• pince
• talajvíz

A pinceszinten teljes értékű helyiségeket is kialakíthatunk

A pincehelyiség annál értékesebbé válik, minél célszerűbben használjuk fel. Helyet kaphatnak itt a lakótérből kiszoruló helyiségek: a háztartási helyiség, a kamra, a tároló, a műhely, a hobbi szoba. Ám ahhoz, hogy a pincét hasznosítani tudjuk, bizonyos dolgokra előre kell gondolnunk.

A régi építésű pincék esetében a felújítási munkák megkezdése előtt néhány ponton kritikus vizsgálatot kell végrehajta­nunk. Először is meg kell fe­lelni a statikai követelmények­nek. A pince falaira ugyanis nem csak a felette lévő helyi­ségek terhe nehezedik, de a vízszintes irányú talajnyo­másnak is ellen kell állniuk.

A tapasztalatok szerint a régi épületekben gyakran az alapozás nem megfelelő, hi­ányzik. A pince fala a talajjal érint­kezik, ezért meg kell vizsgál­ni, hol és milyen utakon ha­tolhat a külső nedvesség a fa­lakba. A korszerűsítési munkák megkezdése előtt a nedvese­dés okát kell megszüntetni.

Ha a pince hasznosításáról lemondunk, értékes négyzetmétereket veszítünk el. Ha felújítunk, gondoljunk arra is, hogy a pince annál értékesebb lesz, minél gondosabban tervezünk.

Ezekben az esetekben elő­fordul, hogy a kompromisszumok elkerülhetetlenek. Ala­posan meg kell vizsgálni, hogy a pincét valóban és gazdasá­gosan tudjuk-e majd hasznosí­tani a kiválasztott célra, vagy meg kell elégednünk a nedve­sedés okának megszüntetésé­vel, már amennyire ez egyál­talán lehetséges.

A talajból érkező vízhatás három csoportját különböztet­jük meg: első a talajpára, azaz a kapillárisokban felfelé moz­gó víz; második: a nyugalmi víznyomás, azaz az alapozás szempontjából vízben álló szerkezet; a harmadik: az ala­pozás szempontjából áramló vízben álló szerkezet, azaz víznyomásnak kitett szerke­zet. Az első esetben a talajpá­ra felfelé igyekvését tömörí­tett kavicsággyal és gyenge, de összefüggő szigeteléssel zárhatjuk ki.

A második és harmadik esetben a szigetelést elvégző rétegnek ellen kell állnia a nyugalmi vagy áramló víz hatásának. Ezen esetekben különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az al­kalmazott szigetelőanyag tu­lajdonságát sokáig megőriz­ze, és arra, hogy felülete sem­miképpen se sérülhessen meg. A második és harmadik csoportot tekintve a forgalma­zók által kínált szigetelések között (és nem az egyéb érin­tett szerkezetek között) kü­lönbség gyakorlatilag nin­csen.

Hőszigetelő téglából épített külső pincefal. 1 vízszintes szigetelés, 2 alapozás, 3 szigetelés, 4 védelem, 5 vízszintes szigetelés a pinceszinten, 6 ív a szigetelés lefuttathatóságához, 7 alagcsövezés.

Az általában párazárásra igénybe vett, de az év bizo­nyos részében (vagy egyes években) víznyomásnak is ki­tett szigetelések esetében megoldás lehet a támadó vi­zek elvezetése szűrőréteggel és csövezéssel. A kötött anyagok, főleg az agyag vízzáró a segítségünkre lehet. Sok háztulajdonos és bérlő úgy gondolja, hogy a pince szellőztetésére csupán a nyári meleg hónapok a legalkalma­sabbak. Ez csak az esetek többségében, de nem minden­kor igaz. Honnan származik a nyári nedvesség? A talaj hőmérsék­lete a fagyhatár alatt, azaz 60-80 cm-es mélységben állan­dó, +10 °C.

A mellékelt ábrán jól látható, miért alakul ki kondenzvíz a pincében. A rajzon extrém körülmények között lévő pinceszinti vasbetonfalat láthatunk.



A -15 °C-os külső hőmérséklet mellett a fűtött belső helyiség hőmérséklete +20 °C. A falfelület hőmérséklete (1) +6,5 °C, a sarokban hőhíd képződik, ott a hőmérséklet -1 °C (2). A hőmérsékletkülönbség hatására a levegő páratartalma a hideg falfelületen kicsapódik, s a víz a sarokban lecsapódik.

