• falak
• tégla

Előrefalazott faltömbökkel való építési mód

Az előrefalazott faltömbökkel való építés fogalma és jelentősége. Ennél az építési módnál a talajszinten, kedvező munkakörülmények között nagyméretű faltömböket falaznak, majd azokat daruval emelik be végleges helyükre. Az előre­falazott tömbökkel való építés jelentősége a következőkben foglalható össze.

Ezek:

• A falazási és az egész építési ütem lényege­sen meggyorsul.
• A sablonok és kalodák használata révén pontos falazási munka érhető el, aránylag kisebb képességű dolgozók alkalmazása esetében is.
• Teljesen ki van küszöbölve a falazó állvány.
• Téli időben is megvan az építés lehetősége.

Az előrefalazott faltömbökkel való építés bizo­nyos mértékig megköti a tervezést. Kívánatos egyforma távolságokra és pillérméretekre stb. törekedni.

Szerkezeti meggondolások. A faltömbök széles­ségi méretét az ablakpilléreknek megfelelően kell megállapítani. A nyílás nélküli hosszabb falszaka­szok esetében ≤ 2,0 m szeles, illetőleg a beemelhetőség által korlátozott szélességű egységeket kell tervezni. A 292 a ábra mutatja az ablaknyílásokkal áttört és a nyílás nélküli falak tömbbeosztási lehetőségeit.

292. ábra. Előrefalazott tömbökből készült szélső (a) és közép főfal (b); 1-9 – faltömbök; I-III – idegen szerkezetek

Az emeletmagasságot legtöbbször két egymásra helyezett faltesttel érik el (pl. Dunapentelén), de teljes emeletmagasságú tömbök előregyártására is találunk példát. A normál faltest mellett vannak koszorúval, illetve kiváltóval kombinált, azon­kívül saroktömbök is. Az ablakmellvédeket és a nyílásáthidalók feletti falrészeket vagy utólag a helyszínen falazzák ki, vagy pedig azok is előre­falazva készülnek. A normál félemelet magasságú tömb súlya kb. másfél tonna.

A faltömbök egymáshoz való csatlakozását hornyokkal oldják meg, amelyeket utólag kibeto­noznak. Az emelési manipuláció körülményei H 10 jelű csoportba tartozó különleges javított falazó mészhabarcs alkalmazását teszik indokolttá.

A lokális kályhafűtés, valamint a tűzhelyek által termelt füstgázok elvezetésére takarék- vagy gyűjtőkéményeket kell alkalmazni. Technológiai sajátosságok. A faltestek előre-falázása – bár megoldható telepített üzemben is, a leggyakrabban mégis az építkezés színhelyén – lehetőleg a beemelő szerkezet hatókörén belül bonyolódik le.

A faltömbök beemeléséi a 293. ábrán látható módon végzik. Az emelőszerkezet kengyeleinek végén zárt horgok vannak, amelyeken keresztül egy-egy anyás csavart dugnak át a faltömb alatt. Utóbbiak részére szükséges hornyokat az első téglarétegben kell kihagyni. A faltömb emelés közbeni állékonysága a felfüggesztési pontok felett létrejövő önboltozás (lásd később) következtében, az önboltozási lépcsős ábra alatti részeknél pedig a habarcs húzó- és tapadószilárdsága révén van biztosítva; ezért nincs szükség az emelésnél semmiféle fenékalátétre.

293. ábra. Előrefalazott téglatömb beemelése; a) alátét nélkül, b) bennmaradó vasbeton papuccsal

A veszprémi egye­tem építkezésénél a 355 cm magas ablakpilléreket bennmaradó vasbeton pa­pucsokra falazták. A faltestek előrefalazását – ha erre lehetőség van – jóval a beépítés előtt el lehet kezdeni, sőt 12-14 nap feltétlenül kívá­natos a habarcs olyan mérvű megszilárdulá­sához, hogy a beemelés megtörténhessen.

Kedvező hőmérsék­leti viszonyok között nagy mennyiségű faltes­tet lehet a szabad ég alatt sorozatban előrefalazni. A falazást könnyen kezel­hető kaloda segítségével végzik. Az elkészült faltömböket portáldaruval lehet a beemelő géphez szállítani.

Téli idényben történő előrefalazásnál a munka­térséget egy kb. 10 m széles és 15 m hosszú fedeti, zárt gördülő épít­ménnyel kell körülvenni. Az építmény területe háromnapi mennyiség termelésére elegendő, így az, erő­sen javított falazó mészhabarcsba rakott faltestek három napig vannak fűtött térben. Nagyobb hideg esetén a fűtött térben való tárolás idejét meg kell hosszabbítani.