A külső vakolás lépései
Saját kezűleg felhordani a külső vakolatot? Miért ne? Ha a következő oldalakon teljes részletességgel bemutatott lépések szerint járunk el, semmilyen hiba nem fordulhat elő. Sok olyan amatőr építkező van, aki az épületet szerkezetileg gond nélkül felhúzza, a belsőépítészeti és épületgépészeti munkákkal is sikerrel megbirkózik, a külső vakolásnak azonban meglepő módon még a gondolatába is beleborzong. Pedig ez a munka különösen alkalmas azoknak, akik saját kezű munkájukkal szeretnének pénzt megtakarítani. A vakolást ugyanis a házba való beköltözés után is el lehet végezni, legyen szó akár hőszigetelő vakolatról akár a hagyományos formájúról.
Ebben a munkában éppen az a szép, hogy azt az idő szorítása nélkül lehet végezni. Nem szabad ugyanis megfeledkeznünk arról, hogy az ezermester építkezőknek általában nincs szivattyúval ellátott vakolatkeverő gépük, ezért a kitartásra nagy szükségük van. A külső vakolást ugyanakkor a lehető leggondosabban kell végezni, hiszen a falaknak ez a védőrétege az, amelynek a házat a forróságtól és a fagytól, a jégveréstől és az esőtől meg kell védenie. A következő oldalakat ezért gondosan tanulmányozzuk át, és csak azután bontsuk fel az első zsák külső vakolatot.
Sok kis felület: a vakolat mint kirakós játék
Az összefüggő külső felületekre kerülő fedővakolatot mindig egy ütemben kell felhordani, mert a munka közbeni megszakítások csúnya átmenetek formájában örökre meglátszanak a ház falán.
Ezt a problémát egy kis ügyeskedéssel könnyűszerrel meg tudjuk kerülni. Munkánk megkönnyítésére tagoljuk a homlokzatot több részfelületre. Elképzelhető pl., hogy egyes részeket fával is burkolhatunk. Ezek között azután aránylag kis vakolatmezők maradnak, amelyeket egymás után, kényelmesen meg lehet munkálni. így gyakrabban tarthatunk szünetet.
A jobb oldalon néhány ötlet látható a homlokzat felosztására. A tervezés fázisában készítsünk házunk homlokzatáról néhány másolatot és a kirakós játék módszerét követve igyekezzünk a végleges megoldást megtalálni. Segítségként lapozzuk fel a következő fejezetet. Ott megtudhatjuk, hogyan kell a homlokzatot (vagy akár annak csak egyes részeit) szakszerűen faburkolattal ellátni.
Fontos, hogy a faburkolatot csak a vakolás után rakjuk fel. Ez alól kivételt képeznek a szarufák között az eresznél elhelyezett deszkák. Ez a néhány deszka közvetlenül a tető alatt ugyanis jelentősen megkönnyítheti a munkát. A vakolatot így nem kell körülményesen a szarugerendák körül, majd egészen az eresz- vagy oromdeszkázatig felhúzni, mert az időjárásnak ellenálló, lazúrozott deszkák sarkok és élek nélkül, egyenesen határolják a vakolatot.
A munka kezdete előtt azonban még el kell döntenünk néhány dolgot és bizonyos előkészületeket is meg kell tennünk.
Kétrétegű vagy háromrétegű vakolat?
Felmerül az a kérdés, hogy két vagy három rétegben vakoljunk-e. Ha a falazatra először az alapvakolatot hordjuk fel és erre kerül azután a strukturált fedővakolat, akkor kétrétegű vakolatról beszélünk. Speciális alapok esetében azonban, pl. a tömör betonoszlopok vakolat alá kerülő részének külső burkolására vagy tömör tetők szélének borítására alkalmazott faforgács építőlapoknál (OSB-lapoknál), a tapadás javítására általában fröcskölt cement alapvakolatra is szükség van. Az ilyen vakolatrendszereket háromrétegű vakolatnak is szokták nevezni, amelynek rétegei: a tapadást javító fröcskölt vakolat, az alapvakolat és a strukturált fedőréteg. A fröcskölt alapvakolat azonban szigorúan véve nem tekinthető vakolatrétegnek, inkább az alap előkészítéséhez lehet sorolni.
Olyan vakolatot válasszunk, amely alkalmas az adott falhoz. Alapszabály, hogy a rétegeknek kifelé mindig egyre „puhábbnak” kell lenniük.
A fedővakolatnak bizonyos mértékig rugalmasnak kell lennie, hogy egyrészt károsodás nélkül elviselje a hőmérséklet ingadozásait, másrészt a falazat kisebb (ülepedésből, zsugorodásból adódó) mozgásait is ki tudja egyenlíteni. Emellett a vakolat legyen víztaszító, egyben azonban páraáteresztő (a vízgőz diffúzióját megengedő) is.
