A válaszfalak károsodásai
Gyakran előforduló károsodások
Ismeretesek a födémszerkezetek, kiváltók lehajlása miatt előforduló válaszfal rongálódások, pl. összerepedezés, kidőlés, kigörbülés, törés stb. A födémre állított, szokásos (rideg) anyagokból épített válaszfal alakváltozástűrő képessége viszonylag kicsi: 10 mm körüli. Ez az érték a válaszfal megépítése után bekövetkező alakváltozásokra vonatkozik.
A lapos tetős épületek felső szintjének válaszfalaira az ábrán látható sajátos károsodás jellemző. A tetőfödém hőmérséklet-változás okozta alakváltozása a vele összeépített (kiékelt), de a belső tér egyenletesebb hőmérsékletében levő válaszfalakat alakváltozásra kényszeríti. Ez a kényszer a válaszfal tetőfödémhez csatlakozó részén repedéseket okoz, amelyeknek leggyakoribb formája az épület végein a felső válaszfalsarkok lerepedése, a repedéskép befelé, a tetőfödémmel párhuzamosan folytatódik. Az ajtónyílással áttört (gyengített) válaszfalaknál a ferde repedés a nyílás felett, többnyire annak sarkából indul ki.
A válaszfal két végén lévő függőleges szerkezetek (teherhordó falak vagy pillérek) alakváltozás-különbsége (pl. egyenlőtlen süllyedése, hosszváltozása) ferde repedést okoz a válaszfalban. A repedés a jobban megsüllyedő fal (pillér) és a válaszfal felső csatlakozási pontja felé irányul. A födém tűréshatárt meghaladó mértékű alakváltozásánál annak lehajlását követni nem tudó válaszfal középső, alátámasztatlanná váló szakaszán az alsó rész leszakad, a felső sáv pedig boltozatként működve adja át a terhét a falvégekre. A repedéskép is boltozati vonalhoz hasonlít.
Válaszfalak károsodása
A válaszfal károsodás jellemző formája a tartószerkezet alakváltozása okozta „leterhelődés”. Ez akkor következik be, ha a válaszfal kiékelése miatt alakváltozásában gátolt födémszerkezet feltámaszkodik az erre nem méretezett válaszfalra és azt leterheli, kihajlását, helyi törését okozza. Hasonló a helyzet, ha a válaszfal alatti födém lehajlása kisebb, mint a felette levőé.
Hasonló károsodáshoz vezet a függőleges tartószerkezetek lassú alakváltozása (pl. a beton kúszása) is, a födémek közé mereven beépített, alakváltozást nem végző (más anyagú) válaszfalak befeszülése miatt. A károsodások a magas épületekben számottevőek, mert a függőleges tartószerkezetek hosszváltozása lefelé növekszik. A válaszfalak befeszülése megelőzhető, de a helyes szerkezeti megoldáshoz ismerni kell a tartószerkezet várható alakváltozásának mértékét és időbeni lefolyását.
- Válaszfalak – Az új gipszkarton falszerkezet megtervezése
- Pórusbeton válaszfal készítése
- Korszerű falazó anyagból készülő falak
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A válaszfalakra ható alakváltozási kényszerek és az ezek okozta jellegzetes repedések.
A károsodott válaszfalak javítása csak a ki-váltóok (tehát a befeszülés) megszüntetése esetén eredményes. Egy bizonyos rongálódásfajta többszöri ismétlődése ugyanazon a szerkezeten a valódi okot nem mérlegelő, szakszerűtlen javításoknak tulajdonítható.
Létezik olyan építőanyag-kombináció is, amelynek eredményeképp a válaszfal „megy ki” a födém alól. Kerámiafalazatú épületben a jelentős lassú alakváltozású könnyűbeton válaszfalakon a födém alatt idővel repedések jelennek meg. Ugyan ezeken a válaszfalakon a zsugorodás függőleges repedéseket is okozhat, amelyek főleg az ajtónyílásoknál, a tartószerkezethez való csatlakozásoknál, a tömör válaszfalakon egymástól 2-3 m távolságban jelentkeznek. A használatot gátló, sőt esetenként a válaszfalak állékonyságát is veszélyeztető hibák az építőanyagra előírt speciális szerkezeti és csomóponti megoldásokkal előzhetők meg.
Gyakorlati példák, esettanulmányok
Esettanulmány
Épület és szerkezetek: A többszintes lakóépület egymás feletti szintjei különböző elrendezésűek, a földszinti nagy terű helyiség feletti emeleteken hagyományos válaszfalakkal épített
Károsodás: A teherbírásra megfelelő födémlemez lehajlása a támaszköz belső harmadában akkora volt, hogy azt a merev válaszfalak repedés nélkül nem tudták elviselni. A faltáblák éleinek elmozdulása és a kiékelés meglazulása miatt a hosszanti válaszfalak befelé dőltek. Az állandó válaszfal terhek alatt a födém elmaradása.
A javítás módja: A meglévő födémek megerősítése nehézségekbe ütközik: a válaszfalakat el kell bontani, át kell építeni. Könnyebb, szerelt válaszfalak beépítésével az állandó teher és az alakváltozás csökken.
Válaszfalak károsodása a födém lehajlása miatt.
Esettanulmány
Épületek: Lapostetővel fedett többszintes épületek.
