Magasépítészet

Szálerősítésű cementlemez (műpala) fedések (tetőfedés)

A műpala fedéseket évtizedeken keresztül széles körben alkalmazták. A műpala különböző alakú és méretű, vékony (lemezszerű) héjazati elem, melynek anyaga régen jellemző­en azbesztcement volt. Miután fény derült az azbeszt súlyos egészségkárosító hatására, az ilyen fedések alkalmazása jelentősen visszaesett. Azóta az azbeszttermékek gyártása megszűnt. Bármely azbeszt anyagú termék felhasználását és forgalmazását miniszteri rendelet tiltja.

Az azbesztek olyan ásványi szilikátok, amelyek kedvező tulaj­donságaiknak köszönhetően számos területen alkalmazhatók (pl. tetőfedőelemeknél, hőszigetelésként, tűzvédelmi bevonatokként, járművek fékbetéteinél, kuplungoknál stb.). Különleges szálas szerkezetűek: a szálak nagyon vékonyak, átmérőjük ezredmillimé­terben mérhető, veszélyessége éppen ebből adódik. Ezek a szálak ugyanis belélegezve megtapadnak a tüdőben.

Azbesztcement

Az egykori műpalák anyagát képező azbesztcement kevésbé ár­talmas az egészségre Az azbesztrostok legnagyobb része itt már kötött állapotban található a cementben. Csak az anyag szétmorzsolásakor (fúrás, törés, fűrészelés során) kerülhetnek a levegőbe. Már alkalmazásuk kezdetén megállapították az azbeszt súlyos egészségkárosító hatását. Ettől függetlenül évtizedekig széles kör­ben építették be.

Az Egészségügyi és Környezetvédelmi Miniszté­riumok közös rendelete (41/2000. (11.20.) EüM-KöM) 2005. január 1-től betiltotta minden azbesztet tartalmazó termék forgalma­zását és felhasználását. 2004-től tíz éves azbesztmentesítési prog­ram indult Magyarországon. Magát az azbesztmentesítést szigorú biztonsági, munka- és környezetvédelmi előírások szabályozzák.

A napjainkban forgalomba kerülő műpala héjazati ele­mek a régitől eltérő, korszerű technológiával készülnek, teljes egészében azbesztmentesen. A nagy szilárdságú fagy­álló műpala elemek fő alapanyaga a cement mellett a szulfátcellulóz és a műszál (szálerősített cement). Felső rétegük tűzálló cementből készül, ezen kívül a felület külön védő­réteggel van bevonva. A kisméretű vékony síklemez-ele­mek vastagsága 4,0 mm (+1; -0,5 mm). Többféle alakban és méretben, natúr (színezék nélküli) vagy anyagában színe­zett kivitelben készülnek (1.139. ábra). Ennek megfelelően a belőlük kialakítható fedések rajzolata, megjelenése sok­féle lehet.

Műpala fedések elemei

1.139. Műpala fedések elemei
a) sarkított rombusz elem aj sarkított rombusz elem szellőzővel aj sarkított rombusz feles elem b) rombusz elem c) kúpelem d1) fekvő téglalap elem d2) fekvő téglalap elem sarkítva e) téglalap elem f) sarkított téglalap elem g) csúcsos elem h) íves vágású elem i) hódfarkú elem

A napjainkban forgalomban lévő műpala fedési rendsze­rek számtalan kiegészítő elemet tartalmaznak. A legtöbb kiegészítő anyagában és színében is illeszkedik az alap­elemhez.

A műpala fedés aljzatát lécezés vagy deszkaborítás ké­pezi, melyhez minden egyes elemet szegezéssel (esetleg viharkapcsokkal) rögzítenek. A többi kiselemes fedéshez hasonlóan a műpala elemekből is önmagában vízzáró fedés készíthető, a vízhatlanság biztosításához azonban minden esetben külön alátéthéjazat szükséges. Műpala fedés egyaránt kialakítható egyszeres, illetve kettős fedésként.

Ettől, valamint az elem alakjától függően az alábbi jellemző fedési módok képezhetők

Egyszeres fedés:

  • rombuszfedés (magyar fedés);
  • sarkított négyzetlemez fedés (francia fedés);

Kettős fedés:

  • téglalap lemezfedés;
  • sarkított téglalap lemezfedés;
  • méhsejt lemezfedés;
  • hódfarkú lemezfedés;
  • pikkelylemez fedés.

Sarkított négyzetlemez műpala fedés (franciafedés)

Az egyszeres fedés alapeleme a 40×40 cm-es sarkított (sík) négyzetlemez műpala. Ezek viszonylag sűrű lécezésen, a sarkított élük mentén szorosan egymáshoz illeszkedve helyezkednek el, soronként feles eltolással (1.140. ábra). Az egyes műpala elemek az alattuk lévők illeszkedési hé­zagait teljes egészében átfedik (alsó sarkuk túlnyúlik a hé­zagon). Egy műpala elem összesen három lécre támaszko­dik (lényegében ennyit ér át). Az elemeket kétoldalt a kö­zépső cserépléchez szegezve rögzítik, alsó sarkukat pedig viharkapoccsal kötik le.

Sarkított négyzetlemez műpala fedés

1.140. ábra. Sarkított négyzetlemez műpala fedés

Hazánkban ez az egyik legelterjedtebb, leggyakrabban alkalmazott műpala fedés. Egyik legnagyobb előnye a kis tömege (18 kg/m2).

Szabályos kettős műpala fedés

A szabályos kettős fedés alapeleme 20×40 cm-es sík téglalap lemez. Ezeket szintén sűrű lécezésen, hosszanti élükkel lejtésirányban helyezik el, soronként feles eltolással (1.141. ábra); Az egymás melletti elemek nem illeszkednek szorosan, 4 mm-es fugahézag található közöttük. A francia­fedéshez hasonlóan a szabályos kettős műpala fedésnél is összesen három lécet ér át egy lemez. Az egyes elemeket két szeggel a középső cserépléchez rögzítenek. A kettős fedés­ből adódóan a rögzítési pontok nem látszódnak, a felső sor elemei eltakarják őket.

Szabályos kettős műpala fedés

1.141. ábra. Szabályos kettős műpala fedés

A fedés egyik legnagyobb előnye, hogy kiválóan alkal­mas különböző hajlásszögű, íves, kúpos tetők lefedésére.