Vízszintes és függőleges falszigetelés
Vízszintes falszigetelés
A vízszintes falszigetelés rendeltetése, hogy az alapfalon vagy a pincefalon keresztül hajszálcsöves úton felhatoló nedvesség továbbjutását megakadályozza.
214. ábra. Alápincézetlen épület lábazati falának szigetelése a lábazat alsó síkjában
A falazatokban lebonyolódó kapilláris nedvességmozgás a falazat anyagában levő lyukacsok átmérőjétől és eloszlásától függ. A hajszálcsöves húzóerőt a víz önsúlya, a lyukacsokból kiszorított levegő ellenállása és a súrlódás ellensúlyozza. A szabadon álló faltestekben az emelkedési magasság a felületi párolgás következtében kisebb. Möller szerint a rosszul égetett téglából vagy az agyagos mészkőből készült, szigetelés nélküli falban a nedvesség a talaj fölé 4-5 m magasságra is felhúzódhat.
A vízszintes falszigetelés helyzete. A vízszintes falszigetelést a legtöbb esetben a pincepadló szigetelésének síkjában alkalmazzuk (219 a ábra). Ha padlószigetelés nem készül, úgy a szigetelést a pincepadlószínt felett 2-3 téglával magasabban célszerű elkészíteni (219 b ábra); alá nem pincézett épületek esetében a lábazat alsó síkjában (214. ábra) vagy a padlószigetelés síkjában (215. ábra).
- Vintage hangulat- nosztalgiára fel! Képes ötletek!
- Mikor a zuhanyzás igazi élménnyé válik!
- Számoljon a nedvességgel már az építkezéskor!
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
219. ábra. Szigetelés; a) szigetelést tartó falra előre építve; b) utólag készítve, védőfallal ellátva
A 215. ábra szerinti esetben a lábazat, illetőleg a lábazati fal fagyálló betonból készüljön.
215. ábra. Alápincézetlen épület falának szigetelése a padlószigetelés folytatásaként
A talajnedvesség és talajpára elleni falszigetelés anyaga és szerkezete a viszonylagos vagy a teljes szárazság követelményéhez igazodik.
Viszonylagos szárazság igénye esetén a vízszintes falszigetelés kiképezhető:
A falazatba beépített hét réteg természetes palával vagy üvegre égetett (klinker anyagú) különleges üreges téglából készült réteggel (216. ábra). A klinker anyag azért felel meg erre a célra, mert égetésénél a zsugorodási hőmérséklet következtében, a kapilláris vízmozgást előidéző pórusszerkezet összeomlik. Ezek a megoldások nálunk nem terjedtek el.
216. ábra. Tízszintes falszigetelés; a) két réteg természetes palával, b) üreges klinkertéglákkal (angol példa)
Teljes szárazság igénye esetén a vízszintes falszigetelés kiképezhető:
- Szigetelő lemezzel, erre a célra a 100-as sz. kátrányos vagy bitumenes szigetelő lemez felel meg. Amennyiben mód van rá, kívánatos a lemezek toldásánál ragasztott átfedést alkalmazni és az átfedést felül is ragaccsal átkenni.
- Ragasztott szigeteléssel, mégpedig két réteg 120-as sz. kátrányos vagy bitumenes csupasz vagy fedéllemezzel, három réteg kenéssel. Ez az általánosan használatos szigetelési mód. Amennyiben talajnedvesség elleni függőleges falszigetelés és padlószigetelés is készül, úgy ezek csatlakozása részére a vízszintes falszigetelésből 15 cm túlnyúlást kell kihagyni, amit a csatlakozó szigetelések elkészítéséig pallóval vagy két sor téglával letakarva gondosan meg kell védeni.
- Fémbetétes szigetelő lemezzel. Az ólom- vagy alumíniumbetétes szigetelő lemezek toldása átlapolással hajtható végre. Az elkészült szigetelésre tégla anyagú pincefal esetén habarcsterítést kell felhordani, betonfal esetén pedig közvetlenül rá lehet betonozni.
- PVC műanyag fóliákkal. A szigetelés ilyen megoldásának anyagtani és szerkezeti kérdéseit az alábbiakban.
