Hogyan válasszunk szövetet a lakásban amely egészséges?
Ha arról van szó, mit viseljünk, a környezettudatos választás nem is olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. Ha egy anyag természetes forrásból származik, még nem feltétlenül környezetbarát, és a műszálas textíliák sem feltétlenül rosszak. Szövetholmik vásárlásakor jó néhány szempontot figyelembe kell vennünk.
Milyen szövetet?
Az anyagválasztásnál két fő szempontot kell figyelembe venni: egészséges és kényelmes-e az adott szövet, és környezetkímélő módon állították-e elő.
- A pamutszövetnek sok előnye van, ám a hagyományos gyapottermesztés, illetve -feldolgozás során nagyon sok vizet, növényvédő szert, műtrágyát és fehérítőt használnak, valamint a festékek rögzítéséhez is nagy mennyiségű vegyszer kell.
- Ha lehet, keressünk olyan termékeket, amelyek ökológiai gazdálkodásból származó gyapotból készültek! Ne vásároljunk „könnyen kezelhető” vagy „vasalásmentes” pamutholmit! E kifejezések azt jelzik, hogy a szövetet műgyantákkal vagy formaldehiddel tették gyűrődésállóvá. A szövetből kipárolgó vegyületek a ruha viselőjének szervezetébe kerülhetnek, ráadásul e bevonatok csökkentik a szövet légáteresztő képességét is. A „fehérítetlen” pamut termékeknél sokkal kisebb a valószínűsége annak, hogy formaldehides kezelést kaptak.
- Ha tartós, jól szellőző és a használat során egyre lágyabbá váló szövetet szeretnénk, a vászon az ideális választás. A lenből – tehát megújuló erőforrásból – készülő vásznat olykor más természetes szálakkal, például kenderrel keverik.
- Ha allergiások vagy asztmások vagyunk, a természetes antibakteriális és antivirális hatású kendervászon kitűnő választás, ráadásul ez a szövet nyáron hűvös, télen pedig meleg.
- Az sem utolsó szempont, hogy a kender az egyik leginkább környezetbarát haszonnövény.
- A gyapjú sokoldalú és ellenálló anyag, kiváló nedvszívó, természetes portaszító és tűzálló tulajdonságokkal bír, és jó hőszigetelő is. A gyapottermesztéshez képest az előállítása jóval kevesebb vegyszert igényel, bár itt is alkalmaznak bizonyos kezeléseket, s olykor a gyapjúban is előfordulnak rovarirtószer-maradványok. Ha el akarjuk kerülni a vegyi anyagokat, keressünk ökológiai gazdálkodásból származó gyapjút!
- A selyem az eperfalevéllel táplálkozó selyemhernyó bábjából készül. Az összes szövet közül a selyem szakítószilárdsága a legnagyobb, és előállítása csak kismértékben terheli a környezetet. Néha azonban formaldehiddel kezelik, hogy kevésbé gyűrődjön.
- A tencel nevű gyűrődésmentes szövetet cellulózból, vagyis megújuló erőforrásból, ártalmas vegyszerek nélkül állítják elő. Jó nedvszívó, ezért a pamutnál sokkal kevesebb színezőanyag is elég hozzá. Jól szellőzik, tartós, és biológiailag lebomlik.
- Próbáljunk hulladékhasznosítással előállított poliészterből készült dzsekit venni! Az egyes túraszaküzletekben kapható ruhadarabok használt PET palackokból készülnek, és gyártásukhoz sem formaldehidet, sem klóros fehérítőt nem használnak. Ám ne feledjük, hogy ezek a ruhák biológiailag nem bomlanak le!
- Környezetbarátnak számítanak a természetes antibakteriális hatású bambuszrostból készült ruhák: a rami, amelyet a hócsalán (Boehmeria nivea) kérgéből állítanak elő, s amely hasonlít a vászonhoz és a szójaselyem, amelynek gyártásához a tofu-készítés melléktermékét használják.
