• cseréptető
• tetőfedés

Égetett agyagcserép fedések (tetőfedés)

Az égetett agyagcserép fedések a leggyakrabban alkalma­zott kiselemes (pikkelyszerű) tetőfedések. A héjazat elemei olyan tökéletesen kiégetett, vízzáró, fagyálló kerámiacse­repek, amelyek többféle kialakításban, színben és felület­képzésben kerülnek forgalomba. A fedés aljzatát általában ellenlécekre (ritkán deszkázatra) rögzített lécezés (cserépléc vagy tetőléc) képezi, amelyre egyszerűen ráakasztják a cse­repeket. Szükség esetén a cserepek rögzítése szegezéssel, huzalozással (faragott elemeknél) vagy viharkapcsokkal (meredek felületeken, szélszívás ellen) történik.

A forgalomban lévő égetett agyagcserepek (mint héjazati elemek) kialakításuk szerint az alábbi csoportba sorol­hatók:

• hódfarkú,
• hornyolt,
• sajtolt cserepek.

Az elmúlt évtizedekben az építési technológia fejlődé­sével a tetőfedések azon belül a cserépfedések kialakítása is sok tekintetben megváltozott. A gyártók ma már komp­lett fedési rendszereket kínálnak. Ennek megfelelően a fe­dést minden részletére vonatkozóan egymáshoz illeszkedő, gyorsan és pontosan összeépíthető elemek alkotják.

Egy ilyen komplett rendszer részét képezik a fedést meg­határozó héjazati elemek, az alapcserepek, az anyagában ehhez igazodó kiegészítő cserépelemek (pl. szegélycserép, kúpcserép, szellőzőcserép, feles cserép), valamint az egyéb kiegészítők (pl. gerincléctartó, kúpalátét, vápaelem, csator­naszellőző, antennakivezető, tetőkibúvó ablak, hófogó stb.). Ezek közös jellemzője, hogy az adott cserépfedéshez illesz­kedve olyan egységes rendszert alkotnak, amelynél minden egyes részletben biztosított a vízzárás. Ugyanakkor a külön­böző elemek összefüggő, esztétikus megjelenésű tetőfedést képeznek.

Régen a cserépfedésekhez nem tartozott annyi előre gyártott kiegé­szítő elem, mint napjainkban. Az alapcserepeken kívül csak kúp­cserepet forgalmaztak. Az egyéb kiegészítőket lényegében kizárólag bádogos szerkezetek alkották, amelyeket egyedi szerkezetként az építés helyszínén alakítottak ki. A bádogos szerkezetek napjainkban is a tetőfedések meghatározó kiegészítői, de a mai tetőfedő rend­szerek lehetőséget nyújtanak arra, hogy egyes helyeken elhagyják őket (pl. oromszegélyek mentén).

A különböző előre gyártott ki­egészítő elemek előnye, hogy többnyire (szerelő jellegű munkával) könnyen beépíthetők, a szerkezeti részletek így általában jóval egyszerűbben és gyorsabban kialakíthatók, mintha bádogos szer­kezetként készülnének.

Hódfarkú cserépfedés

A hódfarkú cserepek téglalap alapú, alsó élük mentén (általában) íves vágású sík héjazati elemek. Felső felületük legtöbbször teljesen sima, esetleg a cserép hossztengelyével párhuzamos (lejtésirányú), vízelvezető rovátkolással ellá­tott. Az alsó él vágása többféle lehet (1.124. ábra), ez adja a hódfarkú fedés jellegzetes rajzolatát. A cserepek hátsó fe­lületén egy vagy két kapaszkodófül található.

1.124. ábra. Klasszikus hódfarkú cserép és különböző vágásvonalú alapcserepek
a) félköríves vágású b) szegmensvágású c) szegmensvágású lekerekített d) gótikus e) téglány lekerekített f) – f) csúcsos g) félköríves vágású, bordázott felületű

A hódfarkú cserepek csak ütközéssel illeszkednek egy­máshoz. Nincs az elemek között „egymásba kapaszkodó” kapcsolat – egyszerűen egymás mellé helyezik őket -, ezért különösen fontos, hogy minden egyes illeszkedési hézag fe­lett megfelelő átfedés legyen.

