Mikor térül meg a homlokzati hőszigetelés? [VÉLEMÉNY]
A házak szigetelése sok pénzbe kerül, és semmi hasznot nem hoz. Épp ellenkezőleg: aki szigetel, az ráfizet. És aki szigetel, az kockáztatja a penészképződést, a nedves falakat és az előre nem kalkulálható járulékos költségeket. Legalábbis ezt állítják a jelenlegi szigetelési politikai kritikusai. Érveiket Wolfgang Neustadt és Wolfram Hegen foglalta össze.
Az őrület 2002-ben kezdődött. Akkor lépett hatályba az energiamegtakarítási törvény alapján az energiamegtakarítási rendelet (EnEV). Ez alatt az ártalmatlan név alatt azóta egy teljes iparág, tervezők és bankok pénzlelőhelye rejtőzködik, amelyet a kritikusok szerint a háztulajdonosok és a bérlők finanszíroznak. Egy gigantikus pénzfelosztás alulról felfelé.
Energiamegtakarítási rendelet
Az energiamegtakarítási rendelet (EnEV) előírja, hogy az energiahatékonyság területén az épületeknek milyen követelményeknek kell megfelelniük. A rendelet hivatalos címe: rendelet az épületek energiatakarékos hőszigeteléséről és energiatakarékos létesítmény-technológiájáról. Először 2013. októberében módosították: ez az „EnEV 2014“ május 1-től érvényes. Ez szolgál a magánháztartások milliárdos nagyságrendű államilag elrendelt befektetéseinek alapjául. A szövetségi kormány további milliárdokat bocsát rendelkezésre az új energiahatékony épületek építésének vagy a meglévő épületek átalakításának támogatásához.
Megtérülési kalkulációk
Ez a polgárok számára meg fogja érni a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) előzetes számításai szerint: 2020-ban még közel 4 milliárd eurós megtakarítás állna szemben 7 milliárdos befektetéssel, 2030-ban azonban már több, mint 11 milliárd euró energiaköltséget takarítának meg a háztulajdonosok és –bérlők, de csupán kilenc milliárdot kellene befektetniük.
Az 2050-es évben pedig a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) szerint összesen 18 millárd euróval magasabb lenne a megtakarítás összege, mint a befektetésé. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) ezzel az egyszerű számolással lobbimunkát végez az iparág számára: azok malmára hajtja a vizet, akik a szigetelésből hasznot húznak. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) szerint már a 2020-as évben is harmincezerrel több munkahely lenne az ágazatban, 2030-ban pedig hatvanhatezerrel.
Középtávon pénzt megtakarítani, munkahelyeket teremteni, és még az éghajlatért is tenni valamit: az ellenzőknek nehéz dolguk van, hogy ilyen érvekkel szemben komolyan vegyék őket. Az energiamegtakarítási rendelet (EnEV) ugyanis az 1997-es, az éghajlat védelméről szóló Kyotoi Egyezményből származik. A szövetségi kormány ez alapján határozta meg, hogy 2050-ig el kell érni a közel éghajlat-semleges épületállományt. És ugyan ki akarna klímagyilkos, a klímaváltozás tagadója, a környezet elleni bűnelkövető vagy konzervatív lenni?
A szigetelés hazugsága
Azonban először mégis pontosan számolni kell, mielőtt sztiroporba csomagoljuk a házunkat és leszigeteljük a válaszfalakat is: hiszen a falak szigetelése, az új tető, a háromrétegű üvegezéssel ellátott ablakok, az új ajtók bizony mind rengeteg pénzbe kerülnek. Az internet tele van online kalkulátorokkal: minden háztulajdonos egyszerűen kiszámolhatja, hogy mennyi pénzre lesz szüksége és mikor térül meg a befektetése. A legtöbb kalkulátort természetesen olyan vállalkozások bocsátják rendelkezésre, amelyek a szigetelésből vagy a szigetelt épületekből szintén hasznot húznak. Kapcsolódó: szigetelések főbb hibái!