Károsodás: A lapostetők vízszintes hosszváltozásai nem csak az épület külső falain, hanem a belső tartófalakon, válaszfalakon is repedéseket okoznak. A hagyományos válaszfalazásnál szükséges a felső megtámasztás, kiékelés, ami összeköti a válaszfalakat a felettük lévő födémszerkezettel, így a falak követhetik a födémek hosszváltozásait.
Válaszfalakon képződött repedés a tetőfödém hőmozgása miatt.
Válaszfalakon képződött repedések
A homlokzati falhoz csatlakozó szélső zárófödémrész hossztágulását az elmozdulás irányával párhuzamos fal sarkának átlós lerepedése és a födém alatti vízszintes repedés jelzi. Ajtónyílással gyengített falon a repedés a faltest leggyengébb keresztmetszetében, a nyílásnál indul ki és ferdén folytatódik a födém, ill. a homlokzati fal felé. Válaszfalakon a fal síkjára merőleges födém-hosszváltozás is okozhat rongálódást, repedést.
A károsodás okai: A kiékeléssel összeépített lapostető hosszváltozásai. A lapostetők építése a felső szintek szerkezetválasztását is befolyásolja, mivel a tető hőszigetelésének növelése csupán csökkenti, de nem küszöböli ki teljesen a tetőhöz mereven csatlakozó felső szinti falak repedéseit.
Pórusbeton válaszfalak esettanulmányai
Foglalkozzunk még egy példa erejéig a tartószerkezeti alakváltozásokhoz nem illesztett válaszfal csatlakozások kérdésével. Előfordult a gyakorlatban olyan építészterv, amelyben olyan, 10 cm vastag, 40 méter hosszú, 3,65 m magas válaszfal szerepelt, amely több tartószerkezeti födémmezőn is áthaladt a pillérek érintése nélkül, „általános” szerkezeti irányban.
Ezen a válaszfalon mindenképpen repedések megjelenése várható, mivel a saját síkjában viszonylag merev válaszfal megfelelő csomópontok, merevítés, táblásítás nélkül csak így tudja követni a nagyfesztávú födémmezők rugalmas alakváltozásait.
A tartószerkezeti alakváltozások hatása a válaszfalakra.
Válaszfalban vezetett épületgépészeti csövek
Az a mondás járja az építőiparban, hogy a gépész olyan az épületnek, mint a fának a szú. Az egész épületet behálózzák a gépészeti csövek, elhelyezésükhöz gyakran a vékony pórusbeton válaszfalakat végig hornyolják, ezzel erőteljesen gyengítve annak mind állékonysági, mind akusztikai tulajdonságait. Megoldás lehet, ha vastagabb falat tervezünk, vagy ha a gépészeti csöveket lehetőség szerint álmennyezet takarásában, esetleg gépészeti előtétfal mögött vezetjük. Egy vékony, 5 cm-es előtétfal hornyolása mindenképpen megrongálja, megrepeszti a falat.
Válaszfal gyengítése csővezetékkel.
Válaszfal gyengítése csővezetékkel.
Előtétfalak gyengítése gépészeti vezetékekkel.
Amikor a válaszfal alól „elmegy” a primer szerkezet
A tartószerkezeti alakváltozásokhoz nem illesztett válaszfal konstrukciók tipikus hibája ez. Itt rengeteg apró épületszerkezeti finomságra kell ügyelni. A hibák részben a gondatlan építészeti tervezésből, részben a technológiai tervezés hiányából adódnak. A vázkitöltő szerkezetek, így egyes válaszfalak esetében is a már korábban megépült szerkezetek későbbi – építés közbeni és használati igénybevételekből eredő – alakváltozása okozza a repedéseket.
Vázkitöltő- és válaszfalak repedésképe.
A vázkitöltő- vagy válaszfalakban kialakuló repedéskép lehet lépcsős, vagy zegzugos, esetleg mindkettő. Alakja főként az alkalmazott falazóhabarcs szilárdságától és a fugák kitöltött, vagy hézagos voltától függ. Megfelelő technológiai tervezéssel, korszerű szerkezeti kapcsolatokkal az elsődleges tartószerkezet mozgásai részben elkerülhetők, részben károsodás nélkül átvihetők a másodlagos vázkitöltő szerkezetekbe, amik így károsodás nélkül követik a szerkezet mozgását.
Amikor a tartószerkezet „ráhasal”, „rákönyököl” a válaszfalra
A két gyakorlati kifejezés igen szemléletesen írja le ezeket a viszonylag gyakori hibákat. A „ráhasal” azt jelenti, hogy másodrendű (gyengébb) szerkezetre az elsőrendű tartószerkezet nagy felületen olyan erőt fejt ki, amire az nincs méretezve. Kis felületen, pont szerűen átadott teher esetén beszélünk arról, hogy a fő tartószerkezet „rákönyököl” a gyengébb másodrendű szerkezetre.
A tartószerkezeti direkt erőhatások okozta repedések.
A tartószerkezeti direkt erőhatások okozta repedések.
Ezekben az esetekben jellemzően nyomóerő keletkezik. Ezt a pórusbeton szerkezetek jól viselik, de a csekély hajlító- és húzószilárdság miatt nehezen követik a jelentkező kihajlást, így a vízszintes fugák felnyílhatnak. A tervezőnek egyértelmű csomóponti ábrákat kell adni az alsó és felső födémcsatlakozásokról, a kivitelezőnek pedig a tervek szerint kell azokat megépítenie.