• egészséges otthon
• felújítás

Egészséges lakókörülmények megteremtése az építkezés és a felújítás során

A lakófunkciók kapcsán az építkezés, illetve a felújítás során egyre gyakrabban felmerül az egészség kérdése. A témában nyílt viták sorozatát kísérhetjük figyelemmel, kérdéseinkre azonban ritkán kapunk egyértelmű válaszokat. A szakkönyvek és szakfolyóiratok alapos, szakszerű és elfogulatlan megállapításai az esetek többségében nem jutnak el az építtetőhöz. Ehelyett a gyakran egymásnak is ellentmondó „tapasztalatok” elbizonytalanítják és összezavarják az érdeklődőket. Hol találunk tehát megbízható választ az egészséges lakókörnyezettel kapcsolatos kérdéseinkre?

Építkezés és egészség

Néhány éve a lakás és az építkezés kapcsán is egyre gyakrabban hall­hatunk az egészségről. Az emberek idejük 90%-át épületeken belül töltik. Kétségkívül felmerül a kérdés: milyen egészségre ártalmas anyagokkal kell számolnunk az épületeken belül? Milyen épí­tészeti megoldásokkal csökkenthetők minimálisra a káros tényezők? Ahhoz, hogy a helyes választ megtaláljuk, a házat egy­séges egészként kell szemlélnünk. Példa­ként említhetjük a tető hőszigetelését.

Amennyiben lemondunk a szigetelésről, vagy a munkát nem körültekintő gondos­sággal végezzük el, alapvető törvénysze­rűségeket hagyunk figyelmen kívül, akkor mindenképpen káros és kellemetlen követ­kezményekkel kell számolnunk.

Az ilyen típusú hibákat tehát úgy küszöbölhetjük ki, hogy kizárólag kipróbált és alaposan bevizsgált építőanyagokat használunk, napjaink korszerű építészei megoldásait alkalmazzuk, az építőanyagokat szaksze­rűen, gondosan és szigorúan a gyártó utasításainak megfelelően használjuk fel, vala­mint figyelembe vesszük a fizika törvényszerűségeit. A hatósági engedélyek és szimbólumok, mint például a „kék angyal” (Európában ezzel jelölik az egészségre ár­talmatlan építőanyagokat) szintén a segít­ségünkre lehetnek.

Az egészséges lakókörnyezet és a helyes magatartás

A tapasztalatok szerint az említett ténye­zőkön kívül nagyon fontos a lakással és a házzal való szakszerű bánásmód, a lakha­tóság minősége és az energiatakarékosság. Mindezek tudatos használatot feltételez­nek, amelyre csak az összefüggések isme­retében van lehetőség. Az autóhoz és min­den elektromos kisberendezéshez kapunk használati útmutatót. Ugyanerre minden­képpen szükségünk lenne lakásunk, há­zunk esetében is, amely komplexitását te­kintve minden, bennünket kiszolgáló hasz­nálati tárgyat messze felülmúl.

Akkor ta­lán – hogy csak egy apró példát említsünk – nem okoznának a lakóhelyiségekben hir­telen megjelenő penészfoltok a gyanútlan lakóknak olyan nagy meglepetést. A pe­nészgombák spórái allergén reakciókat válthatnak ki, így kialakulásuk megelőzé­sével is hozzájárulhatunk az egészséges la­kókörnyezet megteremtéséhez. Milyen összefüggéseket kell ismernünk ebben az esetben?

A lakóhelyiség megfelelő klímája, mint az egészséges lakókörnyezet egyik alapvető követelménye, számos tényező függvénye.

Mindazokat a tényezőket, ame­lyek a lakóhelyiség klimatikus viszonyait befolyásolják: a levegő nedvességtartal­mát, illetve az azt befolyásoló tényezőket, a levegő és a falak hőmérsékletéből adó­dó következményeket, a hőszigetelést és annak hatását, a levegő mozgását, vala­mint a szennyező anyagokat, szagokat és gázokat.

Tudnunk kell például, hogy a szennyeződések nem csak a szőnyegből és a ruházatból, hanem az emberi bőrről, valamint az ember és a háziállatok légzése során kikerülő baktériumokból, vírusok­ból és gombákból származnak, de a virág­föld is lehet szennyezőanyag-forrás. Nem kizárólag a tisztítószerek, az építőanyagok és a formaldehid gázai befolyásolhatják károsan lakókörülményeinket, hanem az emberi és állati eredetű kipárolgások vagy akár az ételszag is.

