• hőhíd
• hőszigetelés

Mi a hőhíd? Hőhidak a gyakorlatban

Manapság gyakran hallani a „hőhíd” ki­fejezést, erről beszél a szakember, ha penészedik a szoba sarka vagy piszkos, szürke az ablak feletti falszakasz. Mit jelent tehát ez a szó?

A szakmában az épület külső, határo­ló szerkezeteinek azokat a részeit neve­zik honidnak, ahol különböző hővezeté­si tulajdonságú és eltérő geometriai for­májú szerkezetek, anyagok csatlakoz­nak egymáshoz. Ilyenkor azok a szerke­zeti részek, amelyek jobban vezetik a hőt, erősebben lehűlnek (tapintásuk hi­degebb), mint a rosszabb hővezetésű csatlakozó részek. Kedvezőtlen eset­ben a lehűlő felületen és magában a szerkezetben is lecsapódik a levegő pá­ratartalma, ami csúf elszíneződést, elpiszkolódást (mivel a páralecsapódás után a porszemek ide vonzódnak), akár penészképződést is okozhat.

Különösen jól megfigyelhetők a hő­hidak a nem kellő gondossággal épített családi házak konyháiban és fürdőszo­báiban, ahol – a padlásfödém szigeteletlensége miatt – az acél- vagy vasbeton gerendák jól kirajzolódnak a mennyeze­ten. Ugyancsak a hőhidaknak tulajdonít­hatók az ablakok feletti áthidalók, ko­szorúk menti elszíneződések és a felső falsarkok penészfoltjai is.

A hőhidak leggyakrabban vasbeton és acélszerkezetek beépítése során ke­letkeznek,

• a vasbeton koszorúk és gerendáknál;
• a vasbeton áthidalóknál;
• az acél és vasbeton vázszerkezet épülethatároló elemeinél stb.

A károsodások megelőzhetők, ha megfelelő hőszigetelő képességű réte­get építünk be a kedvezőtlenebb hőve­zetési tényezőjű szerkezet védelmére. A hőszigetelés kialakítását (helyét, anyagát, vastagságát) azonban feltétlenül szakemberre kell bízni.

A gyakorlatban a hőhidak még az épületfizikai szempontból leggondo­sabb tervezés mellett sem küszöbölhe­tők ki teljesen, mert:

• egy szerkezet mindig „végződik” va­lahol, mindig csatlakozik hozzá vala­mi, abba mindig beépül, amire pedig ráépül valami;
• a falvégek, a falsarkok, a falkávák, a fal- és födémcsatlakozások stb. még egynemű anyagból kialakított (ho­mogén) szerkezeteknél is minden­képpen hőhidat jelentenek.

Gyakorlati szóhasználatban hőhíd mentesnek azokat a szerkezeteket neve­zik, amelyekben az inhomogén (nem egynemű) szerkezet, a különböző hő-technikai tulajdonságú anyagok beépí­tése alig vagy csak elhanyagolható mér­tékben okoz változást a belső felület hő­mérsékletében, illetve a hőáram nagysá­gában.

2/7. ábra Épületek függőleges határoló szerkezeténél kiala­kuló hőhidak a) koszorúnál; b) áthidalónál; c) redőnyszekrénynél; d) ab­lak körül; e) fűtőtest mögött; f) lábazatban

2/8. ábra Hőhíd mentes szerkezeti csomópontok a) koszorúnál; b) áthidalónál; c) redőnyszekrény­nél; d) ablak körül; e) fűtőtest mögött; f) lábazatban

A tervező és kivitelező szakembere­ket leggyakrabban a pont- vagy sávsze­rű hőhidak foglalkoztatják. A szakem­berek szerint a pont- vagy sávszerű hő­hidak a belső tér ún. energiamérlegét akár 10-30%-ban is befolyásolhatják, tehát érdemes odafigyelni rájuk (2/7, 2/8 ábra).

A falazott szerkezetek hőátbocsátási tényezője részben a falazóelem, részben a falazás minőségétől függ. A falazó­elem hőtechnikai tulajdonságai a falazat hőátbocsátása szempontjából fontos, de nem önmagukban meghatározó ténye­zők.