Műszálak |
|||
---|---|---|---|
Műszál | Előállítása és felhasználása | Előnyei | Hátránya |
Akril | Az akrilonitril nevű kőolajszármazékból gyártják. Széles körben használják, főként sportruházathoz. | A rugalmas és alaktartó akril-szövet elszívja a nedvességet a bőrtől, így viselőjük kelleme¬sebben érzi magát. | Hőérzékeny; statikusan feltöltődik. |
Műselyem | A legrégebbi műszál, a 19. század végén feltalált műselyem cellulózból készül. Főként ruhakészítéshez használják. | Viszonylag olcsó; megújuló erőforrásból származik. Puha és nedvszívó. | Előállításához sok víz és energia kell. Formaldehiddel kezelhetik, hogy ne gyűrődjön. |
Nejlon | Az 1930-as években a selyem alternatívájaként kifejlesztett nejlont adipinsavból és hexa-metilén-diaminból állítják elő. Ruhák, szőnyegek, kötelek stb. készülnek belőle. | Erős, rugalmas, könnyű. | Statikusan feltöltődik, magába szívja az olajokat, zsírokat. |
Poliészter | Főleg a kőolajban előforduló vegyületekből állítják elő. A lepedőtől kezdve az ingen át a harisnyáig sokféle terméket készítenek belőle. | Gyűrődés-, nyúlás- és zsugoro¬dásálló, könnyen mosható, gyorsan szárad. A leggyakoribb poliészter, a polietilén-tereftalát (PET) újrahasznosítható. | Nem nedvszívó, nem légáteresztő, visszatartja a testszagokat, és meg-izzaszthatja viselőjét. |
A csodálatos kender
- A szívós kender szinte bárhol megél, s a gyapottal ellentétben kevés vizet igényel, műtrágyát pedig egyáltalán nem. A gyomok többségét kiszorítja, ellenáll a kártevőknek, és kedvező hatással van a talajra. Nagyszerű, környezetbarát választás ruhakészítésre és sok más célra.
- A kender rostjai hosszúak, erősek, és kémiai fixálószerek nélkül is magukba szívják a festéket. A kendervászon tartós, kényelmes és légáteresztő.
- A kender magjai lisztté őrölhetők, s belőlük tápláló, emberi fogyasztásra alkalmas, illetve kozmetikumok alapanyagául szolgáló olaj sajtolható.
- Az olajból etanol is készíthető, mely üzemanyagként vagy festékek és műanyagok gyártásához használható.
- A kenderből savmentes papír készíthető, s ez az eljárás kevesebb vegyszert és energiát igényel a hagyományos papírgyártásnál.
- A kenderrost rostlemezek alapanyaga is. Mésszel összekeverve könnyű, rugalmas, jó hőszigetelő, víz- és rothadásálló építőanyag készíthető belőle.
- A kender használatát visszavetette a marihuánával való rokonsága. Noha a Cannabis nemzetségbe tartozik, alig tartalmaz kábító hatású anyagokat.
Textil festékek
A gyapjú, a selyem és számos műszálas anyag is jól színezhető kőolaj alapú festékanyagokkal. Ezek gyártása során nehézfémek szivároghatnak a talajvízbe.
- Vegyünk természetes anyagokkal színezett, és klór helyett oxigénnel fehérített pamutholmit!
- Ha festett pamutot veszünk, világosabb színűt válasszunk, mivel minél sötétebb a ruha, annál több vegyszer kellett a festék rögzítéséhez.
- Érdemes növényi és ásványi eredetű természetes színezékkel festett szövetet használni.
- Még jobb, ha festetlen ruhát veszünk. A gyapjú természetes színei a fekete, a szürke, a barna, az őzbarna és az elefántcsontfehér. Az alpakának sok színváltozata van, a fehértől a vörösesbarnán át a feketéig.