• háztető
• tető

Közműcsatlakozási lehetőségek tetőbeépítéseknél

A tetőtéri helyiségek a közüzemű vezetékhálózatra a tetőtér alatti szinten meglevő gépészeti vezetékek segítségével csatlakoztathatók. Az új lakás közmű­ellátottsága a villany-, víz-, csatorna- és gázvezeték épületen belüli meglétének a függvénye. Ritkán fordul elő, hogy az épületben, ill. annak telkén kívül adottak a közmű­hálózatra való csatlakozási lehetőségek, de a bekötés még nem történt meg. Nem elég azonban a közművek épület­ben való jelenléte ahhoz, hogy használhatók legyenek. Előfordulhat ugyanis, hogy egy vezeték annyira túl­terhelt, hogy az új létesítmény csatlakoztatása csak na­gyobbra való cserélésével vagy új vezeték készítésével valósítható meg. Márpedig bővítése az építés költségét jelentősen növelheti.

A meglevő vezetékek helyét és méretét a felmérési ter­ven fel kell tüntetni. Ha az alsóbb szintek lakásait elkerülő új vezeték építése kedvezőbb helyiségkialakítást tesz lehe­tővé, akkor a többletköltség vállalását is mérlegelni kell.

Teljes közművesítés (villamos energia, vezetékes víz­ellátás, csatornahálózat, gázellátás) nagyobb községek, városok területén található, a részleges közművesítés (villamos energia, közkút, utcai közkifolyó) a kisebb falvak jellemzője. A tetőtér-beépítés során kialakított helyiségnek vagy helyiségeknek a hálózathoz való csatlakoztatása is ennek megfelelően oldható meg.

Teljes közművesítés

Teljes közművesítés esetén, ha a tetőtér-beépítés nem jár az adott épületben létszámnövekedéssel — azaz csak lakásbővítés történik —, az a meglevő vezetékekben sem okoz többletterhelést. Ha azonban önálló tetőtéri lakás vagy lakások készülnek, akkor a közműveket üzemeltető szer­vek (Áramszolgáltató Vállalat, Vízművek, Csatornázási Művek, Gázművek) hozzájárulása is szükséges a beépí­téshez.

Részleges közművesítés

Részleges közművesítés esetén saját helyi vízellátása, esetleg saját csatornázása van az épületnek. A helyi víz­forrás lehet a telken ásott vagy fúrt kút, esetleg saját víz­vezeték-hálózat (pl. hidrofor berendezéssel). Helyi szenny­vízkezelés esetében a szennyvíz — megfelelő tisztítás után — az erre alkalmas talajban elszivároghat, vagy zárt tárolóból később elszállítják. Ezeknek a melléképítményeknek (kutak, szikkasztó, ülepítő) egymástól és a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületektől mért távolságát az OÉSZ, I. Város- és Községrendezési előírások c. része szabályozza.

Csoportházas beépítéseknél — közművesítés hiányá­ban — a korszerű szennyvízkezelés is alkalmazható. Jelenleg ezzel kapcsolatban kísérletek folynak, és azok igen biztatóak (pl. a totáloxidációs szennyvíztisztítás).

A jelenleg érvényben levő gázfelhasználást szabályozó törvény értelmében gázzal csak a gázszolgáltató vállalat láthat el lakóépületet, mégpedig csak olyan vezetéken, amelyet megfelelőnek tart. Ettől eltérő (pl. pébégáz) gáz­ellátás csak külön hatósági engedéllyel készülhet.

A tetőtér beépítésekor az alsó szint vezetékeire való csatlakozás nem minden esetben egyszerű. Például a szennyvíz elvezetése nagyobb távolságra (minden esetben a vezeték megfelelő lejtésével) a födémben vagy a födém fölött is megoldható. Az utóbbi megoldás gerendás födém esetében készülhet, olyankor, amikor a gépészeti vezetékek a gerendákra merőlegesek. Ez a megoldás lényegesen növeli a födém vastagságát. Egy korábbi részleges födém­csere vagy megerősítés egy-egy magasabban fekvő kiváltó gerendája is oka lehet a vezeték födém fölötti elhelye­zésének. Az így adódó padlószint-különbség a helyiség kialakítását lényegesen.

Vízellátás és csatornázás

Végezetül felhívjuk a figyelmet arra, hogy a helyi víz­ellátás és csatornázás, ill. a közművekre való csatlakozás vezetékeinek szerelési és berendezési tárgyak elhelyezési tervét minden esetben szakember készítse. Jóváhagyás céljából ezeket a terveket az engedélyező hatóságokhoz (az illetékes tanács építésügyi szakigazgatási szerve, ill. a közműhatóság) be kell nyújtani.