A falazott szerkezet hőátbocsátási tényezőjét befolyásolják a geometriai méretek is. A vastagsági méret szerepe nyilvánvaló, a szerkezet vastagsági mé­rete pedig az elem méretével, ül. annak egész számú többszörösével egyenlő. A homlokméret lényegében azt határozza meg, hogy az egységnyi homlokfelület mekkora hányadát teszi ki a falazóelem és mekkora hányadát a falazó habarccsal kitöltött (vagy száraz illesztési) hézag.

A kellő szilárdságot eredményező falazóhabarcsok hővezetési tényezője vi­szonylag nagy, így a falazóhabarccsal kitöltött építési hézagok lényegében egy szabályos hőhíd rendszert képeznek. Eb­ből a szempontból tehát előnyösek a nagyméretű falazóelemek, amelyeknél egységnyi homlokfelületre viszonylag kevesebb habarcshézag jut. Az alakhű­ség és a geometriai méretek szabatossá­ga különösen a nagyobb elemeknél lé­nyeges, mert az e tekintetben hibás ele­mek beépítéséhez túlzottan vastag kie­gyenlítő habarcsréteg szükséges.

A falazóhabarcs minősége szintén befolyásolja a falazat hőátbocsátási tényezőjét

Az összetétel nyilvánvaló fontossága mellett igen lényeges a ha­barcs képlékenysége is. Nagy méretű, alsó és felső lapján nyitott üregrendsze­rű falazóelemek esetében a vízszintes habarcsrétegeket kevésbé, a függőlege­seket pedig inkább képlékeny habarccsal kell készíteni. A nem megfelelő képlékenységű habarcs befolyik az üre­gek egy részébe, illetve az állózhézagokat nem tölti ki teljesen.

Mérések szerint az ilyen – kivitelezői gondatlanság­nak tekinthető, de valós körülmények között utólag nehezen feltárható és bi­zonyítható – hibák az egész falazat hő­átbocsátási ellenállásának 10-20%-os csökkenését okozhatják. A hőátbocsátá­si tényező annál rohamosabban csök­ken, minél jobb (minél nagyobb mére­tű, üregtérfogatú, hővezetési ellenállá­sú) maga a falazóelem (2/9. ábra).

2/9. ábra. Különböző falszerkezetek hőhídjai a) vasbeton fal; b) tömör téglafal; c) üreges maga­sított téglafal; d) kettős méretű üreges és HB 38-as téglafal; e)…f) Poroton 36 téglafal; g) YTONG falazóelemes fal; (YTONG elemeknél, speciális ra­gasztóval a hőhíd-terület 2%-nyira csökkenthető)

Az ábra szerinti hőhidak természetesen a vízszintes hézagokra vonatkoznak. To­vábbi befolyásoló tényező a függőleges falazási hézagok kialakítása. Az ábrán látható százalékos értékek csökkenthe­tők, de legtöbb esetben önmaguktól nö­vekszenek, a függőleges hézag üresen hagyásánál és teljes tömörségénél rom­lanak, míg (kettő) keskeny sávban tör­ténő „stócolásnál” közel egyenlőek. A külföldön már jól ismert fogazott illesz­téssel készülő téglákkal jelentős javulás érhető el.

A homogén vagy jó közelítéssel an­nak tekinthető (öntött blokkos), egyré­tegű határoló szerkezetekben a geometriai viszonyok miatt alakulnak ki bi­zonyos helyeken (sarkokban, ablakkáváknál, fal- és födémcsatlakozásoknál) többdimenziós hőmérsékletmezők. Itt említhetők meg a jó hőszigetelésű vert­falak, amiket nem a tömörített agyagfal tesz elsősorban azzá, hanem a hőhíd nélküli falfelület, hiszen a vertfal (vályog) hőátbocsátása alapjában véve na­gyobb, mint az égetett tégláé, ahol a ki­égett szerves anyagok helyén mikro cellák jönnek létre, amik javítják a hőszi­getelést. Üreges téglafalú lakóház szerkezeti csomópontjainál lényeges gondoskodás a he­lyes kombináció, pl. hőhidak a konzoloknál.