Belső szigetelés, előnyök és hátrányok
Az összetett és az átlátszó hőszigetelő rendszerek, valamint a szerelt homlokzatok egyértelműen pozitívan alakítják a házak belsejében tapasztalható levegő minőségét.
Ebben az írásunkban szeretnénk a belső szigetelésre nagyobb figyelmet fordítani, mely döntően befolyásolja nedvességtartalmat, valamint a hőérzetet.
Kiknek ajánlott?
Ha az épület homlokzatát műemlékvédelmi okok miatt, vagy például kialakításánál fogva nem lehet szigetelni, akkor csak a belső szigetelés jelenthet megoldást. Ezt egyébként azért is szokták választani, mert nem kell az egész külső falrészt beállványozni, lehet helyiségről-helyiségre haladva elvégezni, és kiadások szempontjából sem terheli meg annyira a családi kasszát.
Van hátránya?
Mivel a belső szigetelés megváltoztatja a külső fal épületfizikai viszonyait a hőmérséklet és a nedvesség tekintetében, így a szigetelés során érdemes odafigyelni arra, hogy a szigetelőréteg mögött ne maradjon olyan szellőzőrés, ahová a meleg belső levegő át tudna áramolni, ez ugyanis a szigeteletlen hidegvíz-csöveket veszélyeztetheti télen a fagyás szempontjából.
Mi a megoldás?
Levegőzáró réteg létrehozására van szükség a helyiség felé eső oldalon, ami legkönnyebben gipszkarton, vagy gipszkötésű rostlemez lapokkal oldható meg, de választhatóak polietilénfóliák is e feladatra. A szigeteléshez választott alapanyagok, valamint azok felhelyezése kapcsán mindenképpen érdemes odafigyelni az esetlegesen már meglévő hőhidakra, valamint arra, hogy ne alakuljanak ki újak. Legjobb, ha a belső szigetelés munkálataira is tapasztalt szakembert hív.
Nyilvánvaló tehát, hogy a belső szigetelés is megoldást jelenthet az egészséges mikroklíma megteremtésének érdekében, ám a szakmailag hozzáértő munkaerő nélkülözhetetlen e feladat elvégzésénél is. Cikksorozatunk következő tagja a nyílászárókkal, valamint azok felületi hőmérsékletének belső levegőre gyakorolt hatásaival foglalkozik.