Pórustömörítők tapaszok, fafelület kezelése: vizes, olajos, gyári pórustömítők
A szépen, finoman megmunkált és tetszetős erezetű beltéri fafelületek többnyire színtelen lakkbevonatot kapnak. A faanyagok szerkezete azonban nem egységes, egyes fajták nagy, nyitott, mások apró, zárt pórusokkal rendelkeznek. Ha a felhordott lakk a fa pórusaiba kissé beszívódik, a festékbevonat egyenetlen lesz, és ezáltal esztétikai értéke csökken. A pórus méretét, alakját elsősorban a fafajta befolyásolja, amely egyben az alkalmazható pórustömítő anyagot is meghatározza.
Alapvető követelmény, hogy a pórustömítők színe a fa színével megegyezzen, ezáltal a javítás ne látszódjon meg. A felületre felhordva addig csiszoljuk az anyagot, míg csak a pórusokban helyezkedik el a pórustömítő. Ezért a másik fontos követelmény, amelyet a pórustömítőkkel szemben támasztunk: a jó csiszolhatóság. Ugyanakkor tartósnak és színtartónak is kell lenniük.
Vizes bázisú pórustömítők
Közönséges enyves festékek, melyeknek kötőanyaga kazein, enyv, keményítő vagy vizes diszperziós műgyanta. Töltőanyaga talkum, lenzin, habkőpor. Színezőként lazúrozó pigmenteket: umbrát és sziénát alkalmazunk. Olcsó, jól csiszolható, de vizes bázisú, ezért a fa pórusait duzzasztja, nagyobb bemélyedéseknél süpped, kireped.
- Parketta a fürdőszobában? Ismerd meg hogyan!
- Előzze meg a fa károsodását!
- Fatüzelésű vaskályhák veszélyei és használata
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Kereskedelmi forgalomban már kaphatók olyan vizes bázisú fugakitt oldatok, melyekbe a csiszolással leválasztott facsiszolatot keverhetjük, így az 5 mm-nél nem szélesebb hibákat javíthatjuk. Az előzőektől abban tér el, hogy színe megegyezik a javítandó fa színével.
Olajalapú pórustömítők
Kötőanyagnak lenolajat, standolajat, ricinusolajat, sovány olaj lakkot, vagy színtelen nitrolakkot alkalmazunk, melyekbe lazúrozó pigmenteket keverünk. Előnyös tulajdonsága, hogy a fa pórusait nem duzzasztja. Hátránya, hogy csak alapozott felületre hordható fel, különben foltossá teszi, elszínezi a fát. Kötőanyagából adódik, hogy nehezebben csiszolható, mint a vizes bázisú pórustömítő.
Nitrolakkal készített pórustömítő
Kötőanyagként levegőn száradó nitrolakkot, esetleg kétkomponensű lakkot, töltőanyagként a fa saját csiszolatát, valamint rozslisztet alkalmazunk. Mivel a saját facsiszolatot használjuk, így színe az eredeti fa színével megegyező lesz, a javítás nem látható. Hátránya, hogy csak alapozott felületre hordható fel. Különösen a kétkomponensű lakkal készített pórustömítő csiszolható nagyon nehezen.
Gyári előállítású pórustömítők
Már a kereskedelmi forgalomban is kaphatók felhasználásra kész pórustömítők. Vannak, amelyek natúr, pácolatlan és vannak, amelyek pácolt fafelületek pórustöltésére alkalmasak. Ezek olajos vagy műgyanta kötőanyagot tartalmazhatnak. Elsősorban nitrolakkok felhordása előtt alkalmazhatók. Furnérozott vagy kezeletlen forgács vagy panellemezekből készült termékek tömítésére diszperziós kötőanyagú, többféle színben kapható fagitt alkalmazható.
A folyékonyfa felhasználásra kész, pasztaszerű állapotban, gyári késztermékként kerül kereskedelmi forgalomba. A szakmában alkalmazott minden anyaggal összeférő oldószeres műgyanta kötőanyagot, töltőanyagot és lazúrozó pigmenteket tartalmaz. Kilenc alapszínben kapható. Elsősorban a fa felületi egyenetlenségeinek kitöltésére, repedések áthidalására, valamint nagy pórusú fafelületek pórustömítésére alkalmas.
Csak akkor célszerű tapaszokat alkalmazni, ha a végleges felületi simaság ezt mindenképpen megköveteli. A tapaszok ugyanis csökkentik a bevonat tartósságát, élettartalmát. Ennek oka, hogy a tapaszok pigment- és töltőanyag tartalma magas (60-70%), míg kötőanyagtartama csekély, mintegy 25%. Ezért a tapaszok nedvszívóbbak, rétegvastagságuk változó, az ellenálló képességük csekélyebb, mint egy hasonló összetételű festéké.
Alkalmazásuk fő követelménye, hogy a tapasz kötőanyagának jellege megegyezzen az alá-és fölé kerülő rétegek anyagával. Ezért a különböző kötőanyagú tapaszokat különböztetünk meg. Felhordásuk módja szerint késtapaszokról és szórótapaszokról beszélhetünk.
