• építés
• fedélszerkezetek építése

Előkészítő munkarészek (fedélszerkezetek építése)

Beszerzés, tárolás, faanyagvédelem, válogatás

A faanyag (fűrészáru) beszerzése tehát a fakivonat alap­ján történik. A megrendelt és a fatelepről az építés helyszí­nére szállított faanyagot keresztmetszeti és hosszméretek alapján deponálva kell tárolni.

Az építési helyszínen faanyagvédelem alkalmazása tilos! Az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások ma már nem teszik lehetővé a faelemek helyszíni kezelését, ki­véve a vágásfelületek utólagos kezelését, a kész szerkezetek védelmét. A faanyagok kezelése kizárólag a fatelepeken, ellenőrzött körülmények végezhető. Az építési helyszínre szállított faanyagok minden esetben megfelelő favédelem­mel vannak ellátva.

A válogatás során választják ki az egyes szerkezeti ele­meknek legmegfelelőbb faanyagokat. Törekedni kell arra, hogy az adott elem a lehető legkevesebb hulladék keletke­zésével készüljön. Az egészségesebb, hibátlannak tűnő fa­anyagot a nagyobb igénybevételű faelemekhez kell felhasz­nálni.

Zsinórpad készítése

A fedélszerkezet készítésének alapvető szükséges eleme a zsinórpad (1.112. ábra), melynek segítségével a terepszin­ten pontosan leszabhatók és megmunkálhatok a fedélszék elemei. A zsinórpad olyan nagyméretű vízszintes felüle­tet képező ideiglenes szerkezet, amelyre a fedél­szék metszete 1:1 méretarányban felrajzolható.

1.112. ábra. Zsinórpad, felrajzolt keresztmetszettel

A zsinórpad általában földbe ágyazott párnafákra „terí­tett”, teljes felületű vagy ritkított pallóborításból, deszkázat­ból áll (lényegében egy nagyméretű rajzsablonról van szó). Erre rajzolják 1:1 arányban a fedélszék metszetét, amely alapján a faelemek pontosan leszabhatók, összeilleszthetők. Teljes felületű (zárt borítású) zsinórpadot általában összetett szerkezetű, bonyolult keresztmetszetű fedélszékek esetén készítenek.

A fedélszerkezet lekötése

A fedélszerkezet lekötése a következő munkarészeket foglalja magában: felrajzolás, leszab ás, fakötések kialakítá­sa (megmunkálás), próbaillesztés (részösszeállítás).

A tervekkel egyeztetett helyszíni méretek alapján a fe­délszék keresztmetszeti idomvonalait valódi méretben pon­tosan felrajzolják a zsinórpadra. A fedélszerkezeten túl természetesen minden esetben jelölni kell a fogadószerke­zetet (födém, koszorú) valamint a kapcsolódó szerkezeteket (kéményeket, szellőzőket) is. A több méter hosszú egyene­sek jelöléséhez csapózsinórt használnak. Ez lényegében egy porfestékkel bevont, feltekerhető zsinór, melyet használata során két adott pont között kifeszítenek és a zsinórpadhoz csapatnak. Az így a felületre csapódó porfesték pontosan kijelöli a két pontot összekötő egyenest.

Felrajzolás során a különböző méreteket, hajlásszögeket és derékszög-állásokat többször ellenőrzik. Ezután a zsinór­padra helyezik a megmunkálandó faanyagot, és rajz alapján pontosan bejelölik a méretét és a kialakítandó fakötéseket. Több egyforma faelem méretének megadásához (és azok el­lenőrzéséhez) általában egyszerű egyenes lécet használnak, amelyre előzetesen pontosan rámérik és bejelölik a szüksé­ges távolságot. Ezt követően minden azonos elem megadá­sánál ugyanazon lécről „veszik le” a méreteket.

Az első szaruállás lekötése után azok elemei mintadarabként fel­használhatók a további állások elemeinek felrajzolása során. Vannak olyan faelemek, amelyek egyik metszeten sem látszódnak valódi méretben, így nem rajzolhatok fel egyér­telműen (ilyen pl. az élszaru, a vápaszaru). Ezek tényleges, valódi méretét külön szerkesztéssel kell meghatározni.