Ahhoz, hogy a teljes tetőfelületen az egységes rajzolatú esztétikus megjelenés, illetve a különböző szerkezeti rész­letek megfelelő kialakítása biztosítva legyen (szegélyek le­zárása, hófogás, átszellőzés, tetőáttörések stb.), a hódfarkú fedési rendszeren belül számos kiegészítő cserépelem talál­ható (1.125. ábra).

1.125. ábra. Kiegészítő hódfarkú cserépelemek
a) hófogó cserép; b) szellőzőcserép; c) szegély cser ép; d) feles cserép; e) kúpcserép; f) kezdő élgerinc cserép

A hódfarkú cserép egyszerű, letisztult fedésképével az egyik legszebb fedési mód. Összetett, tagolt, íves felületek fedésére is alkalmas. Nagy pontosságú, precíz kivitelezést igényel. Hátránya, hogy a többi cserépfedéshez viszonyítva jelentős a tömege. A hódfarkú cserepekből a cserepek elhelyezése alapján kétféle fedési mód alakítható ki: ez a kettős fedés és a koro­nafedés (vagy lovagfedés).

Kettős fedés

A cserepek kötésben, soronként feles eltolással vannak elhelyezve. A kettős fedés lényege, hogy a cseréplécek távolsága olyan kicsi, hogy az adott sorban elhelyezkedő cserepek a kettővel lentebb lévő cserépsorra is rátakarnak (1.126. ábra), így biztosítva a vízzárást.

1.126. ábra. Hódfarkú kettős fedés

Koronafedés (lovagfedés)

A koronafedés (lovagfedés) is kettős fedésnek tekint­hető, azzal a különbséggel, hogy itt minden második cse­répsor közvetlenül az alatta lévő cserépsorra támaszkodik, feles eltolással (1.127. ábra). Ennek következtében nagyobb a léctávolság, hiszen csak minden második cserépsorhoz kell lécezés.

1.127. ábra. Hódfarkú koronafedés

A fedési módtól függetlenül a hódfarkú cserépfedés ké­szítése 25° alatt és 60° felett nem ajánlott. Egyedi esetek­ben előfordulhat, hogy a cserepeket nem mint tetőfedést, hanem homlokzati falburkolatot alkalmazzák (90°). 45°-nál nagyobb hajlásszög esetén minden egyes cserepet rögzíteni kell.

Hornyolt cserépfedés

A hornyolt cserepek szintén téglalap alapú, alsó élük mentén egyenes vagy íves vágású héjazati elemek. Felüle­tük legtöbbször lejtésirányú vízelvezető rovátkolással van ellátva, esetleg hullámos. A cserepek a hosszoldaluk mentén hornyolt kialakításúak (1.128. ábra), így az egymás mel­letti cserepek oldalirányban egymásra takarva (egymásba „akasztva”) kapcsolódnak egymáshoz.

1.128. ábra. Klasszikus hornyolt cserép ill. különböző vágásvonalú hornyolt alapcserepek
a) hornyolt íves vágású; b) mútolt hornyolt; c) hornyolt egyenesvágású

Ez a vízzárás szem­pontjából jóval kedvezőbb, mint a hódfarkúnál bemutatott egyszerű illesztés. A hornyolt cserepek hátsó felületén szin­tén két kapaszkodó fül található. A fedés súlyának csökken­tése érdekében egyes hornyolt cserepekben a cserép hossz­tengelyével párhuzamos, hosszanti üregek találhatók.

A hornyolt cserépfedéshez kevés cserépelem áll rendel­kezésre. Az alapcserepek és kúpcserepek mellett mindössze kétféle kiegészítő, a feles cserép és a szellőzőcserép képezi a termékcsaládot (1.129. ábra). Ez a szerkezeti részletek kiala­kítását valamelyest megnehezíti, de önmagában így is egy gyorsan és egyszerűen kialakítható fedésről beszélhetünk.