Pórusbeton, tégla és egyéb falazó-anyagokhoz is alkalmas a mészcement alapú hőszigetelő vakolat. Jellemzője, hogy a felhasználásra kész keverék adalékul parányi polisztirol-golyócskákat is tartalmaz.
Ahogyan a belső vakolásnál tettük, a meglazult részeket és a port vakolás előtt a homlokzatról is el kell távolítani. A kiálló habarcsmaradványokat legjobb kalapáccsal leverni. Ezután partvissal az egész homlokzatot seperjük le. A vakolat alapja legyen szilárd, teherbíró, fagymentes és száraz.
A falazóelemek látható helyre került fogónyílásait, a különböző hornyokat, továbbá a nyers külső falon lévő egyéb hibahelyeket a vakolás előtt töltsük ki. Ehhez a falazóelemek gyártói által kimondottan erre a célra forgalomba hozott javítómasszát használhatunk, de a célra külső vakolat (alapvakolat) is megfelel.
A vakolás előkészületei közé tartoznak a külső villanyszerelési munkák is. Ez az utolsó pillanat, amikor a csengő, a kaputelefon, a világítási kapcsoló, a dugaszolóaljzatok és a külső világítás vezetékeit még el lehet helyezni.
Szintén feltétlenül a vakolás előtt kell helyükre tenni az ablakpárkányokat, amennyiben az eddig még nem történt volna meg. A tömör kő- vagy betonlapokat trasszcement-habarcs rétegbe fektetjük bele. Ha belül is kő ablakpárkányok vannak, ezeket a külső kőlapokat a belsőktől hőszigetelő réteggel termikusan (hőtechnikailag) válasszuk el, ellenkező esetben energiarabló hőhidak keletkeznek
Gyakran használunk alumínium ablakpárkányokat. Ezeket alulról kell bedugni az ablakelemek erre kialakított hornyaiba, majd rozsdamentes speciális csavarokkal is oda kell erősíteni, így az időjárásnak ellenálló kötést kapunk. Pontosan ugyanígy kell az ajtóelemekre is felszerelni a küszöblemezeket. Fontos, hogy a védőfóliát még ne húzzuk le. Ha az már megsérült vagy teljesen elveszett, akkor az ablak leragasztása során az ablakpárkányt is csomagoljuk be.
Az összefüggő falfelületeket egy ütemben kell bevakolni – ez nagyon fárasztó lehet. A munkát megkönnyíti, ha a nagy falfelületeket megosztjuk vagy…
…kisebbé tesszük, pl. úgy, hogy a felület egyes részeit fával burkoljuk. A homlokzat megmaradó, kisebb felületeit azután a laikus is kényelmesen, egyedül be tudja vakolni.
Egy másik ügyes fogás: tegyünk a szarufák kiálló végei közé deszkaborítást, ezzel megtakaríthatjuk a közöttük lévő falszakasz körülményes vakolását.
Az alumínium ablakpárkányokat még a vakolás előtt csavarozzuk fel, a védőfóliát azonban csak a külső vakolás befejezése után húzzuk le.
A vakolat alapja legyen szilárd, teherbíró, fagymentes és száraz. A meglazult részeket és a kiálló habarcsmaradványokat kalapáccsal verjük le.
Ezután partvissal seperjük le az egész homlokzatot. Ez az utolsó pillanat, amikor a csengő, a külső világítás és a dugaszolóaljzatok vezetékeit elhelyezhetjük.
A legtöbb falazóelem nútféderes kialakítással (csaphornyos profilozással) illeszkedik egymásba. A kiálló „csapokat” fűrészeljük vagy csiszoljuk le.
A következő lépés a homlokzaton lévő fogónyílások, hornyok és egyéb hibahelyek kitöltése. Ehhez a munkához speciális javítómassza alkalmas, amelyet…
…a falazóelemek gyártói hoznak forgalomba. Ehelyett külső vakolatot (alapvakolatot) is keverhetünk és azzal is kitölthetjük a folytonossági hiányokat.
Takarékos megoldás: külső ablakpárkányok készítése cementhabarcsból
Különösen olcsók a helyszínen saját kezűleg betonozott ablakpárkányok. Először erősítsük fel a falra dübelekkel a zsaluzatot. Az ablakpárkány kész állapotban 6-8 cm-nyit álljon ki a falból. Vastagságát tetszőlegesen megállapíthatjuk (de legalább 5 cm vastag legyen). Figyelem: ne feledkezzünk meg a vízorr elkészítéséről! Ez megakadályozza, hogy az esővíz a falon végigfolyva piszokcsíkot hagyjon maga után. Elkészítéséhez a zsaluzat fenékdeszkájára tegyünk egy végigfutó, háromszög keresztmetszetű lécet.
