Tapétázás

A tapétacsíkok kezelése

Tartás és felrakás

A vékony papírtapéták ragasztótól nedves sáv­jai nagyon kényesek. A sávot tegyük behajlított bal karunkra, hogy majd annak felső szélét, bal karunkkal lassan utáneresztve, könnyen meg tudjuk fogni.

(Kép lent.) A megpuhult tapétát behajlított karunkra tesszük, hogy a sáv felső szélét könnyen meg lehessen fogni.

Megpuhult tapéta

A felső hosszabb, 2/3-résznyi visszahajtást csak a létrán állva csúsztassuk szét, majd a sá­vot lendítsük be a korábban megállapított függőleges vonalra. A túl gyors lecsúszást térdünkkel fékezzük.

Tapéta felrakása

Amikor óvatosan belendítve a sáv a megfelelő helyzetbe került, enyhén nyomjuk rá a falra. Ezután a sáv alsó 1/3-részét is húzzuk le és szintén nyomjuk hozzá a falhoz.

Ütköztetve ragasztás

A legtöbb tapétát ütköztetve ragasztjuk. Az éleket tompán olyan szorosan egymás mellé toljuk, hogy a varrat alig legyen látható. Ha a sáv felrakásakor nem sikerül ezt a helyzetet rögtön elérni, akkor azt újra le kell húzni és a felrakást meg kell ismételni. A varrat kisebb elcsúszásait óvatos nyomással vagy húzással is ki lehet kor­rigálni.

A vékonyabb papírtapétákat, ha azt a mintázat és a mintaosztás megengedi, kb. 1-2 mm átlapolással is felragaszthatjuk. Ebben az eset­ben a tapétázást feltétlenül a fő fényforrástól, ill. az ablaktól kiindulva kell kezdeni. így el­kerülhető, hogy az átlapolt varratok árnyékot vessenek. Ma ugyan már szinte minden tapétát ütköztetve ragasztunk, a régi szabály továbbra is érvényes: a munkát az ablaknál kezdjük. Átlapolt ragasztás az ablakfülkékben és a sar­kokban fordul elő. Viniltapéták átlapolt ragasz­tásához diszperziós varratragasztót használjunk, a szilárd tapadást csak így lehet elérni.

Felrakáskor először a hosszabb, felső visszahajtást csúsztassuk szét, azután a sávot lendítsük be a függőleges vonal mellé

A tapéták rányomása

Minden tapétasávot úgy kell rányomni a falra, hogy hólyagok vagy ráncok ne keletkezze­nek. A tapéta sérüléseit alkalmas rányomó szerszámok használatával lehet megelőzni.

A munka folyamata: A sávot a sávközéptől kiindulva, felülről lefelé, majd oldalt a szélek irányában tapétázókefével nyomjuk le. Minden levegőbuborékot ki kell szorítani a tapéta alól. A ráncokat és a papír megtörését kerüljük, mert ezek a sávok megszáradása során nem simulnak ki.

RányomószerszámokTapéta rányomása

Rányomás közben vigyázzunk arra, hogy a var­ratnál ne préselődjön ki ragasztó. A ragasztó­foltokat nedves, tiszta kendővel vagy ronggyal azonnal itassuk fel, a nedvesen jól tisztítható vagy lesúrolható tapétákat nedves szivaccsal vagy szivacskendővel mossuk le.

Jó tanács

A tapétát az épületelemekhez – ajtók, ablakkeretek, lábazati lécek és lábazatok -való csatlakoztatásnál pontosan ütköz­tetni kell. Azokat ezeken a helyeken nem szabad átragasztani, de az említett részekre fel sem feküdhetnek.

A különböző építőanyagok vagy fa épület­elemek dolgozása következtében az azok­ra ragasztott tapéta könnyen ráncosodik, beszakad vagy leválik. Kályhák és fűtőtestek mögött csak akkor szabad tapétázni, ha az az ismertetőn ki­fejezetten szerepel.