1.129. ábra. Kiegészítő hornyolt cserépelemek a) feles cserép; b) szellőzőcserép

A hornyolt cserépfedés egyszeres fedésként készül. (A cserepek oldalirányú hornyolt illeszkedése önmagában biztosítja a vízzáró elemkapcsolatot.) A cserepek elhelyez­hetők kötésben vagy hálósán is. A kötésben lerakott cserepek a hódfarkúhoz hasonlóan soronként feles eltolásúak (1.130/a. ábra). Hálós fektetés esetén a cserepek minden egyes sorban eltolás nélküliek, vagyis az egymás feletti cserepek mind egy vonalba esnek (1.130/b. ábra).

1.130. ábra. Hornyolt cserépfedés a) kötésben; b) hálósán

Hornyolt cserépfedés alkalmazása 25° alatt és 60° felett nem ajánlott! A hódfarkú cserepekhez hasonlóan egyedi esetekben a hornyolt cserepek is alkalmazhatók homlokza­ti falburkolatként (90°). 45°-nál nagyobb hajlásszög esetén minden második cserepet, míg 60° felett minden egyes cse­repet rögzíteni kell.

Sajtolt cserépfedés

A sajtolt cserepek kiképzése és az előállítás során alkal­mazott gyártástechnológia egyaránt jelentősen eltér a hód­farkú és hornyolt cserepekétől. Míg utóbbiak ún. húzott, méretre vágott cserepek, a sajtolt cserepeket préselő gépek­kel, sablonok segítségével állítják elő.

A sajtolt cserepek minden oldaluk mentén egyszeres vagy kettős hornyolt kialakításúak: a felső felületükön az egyik hosszoldaluk és a rövidebbik oldaluk mentén, míg az alsó fe­lületükön az előzőekkel ellentétes oldalakon. Emiatt a csere­pek között minden oldalon pontos és vízzáró elemkapcsolat képezhető. A cserepek látszó felülete többféle lehet: a gyárt­mánytól függően egy nagy vagy több kisebb vájat, horony, borda alkotja. Ezek lényegében a csapadékvíz elvezetése mellett meghatározzák a tetőfelület rajzolatát, megjelenését (1.131. ábra). A sajtolt cserepeket is a hátsó felületén kialakí­tott két kapaszkodófüllel akasztják a cseréplécekre.

1.131. ábra. Különböző kialakítású sajtolt alapcserepek

1.132. ábra. Kiegészítő sajtolt cserépelemek
a) feles cserép; b) szegélycserép; c) szellőzőcserép; d) hófogó cserép

A sajtolt cserépfedések mint komplett fedési rendszerek többféle kiegészítő cserépelemmel rendelkeznek (1.132. ábra). Ezek lényegesen megkönnyítik az egyébként sem bonyolult fedés különböző szerkezeti részleteinek kialakítását. Mivel a sajtolt cserepek minden oldalon pontosan egy­másba illeszkedő horonnyal kapcsolódnak egymáshoz, így kizárólag hálósán, oldal- és lejtésirányban egyaránt kötött módon helyezhetők el (1.133. ábra). Vagyis a fedési széles­ség mellett a fedési hossz (és a cserépléc-távolság) is kötött, független a tetőhajlásszögtől.

1.133. ábra. Sajtolt cserépfedés

Léteznek olyan sajtolt cserepek is, amelyek a rövidebb oldaluk mentén egyszeres horonyképzésűek. Az ilyen fedéseknél a fedési hossz és a léctávolság nem teljesen kötött, bizonyos (gyártó által megadott) határértékek között változhat. A sajtolt cserépfedés tetőhajlásszög-tartományánál a gyár­tók által megadott értékeket kell alapul venni. Általában jel­lemző a 25-50°-os javasolt szögtartomány.