A zsaluzatot ne szegezzük: csavarokkal erősítsük össze. így a zsaluzó-deszkákat a kiöntött darab megsértése nélkül el lehet távolítani és az öntőformát többször is fel lehet használni.
Amikor a zsaluzat készen van, belülről tisztítsuk ki. Ragasszuk le az ablakot, a szomszédos falazóelemeket nedvesítsük meg, majd töltsük be a cementhabarcsot vagy betont (jól tömörítsük!). Ha befestjük az ablakpárkányokat, azok a homlokzat hangsúlyos díszítőelemeivé válnak. Ha kavicsadalék helyett kőzúzalékot és kőport használunk, akkor műkövet is készíthetünk, amelyet elkészülte után le kell csiszolni, polírozni.
A homlokzat összes olyan részét (pl. ablakok, ajtók, de a tetőre már felszerelt faburkolat is), amelyet védeni akarunk a vakolás közben előforduló szennyeződéstől, gondosan le kell ragasztanunk. Ehhez erős fóliát alkalmazzunk, amely sérülés nélkül elviseli a szelet és az esőt is.
Csak szaküzletekben kapható, speciális festőszalagot használjunk, ezt később könnyen és maradéktalanul el lehet távolítani. A krepp ragasztószalagok erre a célra nem alkalmasak.
Jó tanács
Alapozás, erősítő szövethálók, sarokprofilok elhelyezése
A legtöbb vakolatot előzetes alapozás nélkül fel lehet hordani. Még olyan, kifejezetten pórusbetonhoz való vakolatok is vannak, amelyek az itt jellemző erős szívóhatás ellenére sem igényelnek alapozást. Ha viszont pórusbeton falazathoz valamilyen szokásos külső vakolatot választunk, alapoznunk kell. Erre az ún. kiégés elleni védelemre azért van szükség, hogy az alap ne vonja el túl gyorsan a vizet a frissen felhordott vakolatból. Ezzel megelőzhető a vakolat megrepedezése. A vakolatot és az esetleg szükséges alapozást az adott falazatnak megfelelően kell kiválasztani.
Az alapozó felhordását falecsettel vagy hengerrel nagyon lelkiismeretesen végezzük. Túl kevés alapozó még repedéseket is okozhat, a túl bőségesen alkalmazott anyag viszont csökkentheti a vakolat tapadását. Ha betartjuk a használati utasítást, elsőrangú alapozást kapunk. A fehér pórusbetonhoz festék pigmentet tartalmazó alapozót használjunk. így pontosan látható, hogy az alapozót mely felületekre hordtuk már fel.
Ha az épület homlokzatán faforgács építőlapok (OSB-lapok) is vannak, akkor a tapadás javításához azok teljes felületérc fröcskölt cement alapvakolatot kell felhordani. A habarcsot laza csuklómozdulattal kell az építőlapra rácsapni; ezt bizony csak némi gyakorlással lehet megtanulni! Ne essünk kétségbe, ha eleinte több habarcs esik le, mint amennyi megtapad.
A nagy kiterjedésű tapaszolt részeket, valamint a folytonos falfelület megszakításait (pl. redőnyszekrényeknél vagy a fröcskölt cementvakolattal bevont építőlapoknál) szövethálóval kell megerősíteni, ez legalább 10 cm-nyire a csatlakozó falfelületre is simuljon rá. Ezzel megakadályozható, hogy a vakolat megrepedjen.
Végezetül fémprofilokkal határoljuk le a vakolandó falfelületeket. A ház sarkaihoz és az ablakmélyedések külső éleihez V keresztmetszetű profilok (sarokvédő sínek) kaphatók.
A fal sarkain egymástól mintegy 20-30 cm távolságra helyezzünk el habarcscsomókat és a profilokat nyomjuk bele a friss masszába. Vízmértékkel azonnal állítsuk be azokat. Ügyeljünk arra, hogy a homlokzaton elhelyezett és a vakolat vastagságát meghatározó összes profil egy síkba kerüljön (ezt kitűző zsinórral is ellenőrizzük).
Sor- és ikerházaknál a házrészeket elválasztó hézag mentén a vakolatot is meg kell szakítani. Ebből a célból egymástól mintegy 1 cm távolságban fektessünk le sarokprofilokat. A hézagot később majd záró profillal takarjuk le.
Ahol a vakolatot a sík falon meg kell szakítani (pl. azokon a részeken, amelyek majd faburkolatot fognak kapni), L keresztmetszetű vakolathatároló síneket alkalmazunk. Ennek rövidebb szára határozza meg a vakolat vastagságát, ami általában 10-15 mm. Az ilyen L sínek a vakolat lábazat menti, alsó lezárására is nagyon jól használhatók. Az L profilokat is habarcscsomókkal lehet rögzíteni. Csak műanyaggal bevont élű, horganyzott védőprofilokat használjunk. így sokáig nem lesz gondunk a homlokzaton megjelenő, csúnya rozsdafoltokkal. Emellett a fehér műanyag élek a fehér nemes vakolatban alig látszanak.