Függőleges falszigetelés
A függőleges falszigetelés rendeltetése, hogy a pincefalakat és ennek folytán a pince és alagsori helyiségeket az oldalról támadó nedvességhatásoktól megvédje. Ebből kifolyólag a szigetelő réteget a falnak a talaj felőli (külső) oldalán kell alkalmazni. Azonban már most megjegyezzük, hogy vannak bizonyos esetek, amikor a szigetelést a fal belső oldalán készítjük el. Az előbbi esetben külső, utóbbi esetben belső szigetelésről beszélünk.
A külső és belső szigetelések összehasonlítása
A külső szigetelések előnyei:
- Nemcsak a pince vagy alagsori helyiségeket, hanem magát a falat is megvédi a nedvességhatásoktól.
- Az esetleges víznyomás a szigetelést a falra rászorítja, viszont a belső szigetelést a falról lefeszíteni igyekszik.
- A víznyomás ellenfalát maga a pincefal képezi, tehát nem kell külön ellenfalat létesíteni, mint egyébként belső szigetelés esetén.
- A fűtési berendezésekből eredő hőhatásoktól távolabb esvén, a ragasztott szigetelések a káros felmelegedéstől jobban meg vannak védve.
A külső szigetelések hátrányai:
- A külső szigetelés elkészítése az egyéb építési munkákat hátráltatja.
- Nem lehet megvárni a szigetelés készítésére kedvező talajvíz és időjárási viszonyokat.
- Készítés közben a szigetelés ki van téve az időjárás viszontagságainak.
A belső szigetelések előnyei:
- A szigetelési munkák megülepedett épületen végezhetők, nem hátráltatják az egyéb építési munkákat.
- Megvárhatok a szigetelési munkák elvégzésére a kedvező talajvíz-viszonyok.
- A szigetelési munkák esőtől, napsütéstől védett helyen, kedvező körülmények között végezhetők el.
- A belső szigetelések nem vágják át a falakat.
A belső szigetelések hátrányai:
- A szigetelés nem védi a szerkezeteket a nedvességhatásoktól. Pedig ez a követelmény agresszív vízhatások esetében elengedhetetlen.
- A víznyomás a szigetelést lefeszíteni igyekszik a falakról.
- A víznyomás ellen költséges és bonyolult szerkezetű, fölös helyet elfoglaló ellenszerkezeteket kell építeni.
- A ragasztott belső szigetelések a fűtési berendezésektől származó hőhatásokhoz közelebb esvén, azok kiküszöböléséről is gondoskodni kell.
A talajnedvesség és talajpára elleni függőleges falszigetelés anyaga és szerkezete szintén a viszonylagos vagy a teljes szárazság-követelményekhez igazodik.
Viszonylagos szárazság követelménye esetén a függőleges falszigetelés kiképezhető:
- Tömeges betonszigeteléssel, amidőn maga a beton anyagú pincefal van vízzáróan kiképezve. A vízzáróságot fokozhatjuk azzal, hogy a betonfalakra belülről B cm vastag, hat rétegben felhordott szigetelő cementhabarcs vakolatot is készítünk. Az ilyen kivitel megfelelő anyag, különös gonddal végzett munka és ellenőrzés mellett még talajvíznyomás esetén is biztosítja a viszonylagos szárazságot, azért a ragasztott szigetelési anyagok megtakarítása végett pl. szén- és salaktárolók talajvíz elleni szigetelésére is alkalmazható.
- Szigetelő cementhabarcs vakolattal, amelyet a fal belső felületére belülről kell felhordani. Ez a szigetelés kisebb talajnedvesség esetén megfelelő. Alkalmazható (munkagödörben végrehajtva) a fal külső felületén is; az esetben a falban vízszintes szigetelés készítendő szigetelő cementhabarccsal (217. ábra). Azonban leggyakrabban a fal belső felületén készül.
Teljes szárazság követelménye esetében a függőleges falszigetelés kiképezhető:
- Falaszfalt-szigeteléssel, lemez nélkül. Ez a szigetelés több rétegben, hézagmentesen, forró állapotban felhordott 4-6 mm vastag falaszfaltból áll. Utóbbi semleges talajoknál szurokból, agresszív talajoknál bitumenből készül, A falak vízszintes szigetelésére ez esetben 100-as szigetelő lemezt, vagy két rétegű ragasztott szigetelést kell alkalmazni. Kevés vizet magukba sűrítő homoktalajoknál megfelelő szigetelési mód. Talajpára esetén a nagy szemcséjű talajoknál falaszfalt-bevonat helyett elegendő a szigetelő máz is.
