• allergia
• konyha

Ideális konyha, szellőztetése (allergiamentes otthon)

A konyha főbb jellemzői közül az aller­giások tüneteit leggyakrabban és leg­erősebben befolyásoló tényezők a főzés módja és a helyiség szellőzése.

Főzőlapok, sütők és tűzhelyek

A főzés jelentős mértékben hozzájárul a beltéri légszennyezéshez azáltal, hogy párát termel és szemcsés anyagokat, pél­dául zsírt juttat a levegőbe. Emellett a tűzhelyre hulló ételdarabkák elégnek, miközben égési melléktermékeket bo­csátanak a levegőbe.

Gáztűzhely vagy elektorom készülék?

Bár sokan jobban kedvelik a gáztűzhelyeket, a légszennyezettség szempontjából jobbak az elektromos készülékek. A gázüzemű készülékek, me­lyeknek lángja szabadon ég a lakás légte­rében, jelentős forrásai otthonunk lég­szennyezésének. A gáz égése vízpárát, szén-monoxidot, szén-dioxidot, nitro­gén-dioxidot, kén-dioxidot és aldehide­ket bocsát ki.

Amennyiben nem tudjuk kicserélni tűzhelyünket, az alábbi lépések minimali­zálhatják a gáz égése által termelt szennyezés mértékét:

• Mind az üzemanyag-fogyasztás, mind az égési gázkibocsátás szempontjából jobbak az elektromos gyújtással fel­szerelt készülékek, mint az állandóan égő őrlángos típusúak. Az újabb mo­delleket már elektromos gyújtással szerelik fel.
• Úgy állítsuk be a lángot, hogy csak az edény alját melegítse!
• Fogadjuk meg a beltéri légszennye­zéssel és szellőzéssel kapcsolatban adott tanácsokat Főzés közben használjunk szagelszí­vót, ami a szabadba szellőzik, vagy nyissunk ablakot!
• A főzés ideje alatt tartsuk zárva az ajtókat,„hogy a gőzök és a pára ne tudjon behatolni a lakás többi részé­be!

Vannak zárt rendszerű gázkészülé­kek is, például egyes sütőtípusok. Ezek­nél az égési melléktermékek, például a vízpára, közvetlenül a szabadba távozik.

Tűzhelytisztítás

A másik gyakori forrásai a konyhai lég­szennyezésnek a tűzhelytisztító szerek, minthogy a legtöbb szabadalmazott ter­mék, irritáló gőzöket termel. Vannak en­nél biztonságosabb takarítási módok is

Sok sütőt öntisztító réteggel von­nak be. Ezek vagy oxidálják, vagy elége­tik a főzés során rájuk fröccsenő olajat vagy szennyeződést. Az égő zsír és szennyeződés kellemetlen gőzöket áraszt, melyek irritálhatják a légzőszervi allergiás betegeket. Egyes sütők gőzzel lazítják fel a koszt, melyet aztán le kell törölni.

Főzési módok

Tegyük rá mindig a fedőt az edényekre, és csak annyi vizet használjunk, amennyi szükséges. Ez nem csak energiát spórol meg, de csökkenti a páratermelést is. A többrétegű párolóedénnyel egyszerre többféle zöldséget is megfőzhetünk egyetlen főzőlapon, és kevesebb párát termel.

A kukta a levegő nyomásának és a víz hőmérsékletének növelésével főzi meg gyorsan az ételt. A kuktával való főzés az energiatakarékosság mellett több tápanyagot is őriz meg az ételben, mint a hagyományos főzés. Az állandó kavargatás mellett való főzés egy wokban szintén energiatakarékos. Ez is megőrzi a tápanyagokat, és a rövid főzési idő miatt csökken a szennyezés. Nincs olyan allergiás ok, ami miatt kerülni kellene a mikrohullámú sütők használatát.

Szagelszívók

Az elszívókat arra tervezték, hogy be­szívják a gőzt, a zsírt és a szagokat. A ma­ximális hatékonyság érdekében olyan magasra kell beépíteni, amilyen magasra a gyártó ajánlja. A legtöbb típus sebessé­ge változtatható. Vásárlás előtt kérjük meg, hogy kapcsolják be a készüléket. Egy fogyasztói felmérés szerint a legtöb­ben a zaj miatt nem használják szagelszí­vójukat. Azok a típusok, melyeknek tá­volabb van a ventilátora, csendesebbek.

Kürtös elszívók

Van olyan szagelszívó, melynek a szabadba szellőzik a kürtője, biztosítva, hogy az összes égési mellék­termék és felesleges páratartalom eltá­vozzon otthonunkból. A tűzhely fölül beszívja a levegőt és átvezeti egy zsírszűrőn, mielőtt kifújná a szabadba. A szűrőt – ami készülhet szivacsból, fém­ből vagy speciális papírból – rendszere­sen le kell mosni vagy ki kell cserélni; a szabadba vezető kürtőnek pedig olyan rövidnek és egyenesnek kell lennie, amennyire ez lehetséges.

Fontos, hogy legyen nyitható ablak vagy valamilyen más forrás, ahonnan friss levegő áramolhat be – például egy ab­lakventilátor – a kürtőn keresztül kifújt levegő helyébe. Ha ilyen nincs, a ház többi részéből szív az elszívó levegőt, ahonnan a legkisebb az ellenállás. Ez tör­ténhet egy, a konyhában vagy annak közelében levő bojler vagy vízmelegítő nyi­tott kürtőjén keresztül, ám ez a beszívott levegő sokszorosan szennyezettebb lesz, mint a kifújt.