Az online kalkulátorok megtévesztenek
Példa: az Immonet online kalkulátora. Itt meg kell adni, hogy milyen házunk van, mikor épült, mekkora a lakóterület nagysága, hány szint van, milyen falazata van az épületnek, milyen régi a fűtés, illetve még néhány további adatot. És nem egészen egy perc múlva meg is van az eredmény: a szigetelés megéri, így hangzik. A mi példánk esetében a befektetési költségek pontosan 23702 eurót tettek volna ki, a támogatás 2370 euró lenne. Ezáltal a fűtési költségek 2000 euróról azonnal 1000 euró alá csökkennének. Tíz év múlva pedig közel 4000 euróról 2000 euró alá! Ha ezt összegezzük, akkor a háztulajdonos 20 éven belül több, mint 20000 eurót takarítana meg!
Fekete, mint az éjszaka: a hibás szigetelés vonzza a port és a szennyeződéseket
Online kalkulátor mondja:
„Adatai alapján ingyen és kötelezettség nélkül kérhet ajánlatot az Ön környékén lévő szakvállalatoktól!”
Amit a kalkulátor elhallgat:
Közel 100 százalékos fűtési költségnövekedésből indul ki a következő tíz évben. A fűtési költségek a valóságban azonban a 2002 és 2012 között eltelt tíz év folyamán Németországban csupán 43 százalékkal emelkedtek, közölte januárban a Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium.
Szintén nem vették figyelembe:
A befektetési költségek kamatait. Ezek tíz év alatt kamatlábtól függően könnyedén két-háromezer euróra rúghatnak. Új fűtési technológiák: hiba. Az alacsony hőmérsékletű rendszerek segítségével is pénzt lehet megtakarítani.
A feltételezett 23000 eurós befektetési költség is túlságosan alacsony, válaszolják kérdésünkre a szakemberek. A legfőbb probléma azonban: a Német Energiahivatal (dena) egy tanulmányban elismeri, hogy a vizsgálatok a számított szükséglettel szemben szisztematikusan alacsonyabb mért energiafogyasztást mutattak, mint ahogy eredetileg feltételezték. Így azonban véglegesen meginog a nagyszerű számítási modell.
A svájci Prognos tanácsadó vállalat még tovább ment: a felújítás többe kerül, mint amennyit az elkövetkezendő években a fűtési költségekkel meg lehetne takarítani. A befektetéseket nem lehet csupán a megtakarított energiaköltségekből finanszírozni, hangzott el a „Welt” szakvéleményében.
Fraunhofer: A szigetelt házak többet fogyasztanak
De miért lehet az, hogy a szigetelés többe kerül, mint amennyi hasznot hoz? Mert minden számítási modell csak az úgynevezett U-értékeket veszi figyelembe, mondják a kritikusok. Az U-értékek nagyon leegyszerűsítve egy ház puszta szigetelési értékei, csak arról adnak információt, hogy mennyi energia áramlik belülről kifelé. De mi van azzal az energiával, ami kívülről érkezik?
„A napenergiából származó nyereségek nagymértékben hozzájárulnak a fűtési energiaszükséglet csökkentéséhez”
ismeri el az energiamegtakarítási rendeletért (EnEV) is felelős szövetségi gazdasági miniszter a COBURGER megkeresésére.
„A napenergiát, azaz az épületet érő külső energianyereséget azonban ezekben a képletekben nem veszik figyelembe.”
…mondja a Hochstadt am Main városában tevékenykedő egyik legagresszívebb szigetelés-kritikus, Konrad Fischer (az interjút lásd a cikk után). Ő nem azt cáfolja, hogy a szigetelt házak jobb U-értékkel rendelkeznek.
Penész a jóleső meleg helyett: nedves műanyag szigetelt ablak
Szövetségi Gazdasági- és Technológiai Minisztérium:
„A Fraunhofer-Intézet 80-as éveiből származó vizsgálata, amely megmutatta, hogy a szigetelt házak nemhogy kevesebb, hanem több energiát használnak fel, mint a szigeteléssel nem rendelkő épületek, ismertté vált.”
A korszerűsítés többe kerül, mint amennyi megtakarítás elérhető vele!
Forrás: issuu.com