- Ragasztott szigeteléssel, mégpedig két réteg 120-as sz. kátrányos vagy bitumenes csupasz lemezzel (vagy fedéllemezzel) és három réteg kenéssel. Erre a szigetelési módra a sok nedvességet magukba sűríteni képes agyagtalajoknál van szükség.
- Ólombetétes szigetelő lemezzel abban az esetben, ha a vízszintes falszigetelés is hasonló anyagból készült. Az ólomlemezek felerősítése végett a tartó falba szegező fákat kell beépíteni, amelyekre felszegezett rögzítő bádogszalagokhoz a szigetelő ólomlemezt hozzá kell forrasztani.
- PVC műanyag fóliákkal, amelyeket 90-100 cm széles és tetszés szerinti hosszúságú tekercsben gyártanak. A címben jelzett célra 1,8-2 mm vastagságú lágy fóliákat alkalmaznak. Az anyag hőállóságának határa -30 C° és +60 C°. A szigetelés aljzata sima és tömör legyen, az élek 4 cm-es sugárral legyenek lekerekítve. A szigetelés rendszerint egy rétegből áll. A fóliákat lehet lazán (csak helyenként ragasztva) vagy pedig az alépítményre teljes felületükkel ragasztva elhelyezni.
Megfelelő rögzítő anyagnak bizonyultak az alacsony lágyulási ponttal rendelkező bitumenes ragasztóanyagok. Készítenek azonkívül erre a célra különleges hideg ragasztóanyagokat is. A fóliák illesztéseit: a) 3-5 cm széles átlapolással vagy b) átlapolással és külön fedői sávval alakítják ki. Az átlapolások és átfedések mentén hegesztéssel kötik össze a fóliákat, esetleg az átlapolás felületeket össze is ragasztják.
Helyesen járunk el, ha a függőleges szigetelést felvezetjük a kőlábazat alá és kb. 20 cm-nyire annak háta mögé is. így megakadályozzuk azt, hogy a szigetelési hiány helyén, valamint a lyukacsosabb lábazati kövön át bejutó víz átáztassa a lábazati falat (218. ábra).
218. ábra. A szigetelést fel kell vezetni a lábazat alá
A függőleges ragasztott falszigetelések megépítési módozatai. Kétféle megoldásról lehet szó:
1. Az előre készített szigetelés
Az előre készített szigetelést ún. szigetelést tartó falra ragasztják fel, és utólag építik melléje a pincefalat (219 a ábra). A szigetelést tartó falat helytelen a földnyomás felvételére alkalmas módon kiképezni. Éppen ellenkezőleg, olyannak kell lennie, hogy ne befolyásolja a földnyomás nagyságát, tehát önmagában ne legyen alkalmas annak felvételére.
219. ábra. Szigetelés; a) szigetelést tartó falra előre építve; b) utólag készítve, védőfallal ellátva
Ezért olyan gyengére kell készíteni, hogy a földnyomásnak engedve szorosan rányomódjék a szigetelésre. Ebből á meggondolásból a szigetelést tartó téglafal vastagsága ne legyen nagyobb 12 cm-nél, vasbeton fal esetében pedig 10 cm-nél. A 25 cm vastag fal már önmagában állékony, és a talajnyomás legnagyobb részét felveszi. A szigetelést tartó fal építés közbeni állékonyságát 2,5 m-enként kiosztott 13 X 25 cm-es erősítő pillérekkel lehet elérni (220 c ábra).
220. ábra. Szigetelést tartó fal; a) – b) sarok kiképzése, c) – d) erősítő pillérei
A hosszabb szigetelést tartó falakat 5,0 m-enként papírral kitöltött hézagokkal kell megszakítani (220 d ábra). A szigetelést tartó falakat. a saroktalálkozásoknál nem szabad kötésben összeépíteni (220 a –b ábra). Ugyanígy az alaphoz való csatlakozásnál is papír alátéttel kell megteremteni a lehetőségét annak, hogy a szigetelést tartó fal a szükséges mértékig elmozdulhasson, a szigetelésre rásimulhasson, és így az aktív földnyomás, valamint ennek következtében a besajtolás az egész felületen kialakulhasson.
