Szép lakás

Kandallók és cserépkályhák a lakásban: elhelyezés, tűzvédelem

Az ezredforduló éveinek új lakásai elsősorban központi fűtésrendszer­rel épülnek, ám ezekbe másodfűtési célra sok esetben kandallót vagy cserépkályhát is beterveznek. A kan­dallók szerepe főleg a hangulatte­remtés, vagyis a látvány érték javítása, míg a cserépkályhákat inkább alapfunkciójuk miatt alkalmazzák, sőt -egyéb megfontolások alapján – nem­egyszer fő fűtőberendezésként is ké­szülnek.

Kandalló a lakásban

Egy korszerű lakóház építészeti ter­vezése során a célszerű fűtési mód megválasztása érdekében elengedhe­tetlen az épületgépészeti egyeztetés. Az elsődleges anyagi megfontolá­sok után második szempont a fűtési mód megválasztása. A ma épülő laká­sok túlnyomó többségét központi fűtési rendszerek fűtik, és egy előre­látó építész még akkor is olyan meg­oldást választ, hogy a későbbiekben megvalósítható legyen a központi fű­tés, ha egyelőre csak egyedi fűtés jö­het számításba. Egyre gyakoribb, hogy a központi fűtés mellé kiegészítő fű­tésre kandalló is készül.

Kandalló

Hétvégi házaknál elsősorban az egyedi fűtési módok, ezeken belül is a kandallók kerülnek előtérbe. A kan­dalló mellett több érv is szól, például az időszakos üzemeltetés lehetősé­ge, valamint hogy a kerti hulladék is gazdaságosan használható benne tüzelőanyagként.

A kandalló helye

A kandallót célszerű a lakás belső főfala mellé tervezni, mert a belső főfali kémény hőtechnikai szempont­ból kedvezőbb, és – magastető ese­tén – a kéménykivezetés is közelebb kerül a tetőgerinchez. Az északi or­szágokban mégis a külső falhoz épí­tett kandallók terjedtek el, minden hátrányukkal egyetemben.

A belső fal közelében elhelyezett kandalló más szempontból, például a látvány tekintetében is kedvezőbb. Az ablakkal szembeni elhelyezés emellett működés szempontjából is jobb, mert minél nagyobb távolság­ra van a kandalló az ablaktól, annál kisebb az esetleges kifüstölés. A fű­tés közbeni szellőztetés ablak közeli kandalló esetén megzavarja a laká­son belüli nyugalmi légzónát.

Óhatatlanul felmerül a kérdés: a kandallót illesszük a bútor­hoz, vagy a bútort a kandallóhoz?

Tulajdonképpen bármelyik döntés elvezethet a legjobb megoldáshoz. A lakás tervezésekor további kér­dés, hogy ha már kell pótfűtés, illet­ve kandalló, az mennyire lesz a la­kás, a környezet szerves része – ami természetesen azon is múlik, hogy mi magunk mennyire értékeljük. A kan­dalló a hangulatteremtés alapeleme lehet; a lakáson belüli tűz látványa egyes népeknél szinte ugyanolyan pihentetőnek számít, mint más he­lyeken a televíziózás vagy a zenehall­gatás. A tűz látványa és a lágy zene gyorsan feledtetheti a napi gondokat.

Kandalló és bútor

A kandalló helye általában már az építészeti tervezéskor, a lakás alap­rajzának kialakításakor eldől.

A bú­torozásnál tehát már abból kell kiin­dulnunk, hogy adott a kandalló:

  • helye;
  • stílusa;
  • típusa (nyitott vagy zárt tűzterű).

Ezek az adottságok alapvetően be­határolják a bútorzat megválasztását, annak lakáson belüli rendszerét, il­letve elhelyezését.

A kandalló helyének megválasztá­sában az egyik lényeges szempont az optikai téralakítás. A kívántnál kisebb méretű szoba vagy tér ugyan­is alapvetően meghatározza a lakás berendezőjének lehetőségeit – főleg akkor, ha a helyiségben kandalló is van. Kandalló építésekor tehát az optikai téralakítás, vagyis a szép rá­látás miatt tartsuk szem előtt a kö­vetkezőket.

Kandalló, optikai téralakítási szempontok:

  • a kandalló az ülőbútorokkal szembe kerüljön;
  • a televízió és a kandalló látóvo­nala legalább 45-90 fokos szög­ben térjen el egymástól;
  • a kandalló előtti tér mérete (a kandalló külső síkja és a szemközti falsík között) leg­alább 3,6 m legyen, de jobb, ha ennél sokkal nagyobb;
  • a kandalló kiülése a falsíkhoz képest (tömegének keresztmet­szetében mérve) az előtte lévő tér 1/6-nál több ne legyen; el­lenkező esetben a kandalló annyira uralja a teret, hogy a lakás bútorai teljesen alárendeltté válnak;
  • a kandalló üzeme ne veszélyez­tesse kipattanó szikráival a kör­nyezetet (kerülni kell a subasző­nyeg, könnyű kárpit, függöny közeli elhelyezését stb.).

Mindezek után azt gondolhatnánk, hogy a viszonylag nagy tér is szűkös. Ne feledjük azonban, hogy egy he­lyiség méretét a fal mentén elhelye­zett bútorok 0,65 m-rel, a kétoldalt elhelyezettek pedig 1,20-1,30 m-rel csökkentik. A mai lakásépítési irány­zatok szerint a lakások nappali szo­bájának kisebbik mérete 4,80-6,0 m között van, és a nappali alapterülete a lakás összterületének 30-40%-a. Egy ilyen méretű térben egy 1,0-1,5 m2 vetületi méretű kandalló már külö­nösebb nehézségek nélkül elhelyez­hető, bár egy 4,8 m szélességű helyi­ségben egy 1,0 m-es kiülésű kandalló már valóban szűkös helyet hagy a szemközti falnál felállítható szekrény­ vagy bútorcsoport számára.