A faelemek valódi méretének szerkesztése ábrázoló geometriai módszerrel, általában képsíkba forgatással tör­ténik. Az 1.113. ábrán látható példán adott egy élszaru két képe (alaprajzi, illetve keresztmetszeti nézet). A forgatás t függőleges egyenes körül történik, amely jelen esetben az élszaru legmagasabb pontjára (S₀) illeszkedik. Első lé­pésként az élszaru felső élének alsó csúcspontját (S_x) for­gatjuk le, így ugyanis megkapjuk az élszaru valódi hosszát.

1.113. ábra. Élszaru valódi méretének meghatározása

Ezzel együtt meghatározható a többi felület valódi mére­tű nézete is. A továbbiakban a talp- és taréj szelemeneknél létrejövő kapcsolatok fakötéseinek nézetét szerkesztik meg. így megkapják az élszaru valódi méretű oldalnézeti képét. A faelem pontos megmunkálásához (a fakötések pontos ki­alakításához) további nézetek felvételére is szükség lehet. A kész rajzok alapján pontosan meghatározható, hogy mi­lyen méretű faanyagra van szükség az élszaru kialakításá­hoz.

A kiválasztott faanyagon – szintén a szerkesztett rajzok alapján – bejelölik a leszabandó részeket és a fakötések he­lyét. Minden megmunkálandó részt pontosan és egyértel­műen meg kell jelölni úgy, hogy a felrajzolt ácsjelölések alapján (1.114. ábra) a megmunkálás könnyen elvégezhető legyen.

1.114. ábra. Különböző ácsjelölések

Az ácsmunkák során a rajzoláshoz, jelölésekhez hasz­nált jellemző eszközök a következők (1.115. ábra): ácsce­ruza, csapózsinór, derékszög, különböző körzők, szögmérő, mérőszalag, mérővessző, tolómérő, egyenes léc, vízmérték, sablonok.

Faelemek leszabása, megmunkálása

A faelemek leszabása, megmunkálása nem a zsinórpa­don, hanem külön munkapadon történik (1.116. ábra). Ez ál­talában bakokból és pallókból álló munkafelület. A méretre vágáshoz, illetve a fakötések kialakításához hagyományos kézi szerszámokat és korszerű kisgépeket egyaránt használ­nak (1.117. és 1.118. ábra).

1.116. ábra. Faelemek leszabása és megmunkálása munkapadon

1.117. ábra. Famegmunkáláshoz használt jellemző kézi eszközök, szerszámok

1.118. ábra. Famegmunkáláshoz használt jellemző kisgépek

A hagyományos fakötések kialakításánál nagyon fontos a pontos, precíz munkavégzés. Különösen a kapcsolódó fa­elemek illeszkedési felületeinek pontos megmunkálására kell ügyelni. Mivel ezek „teherátadó felületek”, kisebb felü­leti egyenetlenségek, hibák is káros feszültségek keletkezé­sét, nem kívánt mozgásokat, egyéb károsodásokat okozhat­nak. A faanyagok megmunkálását nagyban megkönnyítik a kifejezetten erre a célra forgalmazott különböző korszerű kisgépek. A pontos megmunkálás elengedhetetlen feltétele az előzetesen pontosan elvégzett felmérés és jelölés.

A mérnöki fakötéseket minden esetben a tervekben meg­adott utasításokat követve kell kialakítani. A terv pontosan meghatározza a faelemek méretét, kapcsolódás módját, a kapcsolóelemek számát, méretét, helyzetét stb.

A méretrevágás és megmunkálás után a faelemeket visszahelyezik a zsinórpadra és elvégzik a próbaillesztést, amely során „fekvő helyzetben” ideiglenesen összeállítják a szaruállást. így ellenőrzik a faelemek pontosságát és a kötések helyességét. Az esetleges hibákat korrigálják, majd a faelemeket a felállítási sorrendnek megfelelően beszámoz­zák és kötegelik.