Az előre elkészített szigetelés előnye, hogy a vízszintes és a függőleges falszigetelés egy időben, folytatólagosan készülhet. Hátránya, hogy az épület ülepedése, valamint a betonszerkezetek zsugorodása következtében a szigetelés elszakadhat; másrészt a szigetelés tovább van kitéve az időjárási hatásoknak (napsütésnek és megázásnak).
2. Az utólag elkészített szigetelés
Az utólag elkészített szigetelést a már megépült pincefal mellett létesített munkagödörben (későbbi időpontban) utólag ragasztják fel a falakra. Ilyenkor a függőleges szigetelést a 221. ábra szerint csatlakoztatják a pincefalak alatti vízszintes szigeteléshez. A szigetelés megóvása céljából élére állított téglákból védő falat építenek eléje (219 b ábra). A szigetelést cementtel javított mészhabarccsal be kell fröcskölni, és a védő falat jól hozzászorítva, késedelem nélkül meg kell építeni.
221. ábra. Vízszintes és függőleges falszigetelés csatlakozása
Ennek a megoldásnak előnye, hogy a szigetelés már megülepedett falra készül, tehát nincs kitéve a szakadás veszélyének; a falat áttörő csövek beszerelése után készíthető el; nem kell a tartó fal beomlásától tartani. Hátránya, hogy mivel a függőleges és vízszintes falszigetelés különböző időben készül, hibaforrást eredményező csatlakozásra van szükség (222. ábra); ennek elkerülése végett tanácsos a 221. ábrán látható megoldáshoz folyamodni. A felesleges földmunkatöbblet és a munkagödör esetleg szükséges dúcolása pedig költségtöbbletet okoz.
222. ábra. Vízszintes falszigetelés és utólagosan készülő függőleges fal-, valamint padlószigetelés csatlakozása
Megjegyzés
Az építmény talajjal érintkező részén levő ki- és beszögelések, világító aknák, kifalazások stb. hátrányos körülményt jelentenek a ragasztott szigetelés szempontjából. A függőleges és vízszintes élek, a ki- és beugró sarkok szerkezeti és technológiai szempontból egyaránt nehézségeket okoznak. Ezeken a helyeken a szigetelést tartó falak vagy a szigetelést védő falak – az alkalmazott hézagok dacára – merevítést képeznek, és így a földnyomás besajtoló hatását akadályozzák.
Az előbbiek alapján kézenfekvő, hogy törekedni kell a talajban levő épületkontúrok minél hevesbe tagolt kialakítására. Túlságosan tagolt kontúrok esetében arra is gondolhatunk, hogy a szigetelést tartó falakat és a szigetelő réteget az építménytől olyan távolságban építsük meg, ami által elkerüljük a szigetelési sík többszörös megtörését (223. ábra). A szigetelő réteg és a teherhordó fal közötti sávot sovány betonnal tölthetjük ki.
223. ábra. Szigetelési sík vonalvezetése; 1 – pince levilágító akna ; 2 – előlépcső alapozása; 3 – rizalit; 4 – szigetelést tartó fal; 5 – szigetelő réteg; 6 – pincefal; 7 – kitöltő beton
A függőleges falszigetelés szerkezeti részletei. Zárt sorú épületeknél nem kívánatos az új épület határfalának szigetelését a szomszéd (régi) épület falára ráragasztani, mert az új épület esetleges ülepedése a szigetelést elszakíthatja. Ezért ilyenkor is inkább külön szigetelést tartó falat építsünk (209. ábra).
A vízszintes szigetelésnek függőleges falra való felvezetésénél a szigetelés ne szögben törjön, hanem íves kialakítású legyen. Ezt habarcsból készült 5 cm sugarú hajlattal tudjuk elérni (224. ábra).
224. ábra. Vízszintes falszigetelést a függőleges falra íves hajlattal kell felvezetni
A vízszintes és függőleges falszigetelések, valamint a padlószigetelés a 221. és 222. ábrák szerint ollósán csatlakoznak egymáshoz. A lábazat alá felvezetett többrétegű függőleges falszigetelést rétegenkénti túlnyúlással ragasztva kell befejezni, illetőleg abbahagyni.