Külső ablakpárkányokat cementhabarcsból nagyon olcsón magunk is készíthetünk. Mindenekelőtt…
…a zsaluzatot csavarozzuk rá a falra. A deszkákat vízmértékkel állítsuk be.
A zsaluzat fenékdeszkáján elhelyezett háromszög keresztmetszetű léccel alakítjuk ki a vízorrt.
A falazat felfekvési felületét gondosan keféljük le. Ezután csavarozzuk fel a zsaluzat…
…utolsó darabját is. A zsaludeszkákat ne szegezzük, hanem csavarozzuk. Így…
…az öntőforma többször is használható. A betonozás előtt az ablaktokot ragasszuk le ragasztószalaggal…
…majd a zsaluzatot és a falat is nedvesítsük be.
A cementhabarcsot (vagy betont) keverjük meg és kisebb adagokban kanalazzuk be a zsaluzatba.
A habarcsot a vakolókanállal szurkálva tömörítsük, hogy az…
…hézagmentesen kitöltse a zsaluzatot. Végül a simítóval gondosan simítsuk el.
A zsaluzat oldalát már a következő nap eltávolíthatjuk. Az éleket csiszoljuk meg.
A szürke ablakpárkányt a vakolás befejezése után akár be is festhetjük.
A faforgács építőlapok (OSB-lapok) teljes felületére fröcskölt cement alapvakolatot kell felhordani.
Ha nem pórusbetonhoz való, speciális vakolatot használunk, a pórusbeton építőelemeket alapozni kell.
A koszorú, a redőnyszekrények és a homogén falfelület…
…egyéb megszakításai fölé szövethálót feszítünk (ez megakadályozza a vakolat megrepedését).
Ha az épületszerkezet egységesen azonos anyagból készül (pl. az itt bemutatott esetben a falazóelemek, áthidalók, födémszegélyek anyaga egységesen pórusbeton), akkor nincs szükség erősítő szövethálóra.
Az összes olyan részt, amelyet a vakolással járó szennyeződés ellen védeni akarunk, ragasszuk le…
…kifejezetten erre való festőszalaggal. Kreppszalag erre a célra nem alkalmas.
A sarkokon, egymástól 20-30 cm távolságban helyezzünk el habarcscsomókat…
…és a sarokvédő síneket nyomjuk bele a friss masszába.
A profilokat vízmértékkel úgy állítsuk be, hogy…
…mind egy síkba essenek (kifeszítő szintezőzsinórral ellenőrizzük). A zsinór a vakolat majdani felületét jelöli ki.
Kiugró épületrészeknél minden élre kerül egy-egy sarokprofil.
A vakolat lábazattal vagy faburkolattal határos szélét L profilokkal zárjuk le.
Az iker- vagy sorházak elválasztó hézagait a külső vakolatban is ki kell alakítani.
Ha jó az idő, kezdhetjük is a munkát!
Nagyon ritkán fordul elő, hogy a vakolást ideális időjárási feltételek mellett tudjuk végezni. Néhány alapvető szabályt azonban külső falak vakolásakor mindenképpen tartsunk be. Nagy hőségben és csikorgó hidegben állítsuk le a vakolást. Konkrétan ez azt jelenti, hogy 30 °C fölött és 5 °C alatt ne dolgozzunk. Változékony időjárás esetén is jobb. ha várunk. Egy hirtelen jött, heves zápor lemoshatja a friss vakolatot a falról.
Miközben az 5 °C és 10 °C közötti tartományban már minden gond nélkül kezdhetjük a munkát (az azonban fontos, hogy a vakolat alapja se legyen fagyott), 20 °C fölött már nem ilyen egyszerű a helyzet. A vakolással ugyanis mindig „meg kell előzni a napot”. Ez azt jelenti, hogy pl. egy nyugati falat, amelyre délután süt a nap, délelőtt kell vakolnunk. Ilyenkor vakolás közben az alap még aránylag hűvös. Ha a nyugati falra egy kánikulai nap délutánján hordjuk fel a vakolatot, abból a forró fal és az ugyancsak meleg külső levegő nagyon gyorsan elvonja a vizet. Ebben az esetben pedig a szakszerű alapozás ellenére is repedésekre kell számítanunk.
