• belsőépítészet
• lépcsők

Közlekedőhelyiségek és lépcsők tervezési szempontjai

A közlekedők a lakás helyiségeit egymástól részint elválasztják, de közlekedési szempontból azokat össze is kapcsolják. A lakások közlekedői a tornác, a szélfogó, a belépő, az előszoba vagy az alternatív belső közlekedőfolyosók, amelyek a nagyobb lakások egyes helyiségei között helyezkednek el. Közlekedőhelyiség a lakás lakóelőtere is, csak többletfunkciókkal, ilyenek például a dohányzó, az étkező, esetleg a váró stb.

A tornác a mai értelemben vett új lakóházaknál teraszként, míg a régi építésű épületeknél (a külső lakáskapcsolatoknál) közlekedőként funkcionál, sok helyen még ma is. A tornác szabad szélessége min. 1,10m. A tornácra a mögötte lévő helyiségek ablakai nyithatók, természetesen a helyiségek szempontjából a vetett árnyékot figyelembe kell venni.

A belépő vagy szélfogó a lakások közlekedője, ill. lakóelőtere előtti tér. Bútorozhatóságánál előszobai fogast vagy beépített szekrényt kell figyelembe venni. Szélfogó létesítése esetén a lakás helyiségei a kapcsolódó lakóelőtérre nyílhatnak. Szélfogóra (mint közlekedőre) a lakás gépkocsitárolója, WC-je vagy a kazántér helyisége kapcsolódhat.

Javasolt méretei:

• alapterület: min. 2,20m²;
• legkisebb oldalméret: 1,10m.

A legkisebb alapterületbe csak egy ajtószárny nyílhat, ebben az esetben a szélesség min. 1,30m. Az előszoba a lakás főbejáratul szolgáló helyisége, amely a közlekedés és a helyiségek kapcsolatának gerince. Térigénye nagyobb, mint a szélfogóé. Az előszoba legyen közvetlen kapcsolatban a gazdasági és egyéb kiszolgálóhelyiségekkel, hogy az élelmiszerek, esetleg a tüzelőanyag, hulladék szállítása ne okozzon rendetlenséget.

Az előszobába kerüljön a lakók napi utcai ruháinak tárolója (szekrény vagy fogas), cipő- és esernyőtartóval, valamint egy legalább középméretű tükör. Az előszoba mozgási űrszelvényébe a bejárati ajtón kívül lehetőleg egyéb ajtószárny ne nyíljon, vagy ha nyílik, annak méretét a szélesség meghatározásánál figyelembe kell venni. Előnyös – a kedvezőbb használhatóság miatt – ha a fogas, ugyanúgy, mint az előszobafal, falmélyedésbe kerülhet. Gázmérő vagy elektromos fogyasztásmérő előszobában a megfelelő védőtávolságok szerint helyezhető el.

A lakás bejárati és lakótéri ajtóinak minimális belső mérete 0,85 m legyen. Az előszoba minimális szélessége   1,30 m,   ahol  beépített szekrény van, ez a méret (max. 1,50 m hosszan) 1,00 m-re csökkenthető. Nagyobb lakásoknál a javasolt szélességi méret: 80-100 m2-nél:   1,40 m; 100-120 m2-nél:   1,60 m; 120-140 m2-nél: 1,60-2,00 m, főként ha a térhez oldalról még lépcső is kapcsolódik.

Belsőlépcsők

A többlakásos lakóházak közösségi lépcsői általában külön lépcsőházba kerülnek. Az egy-két lakásos házaknál külső lépcső ritkán készül, kivéve az elő-, a teraszos kerti lépcsőket. A lakások belső lépcsői, általában a lakás funkcionális kapcsolatának megfelelően, az előtérhez vagy a nappali teréhez kapcsolódnak. Legkedvezőbb az előszobából vagy külön közlekedőből való lépcsőindítás, ill. -fogadás.

A nappali terében elhelyezendő lépcső ugyan esztétikailag tetszetős, mint belsőépítészeti tér- és formaelem ezzel szemben nem annyira praktikus, ami alatt a közlekedési zóna és a használati intimitás elválasztásának igényét értjük. A fölső szintre minden esetben a nappali téren át lehet feljutni, az intimitást viszont a lépcsőn haladva, az oldalról való föllátás, a helyiségek egymásba tárulkozása stb. szempontjából kell vizsgálni.

A lakások belső lépcsőinél a különböző alakú, vagyis különböző alaprajzú lépcsők egyszerűen alkalmazhatók. A lépcsők szintek közötti áthidalásként általában egykarú lépcsőként, de két- vagy ritkán háromkarú lépcsőként is készülnek. Az egykarú lépcsők készülhetnek íves karral vagy sugaras lépcsőfokokkal. A csigalépcső kisebb, az ívelt karú nagyobb helyigényű. Egykarú lépcső csak 3,00m szintkülönbségig létesíthető.

A lépcsőkar az egy összefüggő lépcsőfoksor (pihenő nélküli rész), melynek kialakításánál a következőket kell betartani.

Ezek:

• Lépcső forgalmi űrszelvényébe ajtószárny nem nyílhat, ajtók előtt min. 0,85m, előlépcsőnél 0,60m szükséges.
• A lépcsőkar hosszmérete a lépcsőfokok sorából adódik. Egy lépcsőfok mérete kiszámításának alapja a felnőtt ember lépéstávolsága, mely 62-64cm. A lépcsőfok belépője (sz) a vízszintes vetületi sík, a föllépője (m) á két belépősík közötti távolság különbsége.

A föllépő magassági méretei a következők:

• lakáson belüli: max. 20cm;
• lépcsőházakban: max. 15-17cm.

A föllépések pontos magasságát a két szint közötti egész számmal (fokok száma) osztott szintkülönbség (szm) hányadosa adja meg.

A lépcsők anyaga elsősorban acél és fa (kombináltan is), valamint vasbeton. Az anyag elsődlegesen az építészeti megjelenés miatt meghatározó. Falak között lehet egyszerű vasbeton, az alatta lévő tér egyéb célokra (lomtároló, WC stb.) kihasználható. Egy könnyed és légies lépcső anyaga acél és fa. A belső térből fakadó adottságok miatt elsősorban a fa dominál, mivel ez inkább harmonizál a lakás bútorzatával. Különleges anyagok még a plexi, az üveg, de ezek csak korlátként jöhetnek szóba. A járó-felületek anyaga – függetlenül a váztól – fa, kő, műkő, szőnyeg, gumi stb. A járófelület lakáson belül azonos az indítószint burkolatának anyagával.

Kiszolgálóhelyiségek

A lakások üzemével kapcsolatos kiszolgálóhelyiségek a lakó-, a gazdasági és az egészségügyi helyiségeken kívül, közlekedővel kapcsoltan vagy csak épületen kívülről megközelíthetően helyezhetők el. Ilyen kiszolgálóhelyiségek a gépkocsi-, a kerékpár-, a gyerekkocsi-tárolók, a kazántér, a tüzelőtároló, a barkácsműhely stb.