Késtapaszok
Olajos alapú tapaszok
Belső térben fa- és falfelület kiegyenlítésére alkalmazhatók. Kötőanyaguk lenolajkence, olajlakk, alkidgyantalakk, pigmentként ólomfehéret, horganyszürkét, litopont, töltőanyagként palalisztet, krétát, súlypátot tartalmaznak. A lenolajkence a jobb kenhetőséget, az alkidgyantalakk pedig a jobb és gyorsabb átszáradást biztosítja. Nagyon jól töltenek, vastagabb rétegben azonban nehezen száradnak, ezért egy-egy réteg vastagsága max. 0,5 mm lehet. A szükséges vastagságot több réteg felhordásával biztosíthatjuk. Szívó alapok esetében előzőleg alapozást kell végezni.
Cellulóz-nitráz alapú tapaszok
Pigmentekkel kevert nitrooldatok. Kötőanyaguk kis viszkozitású cellulóz-nitrátból, lágyítóból és maleinát gyantából áll. Pigmentként litophont, horganyfehéret és kevés vas-oxid-vöröset tartalmaz. Töltőanyagként pedig talkumot, palalisztet és blanc-fixet használnak. A nitrotapaszok gyorsan nagyon keményre száradnak, már egy órán belül csiszolhatok, nitro-, műgyanta és olajlakkokkal átfesthetők. Nehezen csiszolhatok, száradáskor zsugorodásra hajlamosak. Elsődlegesen fémeknél használják őket, de fára is felhordhatok.
Milyen tapaszokat ismerünk?
- Klórkaucsuk-alapú tapaszok. Műgyantával módosított klórkaucsuk kötőanyagú tapaszok. Előnyösen alkalmazhatók a fokozott légköri igénybevételnek kitett felületek tapaszolására. Viszonylag gyorsan száradnak, bevonatuk vízálló, kemény, ugyanakkor rugalmas, könnyen csiszolható.
- Műgyantaalapú tapaszok. A műgyantaalapú tapaszok az olajos és olajlakk tapaszokhoz képest nagyon jól töltenek, és keményebbé válnak. Mivel a műgyantáknak számos típusa van, így nagyon sok tapaszfélét forgalmaznak. Alapvetően azonban egy-, illetve kétkomponensűek lehetnek
- Egykomponensű tapaszok. Kötőanyaguk levegőn száradó műgyantaoldat. Az oldószeres tapaszok kötőanyaga általában alkidgyanta. A gyártó cégek a zománcfesték kötőanyagának megfelelő tapaszokat is gyártanak különböző típusjelzéssel. Az egy rétegben felhordható maximális rétegvastagság az összetételtől függően változik.A diszperziós tapaszokból tapadnak és töltenek, gyorsan száradnak,jól csiszolhatók. Átvonásukra olajfesték, vizes diszperziós falfesték vagy vízzel hígítható zománcfesték egyaránt alkalmazható. Minden típusú fához és vakolathoz megfelelőek. A vizes diszperziós tapaszok általában fehér színűek. Kötőanyaguk leginkább a fedőfesték anyagának megfelelően polivinil-akrilát műgyanta diszperzió.
- Kétkomponensű tapaszok. Összetételük és ezáltal a felhordásuk is eltér a levegőn száradó késtapaszokétól. Mindig két anyagból épülnek fel. Az „A” komponens az alaplaszt, a „B” komponens a térhálósító edző. A tapasz kémiai úton szárad, ezért az előírt mennyiségben kell összekeverni. Az ettől való eltérés a tapasz minőségét károsan befolyásolja. Ilyen tapaszokat olyan helyen alkalmaznak, ahol nagyobb mélyedéseket süppedés nélkül kell kijavítani. A megkötött tapasz kemény, rideg, külső behatásoknak ellenálló bevonatot ad, melyet nehéz csiszolni.
Epoxigyantatapaszok
Az epoxigyantatapaszok megszilárdulva nagyon keménnyé és vízállóvá válnak. Minden típusú festékkel átfesthetők. Bedolgozhatóságuk több óra, kikeményedésűk lassú, alacsony léghőmérsékleten (+5 °C alatt) a kikeményedés leáll. Főleg beton és fémfelületek felületkiegyenlítésére használatosak. Egyes alkalmazásoknál üvegszövet vagy kevlár erősítéssel is felhasználhatók.
Poliésztertapaszok
A poliésztertapaszokat főleg nagyobb karosszériarészekhez alkalmazzák. Fémre, fára előzetes alapozás nélkül felhordhatok. Alkalmasak vakolatra, betonra és műanyagra is. Még szélsőségesen vastag rétegben is keményre száradnak. Kikeményedésűk gyors, a megkötött réteg rideg, de jobban csiszolható a felületük.
Poliuretántapaszok
Pigmenttartalmú alaplasztból és edzőből állnak. Kötési idejük rendkívül rövid. Jól töltenek, viszonylag könnyen csiszolhatok. Főként ásványi és fémes alapokra alkalmazhatók.
Szórótapaszok
A szórótapaszok alapozott, késtapasszal átvont, megfelelően megmunkált felületre alkalmazhatók, amennyiben a felülettel szemben mikrosimaság a követelmény.
Felépítésük, összetételük megegyezik az ugyanolyan márkanevű késtapasszal, de kötőanyagtartalmuk sokkal nagyobb. Jól szórható, jól terülő, kifogástalanul tapadó termékek. A szórótapasszal kialakított felületek mattra száradnak, kemények, és jól csiszolhatók.