füstelvezető; E tüzelőtároló; 1 betonalap; 2 vízszigetelés; 3 zsaluelem; 4 kifalazás; 5 samott tűztérfenék; 6 samott tűztérfal; 7 cementsimítás; 8 „népies” vakolat; 9 samott fedőlap; 10 füstnyak elem; 11 (acél) keretgerenda; 12 samott kéményelem; 13 kürtő; 14 hőszigetelés; 15 éltéglafal; 16 kéményfej; 17 talpszelemen; 18 szarufa; 19 kifalazás (vagy rábetonozás); 20 hőszigetelő paplan; 21 cserépléc; 22 faltőbádog; 23 eresz.
Külön tető alá épült kerti sütőkemence; üzemállapot.