A jó vízáteresztő-képességű szem­csés, vagy homokos és murvás talaj a vizet nem köti meg, így csak talajpárával kell számolnunk. Alagcsövezésre ebben az esetben nincs szükség.

Ha a talajvíz minden oldalról nyomást gyakorol az épületre, speciális intézkedésekre van szükség. A talajvíz a betonra káros hatású, oldott anyagokat is tartalmazhat.

A kültéri hőszigetelést egészen a ház alapjáig le kell vezetni, csak ebben az esetben kerülhetjük el a hőhidak kialakulását. 1 pincefal, 2 pincefal vízszintes szigetelése, 3 alapozás, 4 pincefal függőleges szigetelése, 5 pontonként rögzített polisztirol-lemez, 6 rabicolt lábazat (védő- és vízelvető-réteg).

Télen rendszeresen szellőztessünk

A pince hőmérséklete álta­lában télen megakadályozza a fagyást, nyáron azonban a hőmérséklethez képest ala­csony hőfoka miatt kevesebb nedvességet képes felvenni. A levegő páratartalma annak hőmérsékletétől függ. Ha a meleg nyári levegő a pincébe áramlik, a hideg pincefalon vagy mennyezeten azonnal lehűl, s a felesleges nedves­ség a falon kicsapódik.

Más azonban a helyzet, ha a pince falát kívülről vagy belülről szigetelték. Minden esetben kérjük ki szakember véleményét. (Nem vitatható, hogy egyes tavaszi napok me­leg levegőjének páratartalma a pincében kicsapódhat. De igaznak tartjuk azt, hogy a nedves pincét nyáron kiszel­lőztethetjük, azaz az év során magába szívott nedvességet elpárologtathatjuk. – A szer­kesztő.)

A padló építésénél a leg­fontosabb feladat a talaj ka­pillárisaiban, az otthonunk felé igyekvő víz leszigetelése. Ezért a padlóra nedvességzá­ró réteget terítenek. Erre kerül a padlószerkezet. A nedves­ség elleni szigeteléshez forrón felhordott bitument is hasz­nálnak.

Hajó- vagy svédpadló metszeti rajza. 1 gyalult deszka burkolat, 2 párnafa, 3 bitumenes ragasztó­filccsík, 4 ásványgyapot kitöltés, 5 nedvesség elleni szigetelés, 6 kiegyenlített felületű aljzatbeton vagy födém.

Szilárd, azaz vasbeton és tégla födém esetében vízszi­getelő réteg általában a hang­gátló réteg megóvása érdekében épül be. Ez esetben a fürdőszoba alatt a födém megfelelő szigeteléssel kell, hogy rendelkezzen. Fen­tiek különösen hangsúlyosak fa födémszerkezet esetében. Ugyanis itt meg kell óvni a faszerkezetet a külső nedves­séggel szemben, ugyanakkor lehetőséget kell teremtenünk a födém kiszáradásának, hogy a gombásodást elkerüljük.

A hőtárolós elektromos fű­tés jól használható, mivel az égéstermék elvezetése és a friss levegő bevezetése nem okoz gondot. Az ablakok mérete és elhe­lyezése (kereszthuzat) leg­alább annyira fontos, mint a szellőztetés időtartama, mely­ről korábban már szóltunk. Ha szükséges, alkalmazha­tunk levegőszárító-berende­zést is.

A közepes vagy gyenge vízáteresztő­-képességű talaj esetén a víz felgyülemlését csak alagcsövezéssel kerülhetjük el. 1 lábazat magassága minimum 30 cm, 2 kötött talaj, 3 szemcsés talaj, 4 alagcsövezés, 5 koszorú-előfal, 6 hőhíd elleni szigetelés, 7 lábazat magasságában elhelyezett szigetelő alapvakolat, 8 szigetelés. 9 mechanikai védelem.

Ha saját magunk barkácsolunk, vegyük igénybe a szakember tanácsait

Az alapozás, az alapozásra is hatással lévő munkák, vala­mint a falak nedvesedési oká­nak megszüntetése, és a ned­vesség elleni szigetelés megfelelő szaktudást igénylő munkafolyamat. A hanyag kivitelezés költséges károkat okoz. A nedvesség- és hőszi­getelési munkák önálló kivitelezéséhez is vegyük igénybe a szakemberek tanácsait.

Falburkolat hátsó kiszellőztetéssel