Ahhoz, hogy viszonylag tágas hatá­súvá tegyünk egy szobát vagy nap­pali helyiséget, amelyben már meg­van a kandalló, vagy éppen tervezzük annak építését, választhatunk bizo­nyos lehetőségek között, például dönthetünk „optikai” átszervezés mellett, megfelelő bútorzat megvá­lasztásával és jó elhelyezéssel.

Az al­ternatívák például a következők:

  • a kandalló tömegének falba vagy fali fülkébe süllyesztése, amennyi­re csak lehetséges;
  • az épített kandalló egyedi meg­oldású bekapcsolása a szekrény­sorba;
  • a kisebb méretű kandalló két ol­dalának és a fölötte lévő felület körülépítése bútorzattal.

Egy kisméretű tér tágítható, egy túlságosan tág tér pedig meghitté varázsolható egyszerű dekorációs módszerekkel is. A magasság- vagy szélességérzet befolyásolható színek­kel és mintákkal. A világos színek a távolság illúzióját keltik, tehát mi­nél világosabb a kandalló, a padló, a mennyezet, annál nagyobbnak tű­nik a szoba. Ha a belmagasság kicsi, akkor a fehérre festett mennyezet és a kandalló tűztere fölötti tömeg csökkentése optikailag magasítja a szobát.

A csillogó fényes felületek -ilyenek a tükör, a fényes rézlemez, a műanyag lemez – mindig a tágasság érzetét keltik, ellentétben a matt és fénytelen tárgyakkal, bútorokkal. Egyes országok lakáskultúrájában a tükrök sokasága annyira természe­tes, hogy még a kandallót is kiegészítik kisebb-nagyobb tükrökkel, sőt a felső burkolati falat gyakran teljes egészében tükrökkel fedik. Kerüljük azonban a szemközti falak, illetve kan­dallók nagy tükörfelületekkel való burkolását, mert ez zavaró lehet, rá­adásul elvész a kandallónak és kör­nyezetének lényege és varázsa.

Az új lakásba költözők, de még a lakberendezők számára is örök di­lemma…

…hogy a nappaliban:

  • legyen-e szekrénysor?
  • elegendő-e csak ülőbútor?
  • mennyi növény kerüljön a he­lyiségbe?
  • a világítás a berendezéshez ese­tenként átszerelhető vagy átépít­hető legyen?

Az előbbiek nagyon fontosak a kandalló helyének és a tűztér „látó­vonalának” meghatározásához.

Cserépkályhák a lakásban

A cserépkályha évszázadokon át be­bizonyította, hogy egy lakás kizáró­lagos fűtőberendezése lehet, és ez ma sincs másként. A cserépkályhát a már említett ál­landó vagy időszakos jellege miatt legelőnyösebb a lakás középrészén elhelyezni. Egyrészt ezen a részen magasabb a tetőgerinc, ami tökéle­tesebben üzemelő kémény építését teszi lehetővé, másrészt a fűtés haté­konysága, vagyis a hőleadás intenzi­tása is jobb így.

A lakásbelső térképzésében is szebb egy falközépre helyezett cserépkályha, mintha valahol a sarokban vagy az ablak mellett állna. A cserépkályhák kétféle üzemel­tetési rendszer valamelyikének al­kalmazásával építhetők meg: az egyikben a kályha a fűtött tér felőli, a má­sikban hátsó fűtőnyílással, vagyis tüzelő- (és hamuzó)ajtóval rendel­kezik. A kívülről való fűtés valamely alárendelt helyiségből vagy a lakás belső folyosójáról történhet.

A külső fűtésű kályhák tisztábbak, mert a fűtés és a hamuzás nem szennyezi a környezetet a lakás többi he­lyiségében. További előnyük még, hogy a fűtésnél kiáramló füstgázok nem kerülnek a főhelyiségek légte­rébe, ami főként szénfűtés esetén kedvező. A belső fűtésű kandallók­nál a fatüzelés miatt a füstölés nem okoz túl nagy gondot, mert csak kevés gázelegy szabadul fel a fűtő­anyagból.

Esztétikus megjelenés

A cserépkályhák esztétikus meg­fogalmazásukkal és tömegalakítá­sukkal teljesen azonosulnak a fűtött térrel, ám természetesen csak akkor, ha harmonikus összhatásukat már a tervezésnél és a kiválasztásnál szem előtt tartjuk. Fontos, hogy a kályha zománcfényes felülete ne irritáló, ha­nem bársonyos hangulatképzőként jelenjen meg a beltéri architektonikus képben.

Elhelyezés, tűzvédelem

A belső fűtésű cserépkályhák elhe­lyezését az alapvető tűzvédelmi kö­vetelmények is befolyásolják, mert éghető anyagú bútor és padló a tűz-térajtóhoz 0,8 m-nél közelebb nem lehet. Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy ha egy belülről fűtött cse­répkályha ajtajának betervezése nem megfelelően történik, a látvány már önmagában is nagyon idegen, sok esetben egyenesen rideg lehet, nem is beszélve az esetlegesen kusza -a szenesvödröt is magában foglaló – környezetről.