A zárt rendszerű készülékekkel el­lentétben, a nyitott kürtők a benti levegőt használják az égéshez, az égési melléktermékeket pedig egy ké­mény vagy kürtőn keresztül bocsátják ki a szabadba. Amikor nyitott kürtőjű készüléket akarunk beépíteni olyan házba, ahol van valamilyen páraelszívó, először próbát kell tenni, hogy az égési mellék­termékek nem áramlanak-e vissza. Ak­kor is el kell végezni a próbát, ha már meglévő gázkészülék mellé akarunk be­szerelni páraelszívót.

Légforgató elszívók

Az olyan szagelszí­vóknál, amelyek egy szűrőn keresztül visszavezetik az elszívott levegőt a konyhába, nem áll fenn annak a veszélye, hogy egy nyitott kürtőn keresztül szívna be levegőt az elszívó. Ezek a modellek azonban, bár eltávolítják a zsírt és a sza­gokat, nem szívják el a felesleges nedves­séget, tehát nem csökkentik a páratartal­mat.

Ha nem tudjuk lecserélni az elszívót egy kürtös típusra, akkor egy ablak vagy külső ajtó kinyitásával biztosítsuk a megfelelő szellőzést a főzés idején, a ház többi helyiségébe vezető ajtót azonban tartsuk zárva, hogy a felesleges nedves­ség nehogy beszivárogjon.

Új szagelszívó vásárlásakor figyeljünk oda az alábbiakra:

• a bekapcsolt készülék zajszintje
• sebességfokozatok
• a szűrők takaríthatósága, cserél­hetősége, illetve magának a készülék­nek a takaríthatósága
• a légforgató típusoknál jobbak a kürtösek

Konyhabútorok

A konyhaszekrények gyakran bútorla­pokból készülnek, például farostból, ami új korában nagy mennyiségben bocsát ki formaldehidet. Válasszunk in­kább laminált bútort, tömör puhafát vagy rozsdamentes acélt. Munkafelület­nek egyaránt használhatunk kerámiát, kőcsempét, gránitot, márványt vagy tö­mör fát.

Hűtőszekrények és mélyhűtők

Ellenőrizzük le a hűtőszekrény és a mély­hűtő belsejét, nézzünk be alá is, különös figyelmet fordítva az ajtók szigetelésére, és ha szükséges, takarítsuk le. Fontos, hogy a csepegtetőtálca könnyen hoz­záférhető legyen az ürítés és tisztítás ér­dekében. Ezt hetente el kell végezni, hogy megakadályozzuk a baktériumok és gom­bák elszaporodását.

A csepegtetőtálca ki­ürítésével a csótányok egy lehetséges víz-forrását is kiiktatjuk. A hűtőszálak tisztán tartása, hogy ne tudjon megülepedni raj­tuk a por, nem csak energiát takarít meg, de a levegő minőségét is javítja.

Antioxidánsok

Próbáljunk meg annyi friss, termé­szetes élelmiszert vásárolni, amennyit csak tudunk, különösen zöldségeket és gyümölcsöket. Ezek igen gazdagok antioxidánsokban a feldolgozott ételek­hez viszonyítva, amelyek tele vannak tar­tósítószerekkel és adalékanyagokkal. Ki­mutatták, hogy azokban a közösségek­ben, ahol sok természetes eredetű, friss ételt fogyasztanak, alacsonyabb az aller­giás megbetegedések száma.

Légyirtók

Mind a szilárd, mind az aeroszolos rovar­irtók mérgező anyagai szennyezik a levegőt és a takaratlan ételt, egyes rovarir­tó spray-k irritálják a légutakat. Házilag is készíthetünk légypapírt, azonos mennyi­ségű cukor, kukoricaszirup és víz forralá­sával. Az így kapott elegyet papírcsíkok­ra kenjük, és amint ragacsos állagú lesz, felakasztjuk őket az ajtók és ablakok kör­nyékén.

Néhány friss fűszernövényről – pél­dául a bazsalikomról (Ocimum basilicum), a rozmaringról (Rosmarinus) és a kakukk­fűről (Thymus) – is úgy tartják, hogy elri­asztja a legyeket. Miért ne ültetnénk hát ezeket az aromás fűszernövényeket cse­répben az ablakpárkányra, ahol a főzés­nél is kéznél vannak, ahelyett, hogy eset- leges mérgező anyagokat fújunk a leve­gőbe.

Szárított narancs- és citrom héj, il­letve nyitott edényben tárolt szegfűszeg is távol tartja a legyeket, csakúgy, mint a szúnyogháló az ablakokon és az ajtókon. A szélirányban elhelyezett hálók még a por ellen is nyújtanak bizonyos fokú vé­delmet.

Vízlágyítók

Az ekcémás tüneteken javíthat, ha lágy vizes területre költözünk, vagy felszere­lünk egy vízlágyítót. Mind a természetes, mind a mesterségesen lágyított víz hasz­nálatánál kevesebb tisztítószert, szap­pant, illetve mosószert kell használnunk, valamint kevesebb vízkő rakódik le a csövekben és vízforralókban. Gyerekek­nek azonban ne adjunk mesterségesen lágyított vizet inni, és tápszer készítésé­hez se használjuk, mert sótartalma ma­gasabb a normálisnál.

Tisztítószerek

Sok konyhai tisztítószer, különösen az il­latosítottak, irritálhatják az asztmás és náthás betegeket, míg az ekcémában szenvedők bőre egyes mosóporokra, il­letve öblítő szerekre lehet érzékeny.