Ha a kritikus nyugati falat délelőtt vakoltuk be, majd délután a nap könyörtelenül tűz a friss felületre, akkor a mészcement alapvakolaton csak az segít, ha hűtjük. Szakemberek a homlokzat nedves ruhával való letakarását javasolják. De kinek van otthon 40-50 m2-nyi anyaga? Alternatív megoldásként javasoljuk, hogy a vakolatra a kerti locsolótömlőből rövid időközökben egészen finom vízködöt permetezzünk és így tartsuk azt nedvesen. Nem szabad túl erős vízsugarat használni, mert az megsérti a vakolatot. Az alapvakolat felhordása után legalább egy órát várni kell, csak azután lehet a permetezést elkezdeni.
A keleti falak nem annyira kritikusak, mert a reggeli napsütés még nem olyan erős. Így még azt is megkockáztathatjuk, hogy ott délelőtt lássunk munkához. A vakolt felületet azonban kezdettől fogva, állandóan nedvesen kell tartani. Ezek a nedves utókezelési akciók csak az alapvakolatra érvényesek, a fedő strukturált vakolatra azonban nem!
Nagyon meleg nyári napokon a keleti fal vakolásával várjunk addig, amíg a fal felülete le nem hűl a környezet hőmérsékletére. A munkát ennek megfelelően kora délután kezdhetjük és akár késő estig dolgozhatunk, amíg a fény még lehetővé teszi.
A déli falak tulajdonképpen majdnem ugyanolyan problémamentesek, mint az északiak. Nyáron a nap magasan jár, ezért a falat soha nem éri közvetlen napsugárzás, feltéve, hogy a tető túlnyúlása kellő árnyékot ad.
A vakolatot 20 kg-os adagokban keverjük meg
A munka ezután sorra kerülő részénél a profi kőművesek egyértelműen előnyben vannak. Nekik ugyanis van szivattyús habarcskeverő gépük, amellyel az anyagot közvetlenül a homlokzatra tudják szórni, ott simítóval elsimítják, majd simára lehúzzák a felületet. Ezt a hátrányt a laikusok a homlokzat sok kis részre osztásával egyenlítik ki. Ily módon (lassan, de biztosan) a legegyszerűbb szerszámok alkalmazásával is el lehet érni a kitűzött célt.
A habarcsot a jól kézre álló, 10 L-es vödrökben érdemes megkeverni. Ezek tömege, ha tele vannak habarccsal, nagyjából 20 kg. Nem mindenki képes arra, hogy ennél nagyobb edényekkel az állványon egyensúlyozzon.
Ha a ház vakolására magunk vállalkozunk, legalább egy segítőtársról gondoskodjunk. Így szétválasztható a vakolat megkeverése és felhúzása. A kétféle tevékenység állandó váltogatása ugyanis nagyon nagy időveszteséggel járna.
A vakolat megkeverését nagy teljesítményű fúrógépbe befogott keverőszárral végezzük. A készvakolat és a víz pontos keverési aránya megtalálható a vakolat zsákján. Ha a habarcs kellő arányát elértük (a massza már éppen ne legyen folyós, hanem pasztaszerűen tapadjon a vakolókanálra), akkor acélsimítóval húzzuk fel a falra és azonnal simítsuk cl. Annyi anyagot hordjunk fel, hogy a habarcsréteg a vakolat végső vastagságánál kissé vastagabb legyen.
Ha a vakolat megkeverésére egy szokásos billenődobos keverőgépet használunk, akkor az anyagot zsákonként keverjük meg. Ilyenkor azonban a feldolgozással nagyon kell igyekezni (a massza legfeljebb 2 óráig használható fel).
Fontos, hogy a külső vakolást mindig fenn, a tetőnél kezdjük és a munkával lefelé haladjunk, egészen a lábazatig. A friss anyagot mindig a kész felület felé húzzuk fel. Tehát alulról felfelé, a vakolt felület felé haladva mozgassuk a simítót.
Amikor egy-két vödör habarcsot felhordtunk, a friss felületet vakolóléccel, felülről lefelé lehúzzuk. A függőlegesen futó vakolatsínek pontosan megadják a vakolat kívánt vastagságát. Ha a profilok közti távolság nagyobb, mint a vakolóléc hossza, akkor a vakolt felületen a vezetéséhez további sínekre is szükség van. Valóban sík felületet csak ilyen távtartó profilokkal lehet előállítani.
Meleg időben a vakolóléc élét tartsuk nedvesen, így sokkal könnyebb a vakolat elsimítása.
Ha a feladatol profikra bízzuk, a vakolás az előkészületek befejezése után gyorsan megy. A szakemberek vakolatkeverő géppel és szivattyúval érkeznek. A száraz keveréket csupán be kell tölteni a gépbe és…
…a mesterember néhány perc múlva már szórhatja is a masszát a falra. Ha némi anyagra még szükség van, az másodpercek alatt „utánszállítható”.
A friss vakolat elősimítása, majd síkba való lehúzása szintén gyorsan megy. A külső vakolat felhordását végző szakcégnek azonban vastagon fog a ceruzája.