A sávok megosztása

Teljes tapétasávot belső sarkon folyamatosan átvezetve soha ne ragasszunk fel. Ilyen eset­ben száradás közben elkerülhetetlenül üregek vagy rések keletkeznének. A sarkon túl legfel­jebb 2 cm-t ragasszunk fel, esetleg keresztben azt is több helyen vágjuk be és nyomjuk be a sarokba. A sáv megmaradt részét a sarok­ban pontosan függőlegesre beállítva tegyük fel. Ügyeljünk az esetleges mintaillesztésre.

A pontosan ütköztetett varratok előfeltétele, hogy a sávnak egyenesre vágott élei legyenek. Ha a sávot meg kell osztani, a tapétázóasztalra tegyünk acélsínt, a vágáshoz pedig éles pengéjű

tapétavágó kést használjunk. A legjobb erre a célra a körkéssel vagy húzópengével fel­szerelt acélsín. Csaknem észrevehetetlen varratot eredményez a kettős varratvágás. Erre azonban nem minden tapéta alkalmas.

A varratok rögzítése

A tapétavarrat mindig kritikus területnek számít. Az éleket erősen le kell nyomni, nehogy a száradáskor keletkező feszültség hatására felváljanak. A varratok helyének megdolgo­zására feltétlenül a sima, kúpos varratgörgőt vagy a sima, henger alakú gumigörgőt hasz­náljuk. A hordó alakú, recézett varratgörgő megsértheti a tapétát és a varrat mentén oldalt kinyomhatja a ragasztót. Ez meggyengíti a ra­gasztást és a varrat felnyílhat.

A dombornyomott papírtapéták és duplex dombornyomott tapéták varrataihoz sem­miképpen nem szabad varratgörgőt használni, mert az a dombormintát laposra nyomja. Ezt a hibát utólag már nem lehet kijavítani. A nyo­másra érzékeny tapéták varratait puha tapétázó­kefével nyomjuk le.

A csatlakozások levágása

A sávok felrakása és rögzítése után azok le­záró- és csatlakozóoldalait pontosan le kell vágni. Ehhez acélsínt, tapétázóollót vagy tapéta­vágó kést használunk.

  • Levágás a mennyezet sarkánál. A tapétát benyomjuk a mennyezet sarkába. Az olló hát­oldalával megjelöljük a vágás vonalát, majd le­vágjuk a felesleges részt. Ehhez a sávot kissé húzzuk ki a sarokból, és ollóval vágjuk le. Fa- és gipszkarton alapoknál a túlnyúló részt egy spatula mellett, tapétavágó késsel is le lehet vágni (Kép lent: 1-2. lépés).
  • Levágás a lábazati léc felett. Az alsó 1 /3-résznek megfelelő visszahajtás széthúzása után a tapétát gondosan nyomjuk be a sarok és a szegélyléc közti szögletbe. A túlnyúlás vona­lát ceruzával jelöljük meg és a acélsínnel vág­juk le (Kép lent: 3-4. lépés).

Csatlakozás leváágás

A mennyezet sarkában és a szegélyléc mentén gyors és tiszta vágásokat készíthetünk acélsín használatával. Ennek a háromélű acélsínnek az az előnye, hogy a mennyezetre nem kerül ragasztó, továbbá, hogy akkor is egyenes vágásokat lehet készíteni, ha a mennyezet sarka hullámos. A tapétavágó késsel különösen gyors és tiszta vágások készíthetők. A tapétát szemre még akkor is egyenesre lehet levágni, ha a mennyezet sarka hullámos

Levágás a sáv alján: a többletet ceruzával jelöljük meg és vágjuk le (acélsín mentén is vághatunk)

Pontos levágás acélsín mentén: a tapétának ajtók, ablakok, szegélylécek és lábazatok mentén pontosan ütköztetve kell felfeküdnie