Orvosok véleménye a káros anyagokról a lakásban

Nem helyes, ha ezek ismerete félelem­mel tölt el bennünket, tudásunkat inkább arra kellene használnunk, hogy csökkent­sük vagy esetenként el is tudjuk kerülni a káros hatásokat. Orvosok és toxikológusok egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet arra a tényre, hogy a bemutatott ténye­zők akut egészségkárosító hatását gyakran túldimenzionálják. Ezek kialakulásához ugyanis olyan körülményekre van szükség (pl. szén-monoxid mérgezés egy rosszul szellőző, nyílt tűztérrel rendelkező helyi­ség esetében), amelyek a lakások töredé­kében fordulnak elő.

Káros anyagok az otthonunkban: hosszú távú hatások

Sokkal gyakoribb a kimutatható szennyező anyagok hosszú távú hatása. Itt mindenekelőtt a dohányfüstöt és annak a passzív dohányosokra gyakorolt rendkívül káros hatását kell megemlítenünk. Nem hagyható figyelmen kívül az egyre jelen­tősebb sugárzás elleni védelem, és a ter­mészetes nemesgáz, a radon, valamint származékainak hatása, amely bizonyos területeken koncentráltan fordul elő. Az első lépés a megoldás felé a probléma fel­ismerése és megismerése.

Az ördög a részletekben rejlik

Mit is jelent valójában az egészség, amit korszerű építészeti megoldásokkal és anyagokkal, illetve tudatos magatartással meg szeretnénk őrizni? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az egészség nem csak a betegségek elkerülését jelenti, hanem testileg és lelkileg is jó közérzetet feltételez. Két tudós, Freymuth és Seidel néhány éve háziasszonyok körében vég­zett felmérésével arra kereste a választ, hogy hogyan járulhat hozzá a lakás az egészséges közérzethez.

Az egészséges lakókörnyezet érdekében döntő fontosságú, hogy bevizsgált minőségű anyagokkal dolgozzunk, melyek építéstechnikailag és fizikailag is jól illenek egymáshoz, megbízhatóak, tartósak és egészségre ártalmatlanok.

A felmérés eredményeként kialakult azoknak a tényezőknek a rangsora, ame­lyek megléte vagy hiánya döntően befo­lyásolja közérzetünket

Ezek:

• világos lakás
• tágas lakás
• komfortfokozat
• napos lakás
• nyugalmas környék
• kedvező elrendezés
• balkon, kert, terasz megléte
• jó közlekedés
• szép kilátás
• intimitás.

E követelmények teljesítése számos ap­ró építészeti részleten múlik. A napos lakás követelményének való megfeleléshez pél­dául nem csak nagy ablakokra és jó tájolás­ra, hanem világos beltérre és megfelelő helyekre pozícionált lámpákra is szükség van. Nem szabad elfeledkezni az árnyékolásról, a fény megfelelő „adagolásáról” sem.

A kellemes lakókörnyezetet nagymér­tékben ronthatja a hangvédelem/hangszi­getelés hiánya – vagyis ha zavaró zajhatá­sok érkeznek kívülről vagy a szomszédok felől -, illetve ha nem megfelelőek a biz­tonsági berendezések.

Belső terek kialakítása

Végül, de nem utolsó sorban döntő sze­repe van a belső terek kialakításának, hi­szen az ízlésvilágunknak megfelelő színek és formák nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a bútorozott helyiségekből igazi, vé­dett otthon váljék.

Röviden összefoglalva: az egészséges lakókörnyezet megteremté­se annyit jelent, hogy lakásunk és házunk tervezése, valamint a kivitelezési munkák során nem hagyhatjuk figyelmen kívül a látható, hallható, érezhető, tapintható, ér­zékszerveinkkel felfogható épített környe­zetünk fizikai „ránk-hatásait”. Sokat segít­het a tapasztalat, a racionális gondolkodás és a tudományos ismeretek. Lakásunk és házunk lépésről lépésre válik egyre otthonosabbá, klimatikusabbá és ez­zel igényeinknek mindinkább megfelelőbbé.

A zaj korunk egyik legkárosabb hatása, amely nagyobb mértékben károsítja egészségünket és lelkiállapotunkat, mint ahogy azt valaha is gondoltuk.

Az építtetők ma már sokféle olyan épí­tőanyag és építési eljárás közül választhat­nak, amelyek hozzájárulnak ideális lakó­körülményeik megteremtéséhez. A napja­inkban újra előtérbe került „Vissza a ter­mészetbe!” jelmondat gyakran félrevezető lehet – ennél sokkal fontosabb a józan ésszel átgondolt tervezés és cselekvés. Ne felejtsük el, hogy a fejlett országokban élő lakás- vagy háztulajdonosoknak a jó élet­körülmények iránti igényei mára olyan magasak lettek, amilyen a korábbi idők­ben elképzelhetetlen lett volna.

A szennyező részecskéktől és ártalmas gázoktól mentes friss levegő az egészséges lakókörnyezet megteremtésének egyik fontos tényezője.