Gyakran kinevetik, pedig az így elérhető megtakarítás jelentős. Aki a habarcsot 10 L-es vödörben, fúrógéppel keveri meg, kellő kitartással szintén célba ér.
A vakolatot alulról felfelé végzett kézmozdulattal, a simítóval hordjuk fel. A munkát fenn, a tetőnél kezdjük és vízszintes sávokban haladunk lefelé, egészen a lábazatig.
A friss vakolatot a sarokvédő síneken vagy L vasakon vezetett vakolóléccel húzzuk le. Amikor az alapvakolat felhordását egy-egy 50 cm-es, vízszintes sávon…
…befejeztük, vegyük elő a vakolólécet. Ha a profilok messzebb vannak, mint amekkora a vakolólécünk hossza, a homlokzatra közbenső ideiglenes L profilokat kell elhelyeznünk.
Kényszerszünet: Az alapvakolat felhordása után legalább 10 napot várjunk a fedővakolással.
Az alapvakolatban mutatkozó esetleges egyenlőtlenségeket vakolatkaparóval távolítsuk el.
A következő lépés az alapozó felhordása.
Az egyenetlenségeket vakolatkaparóval javítjuk ki
Az új felület esetleges egyenetlenségeit legkorábban egy nappal a vakolás után vakolatkaparóval egyenlítjük ki („vakolatkaparó” a szilárd vakolat simítására használt speciális, rácsos szerszám megnevezése). A munkát óvatosan végezzük, nehogy túl sok vakolatot dörzsöljünk le. A vakolat nedves állapotban végzett filces simítását, ami a belső vakolatoknál használatos, külső vakolat esetén nem szabad alkalmazni!
Az alapvakolat és a fedővakolat felhordása között 10 nap telik el
A fedővakolást mintegy 10 nap elteltével kezdhetjük. Itt is meg kell akadályozni, hogy a környezet túl gyorsan elvonja a nyers vakolatból a vizet, ezért közbenső alapozást kell alkalmaznunk. Ennek során a laikus ijedten tapasztalhatja, hogy az alapozás ezernyi apró repedést tesz láthatóvá, amelyek akkor keletkeznek, ha az alapvakolat felhordását túl meleg időben végeztük. Ne aggódjunk, a fedővakolat ezeket a helyeket következmények nélkül befedi.
Az anyagok megvásárlásánál ügyeljünk arra, hogy az alapozók, valamint az alap- és a fedővakolat egymáshoz és a falazathoz pontosan illeszkedjenek.
A strukturált fedővakolat érdessége a szemcsenagyságtól függ. Az 1,5 mm-es szemcseátmérő nagyon finom, a 4 mm-es viszont már kellemetlenül durva. Minél nagyobb a szemcseméret, annál könnyebben megtapad a piszok a kész falon. Ezért ipari létesítmények vagy főútvonalak közelében a falakat lehetőleg finoman strukturált vakolattal kell ellátni.
A nyers vakolat struktúráját a kézmozdulat határozza meg: készíthetünk körkörös, vízszintes vagy függőleges mintázatot. Csak bizonyos gyakorlás után lehet azonban elérni, hogy ezt a kézmozdulatot az egész házon egyenletesen hajtsuk végre. Laikusoknak ezért érdemes olyan vakolatot választani, amely magától valamilyen szabályos struktúra szerint terül el.
A használatra kész száraz keveréket vízzel keverjük el és műanyag simítóval hordjuk fel. A keverékhez ne adjunk hozzá további adalékokat.
A fedővakolási munkát lehetőleg egy és ugyanazon személy végezze. Ha többen dolgoznak, megtörténhet, hogy a homlokzaton jól felismerhetők lesznek a különböző „kézírások”, ami nagyon bosszantó lehet. Egységes rétegvastagságot és így egyenletes struktúrát csak erőteljes dörzsöléssel lehet elérni.
Egyes egzotikus fedővakolat-kreációk (hullámos, pikkelyes, ráncolt) kezdetben nagyon eredetinek hatnak, idővel azonban valószínűleg megunjuk ezeket.
A használatra készen papírzsákokba csomagolt vakolatkeverékek (az összes többi habarcshoz hasonlóan) csak korlátozott ideig tarthatók el. Legfeljebb két hónapig bármelyik anyagot tárolhatjuk. Ennek előfeltétele azonban, hogy a tárolóhely száraz és fagymentes legyen.
A színeket csak kiemelésre használjuk
A külső vakolat nem csak „természetes fehér” színű lehet, kiszáradás után azt ásványi vagy szilikátfestékekkel be is festhetjük. A színeket inkább csak kiemelésre használjuk. Ne válasszunk erőteljes színárnyalatokat. A sötét falak a napsugárzás hatására erősen felmelegszenek, ami nem tesz jót a külső vakolatnak.
