Lakberendezés

Milyen szárítógép a legjobb választás számunkra?

Persze felvetődik a kérdés, hogy milyen szárítógépet válasszunk, és miért vásároljunk egyáltalán különálló készüléket, ha úgynevezett mosó-szárítógépet is vehetnénk, ami egyben ellátja a mosógép és a szárítógép funkcióját. Érdemes tudni, hogy a kifejezetten ruhaszárításra tervezett szárítógép hatékonyabb, hiszen a működése kifejezetten szárításra optimalizált. Ennek köszönhetően egy ilyen gép energiatakarékosabb és hatékonyabb, ráadásul kíméletesebben bánhat a ruhákkal.

A mosó-szárítógépek legnagyobb problémáját mégis az jelenti, hogy a mosható ruha mennyisége nem szárítható hatékonyan.

Így „alternatív” megoldáshoz kell folyamodnunk, a kimosott ruhamennyiség egyik felét ki kell teregetnünk és csak a másik felét száríthatjuk a gépben, vagy kevesebb ruhát mosunk egyszerre, ami nem túl költséghatékony megoldás még abban az esetben sem, ha a gép rendelkezik súlyautomatikával.

Tényszerű, hogy egy különálló szárítógép jobban végzi a dolgát, de az is kijelenthető, hogy két gépért többet kell fizetnünk, ráadásul több helyet is foglalnak. Ha kompromisszumot kell kötni, akkor jó megoldás a mosó-szárítógép, minden más esetben a különálló szárítógépet ajánljuk.

Mire figyeljünk a kiválasztásnál?

A szárítógépek fejlődésének köszönhetően mára két típust maradt a piacon; ezek a kondenzációs és a hőszivattyús gépek. Sőt, a kondenzációs készülékek is egyre inkább kiszorulnak a kereskedők kínálatából, hiszen ezek kevésbé hatékonyak és az energiafogyasztásuk sem túl kedvező. A működési elvük egyszerű; villamos energia felhasználásával felmelegítik a keringő levegőt, ami felveszi a ruhák nedvességét, ez pedig egy hőcserélő rendszernek köszönhetően lecsapódik. Az így keletkezett kondenzvíz a lefolyóba kerül.

Működés közben a környezet levegőjét használják, vagyis a keletkezett és távozó hőenergia veszteséget jelent. Velük szemben a hőszivattyúval rendelkező szárítógépek zárt rendszerben végzik a ruhák szárítását, így a működtetésük akár 40-50%-kal gazdaságosabb lehet. Hátrányuk, hogy némileg drágábbak lehetnek a kondenzációs gépeknél, illetve a működésük kicsit hangosabb lehet.

Ha különálló szárítógépet szeretnénk vásárolni, a készüléknek el kell férnie a mosógép mellett. Szerencsére rendelkezésre állnak speciális állványok, amelyek lehetővé teszik a két készülék egymásra helyezését. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a készülékek mindkét oldalán, illetve a hátsó oldaluk mögött 5-10 cm szabad területet kell szabadon hagynunk.

A fizikai méret mellett figyelmet kell fordítani a szárítható ruhák mennyiségére is. Mindenképpen érdemes alkalmazkodni a már meglévő mosógépünk kapacitásához; ha túl kicsi szárítógépet választunk, a szárítás nem lesz kellően hatékony, ha pedig túl nagyot, abban az esetben villamos energiát pazarolunk.

Arról viszont nem szabad megfeledkezni, hogy a szárítógépet nagyjából kétharmados telítettséggel érdemes használni, hiszen a meleg levegő ilyen módon még megfelelő mértékben fel tudja venni a ruhák nedvességét. Ez azt jelenti, hogy a szárítógépnek lényegesen nagyobbnak kell lennie a mosógépnél. A piacon kapható készülékek zöme 7-8 kilogrammos kapacitással rendelkezik, ezek jellemzően 5 kilogrammod mosógép mellett nyújtanak ideális megoldást.

Amennyiben extra igényeink merülnek fel, mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni a készülék vásárlása során. A magasabb felszereltségi szinttel rendelkező készülékek gyakran fertőtlenítő programokkal, fejlett nedvességérzékelő szenzorokkal és belső szárítóállvánnyal is rendelkeznek. Sőt, ma már a szárítógépek között is megjelentek az úgynevezett okos készülékek, amelyek extra vezérlési és kényelmi funkciókkal rendelkeznek.