Arra is ügyeljünk, hogy a tetőfedés, az ablaktok és a homlokzatok színeit hangoljuk össze egymással. Ha textíliával borított napellenzőt vagy külső napvédő rolókat alkalmazunk, számítsunk arra, hogy azok idővel kifakulnak. Ez a kezdetben mutatós színkontrasztokat gyorsan elcsúfíthatja.
Készül a látszó felület. A struktúrvakolatot egyetlen mozdulattal kell felhúzni. A munka különösen egyszerű ha…
…olyan vakolatot használunk, amely a végleges struktúrát magától elterülve veszi fel.
Ha függőleges, vízszintes vagy körkörös mintázatot akarunk létrehozni, egyenletes eredményt csak…
…akkor kapunk, ha mindig ugyanazt a kézmozdulatot alkalmazzuk.
A külső vakolás készen van, az állványokat lebontottuk. Most már hozzáláthatunk a külső létesítmények elkészítéséhez!
Szép részletek teszik mutatóssá a homlokzatot
A lábazat a felfröccsenő víz miatt állandóan ki van téve az átnedvesedés veszélyének, ezért arra nagy figyelmet kell fordítanunk. Gyakori, hogy a ház körül 30-40 cm széles cementvakolat csíkot készítenek (I. a keretes szövegrészt). Szebb azonban, ha nem ezt az egyszerű megoldást választjuk, hanem a homlokzat és az egész ház megjelenését szebbé tevő kialakítást készítünk.
A lábazat kialakításának előkészületeit a külső vakoláshoz szükséges munkákkal együtt elvégezhetjük. A feltöltött részeket a későbbi terepszint alatt mintegy 15 cm-ig fel kell szabadítani. A pince külső falának napvilágra került bitumenes szigetelését tisztítsuk meg.
A példában bemutatott terméskő lábazathoz porfírlapokat választottunk, ezeket a csempéhez hasonlóan lehet a falra felragasztani. Kezdetben bizony nem kis türelmet igényel, hogy a lapokat elfogadható hézagokkal összeválogassuk. Kellő rutinnal azonban a munka már lendületesen halad.
A vékony porfírlapokat először szárazon erősítsük fel a falra. A lapokat darabonként egyszerűen tegyük iá két-két szögre.
Ha a teljes felületet beborítottuk és a terméskő lábazat fugakiosztásával is elégedettek vagyunk, az egyes lapokat egymás után vegyük le és alaposan tisztogassuk meg. Az alapot a lapok végleges felerősítése előtt természetesen elő kell készíteni (lekefélés, alapozás, a sérült helyek tapaszolása).
A porfírlapok felületi struktúrája nagyon durva, ezért a fal és a burkolókő között néha egészen vastag (akár 15 mm-es) habarcsrétegre is szükség lehet. A vékonyágyazatú habarcs az ilyen helyeken megrepedne. Ezért az ilyen durva kövek felerősítésére közepes ágyazatú habarcsot használjunk. Még jobb a tapadás, ha nemcsak a falat, hanem a porfírlapot is bekenjük habarccsal.
A terméskő lábazatot cementhabarccsal fugázzuk
A terméskő lapok felrakása után 2-3 nappal cementhabarccsal elvégezhetjük a fugázást. A fugákat először nedvesítsük be. Ezt fáradságos munka követi, mert a fugázóhabarcs bejuttatása nem olyan egyszerű, mint a sík felületű csempeburkolatnál. Az anyagot fugáról fugára haladva, vakolókanállal kell benyomkodni. Időben kezdjük meg a lapok felületének tisztítását.
A terméskő lábazat „habarcsba rakott burkolatnak” tekinthető, ennek alkalmazása pedig nem javasolható, ha csapóeső okozta erős igénybevételre kell számítani. A lecsapódó víz behatolhat a fugák repedéseibe és ez a legkedvezőtlenebb esetben még felfagyást is okozhat. Ilyenkor jobb megoldás a lábazati vakolat.
Jó tanács
Terméskő lábazat készítése előtt tisztítsuk meg és szükség esetén alapozzuk a falat.
Az egyes lapokat először szárazon rakjuk ki a falon, ehhez két-két szöggel rögzítsük őket.
Amikor elégedettek vagyunk a fugakiosztással, az egyes lapokat egymás után vegyük le és tisztogassuk meg…
…a lapok hátoldalát. Ezután hordjunk fel közepes ágyazatú habarcsot a falra és a lapok hátoldalára…
…majd szorosan nyomjuk rá a falra a lapokat. Az előzetesen bevert szegeknek köszönhetően…
…a fugakiosztás a munka végén is megfelelő lesz. A fugázáshoz a szokásos cementhabarcsot használjuk.
A rusztikus terméskő lábazathoz jól illik a gyalult lécekből készített, masszív előtető (a gerendák keresztmetszete 10 x 10 cm).
Először a tervrajz alapján méretre vágjuk a gerendákat.
Tetszetős részlet: a dekoratív előtető
Az előtető funkciója tulajdonkeppen a bejárat cső elleni védelme, jelentősége azonban ennél jóval nagyobb. Az építészeti kialakításhoz illő előtető nagyban emeli a homlokzat külső megjelenését. Vannak házak, amelyeknél az előtető a legfontosabb külső tartozék.
Az itt bemutatott ház fehér homlokzatát a faablakok és a piros ablakpárkányok élénkítik. A bejáratot kiemelő előtetőnél érdemes ugyanezt a színkombinációt ismételni.
Nem szép, ha a szegek, csavarok és egyéb kötőelemek látszanak, ezért a gerendákat…
…marjuk ki, hogy azokat egymásba lehessen illeszteni. Hordjuk lel az időjárás ellen védő bevonatot, majd…
…szereljük össze a teherviselő alapvázat. A felső keresztgerendákat felülről odaszegezzük.
A gerendázat belső képe jól mutatja, hogy egy ügyes ezermester milyen masszív szerkezetet tud létrehozni.
A tetőfelületet alulról lambériával burkoljuk. Erre ugyanolyan tetőzet kerül, mint…
…a háztetőnél. Csupán az ereszcsatorna ejtőcsövei maradnak el, ezek helyett vízlevezető lánc is megteszi.
Az előtető és a házfal eső ellen szigetelt csatlakozása a cserepek alatt rejtőzik.
Az esővizet ólomból vagy szigetelőcsíkból kialakított vályú vezeti le.
Az esővizet a tető alatt vezetjük le
A házfal és az előtető között nem szabad hézagot hagyni. A fal és az előtető héjazata (itt cserepek) közötti részt ezért alakítható szigetelőcsíkkal (ólomlemezzel vagy terpeszháló-betétes műanyag csíkkal) fedjük le. Ezt a szigetelőcsíkot kis vályúvá is alakíthatjuk és így helyezzük el azt a tető héjazata alá. A lefolyó esővíz ebbe a vályúba kerül, amely azután a vizet az előtető ereszcsatornájába vezeti.
A teherviselő fagerendákat úgy állítsuk össze, hogy a kötőelemek (szegek, csavarok, sarokvasak) rejtve legyenek. Ehhez gondosan méretre kell vágni az egyes gerendaelemeket és ki kell marni a szükséges besüllyesztéseket.
Amikor az összes kötés hajszálpontosan illeszkedik, alapozzuk (impregnáljuk) és vastagon felhordott akrillazúrral fessük be a fa felületét.
Összeszereléskor először nagy terhelésű dübelekkel két függőleges gerendát erősítsünk a ház falához. A két első oszlop bebetonozott fémrögzítőkre támaszkodik. Ez a megoldás megakadályozza, hogy a gerenda közvetlenül érintkezzen a talajjal és így megnöveli a fa élettartamát. A felső kereszttartókat felülről szegekkel (6 x 180 mm) erősítjük a helyükre. A fát érdemes előre kifúrni.
Az alsó kereszttartókat csupán bedugjuk a kimart fészkekbe. Csavarokra itt nincs szükség.
Az előtető mini szarufáit lehetőleg olyan hosszúra válasszuk, hogy tetőcserepeket ne kelljen méretre szabni.
A tetőfedő munka: tegyük fel az ereszcsatornát, szegezzük fel a lambéria burkolatot, majd a lécezést. Maga a fedés már gyerekjáték!
Előtetőket természetesen kevesebb munkával, előre gyártott elemekből is készíthetünk. Vásárláskor ügyeljünk arra, hogy a gyártó részletes szerelési utasításról is gondoskodjon!
Az olcsó fagerenda-szerkezet kevésbé rusztikus házakhoz is jól illik. A gerendákat…
…először vágjuk méretre, majd impregnáljuk és fessük be.
A faelemek összekötésére lemezidomokat és csavarokat használunk, úgy hogy…
…ezeket a kötőelemeket később ne lehessen látni. A képen egy ilyen fém rögzítőelem két szarufát tart.
A szarufákra lécezés és tetőhéjazat kerül. A kész előtető…
…a főtető részét alkotja.
Harmadik példa a saját készítésű előtetőre: Az utasítások alapján és saját fantáziájára támaszkodva minden ezermester olyan előtetőt ácsolhat össze, amely a ház építészeti kialakításához a leginkább illik.
A barkácsáruházakban komplett előtető-építőkészletek is kaphatók. Ügyeljünk arra, hogy…
…a csomagban részletes szerelési utasítás is legyen!