Előre gyártott nagyelemes válaszfalak
Az iparosított építési technológiák kialakulásával és elterjedésével az épületek szinte minden szerkezetére igyekeztek olyan megoldásokat alkalmazni, amelyek minél hatékonyabb és gyorsabb építést tettek lehetővé.
Az iparosított építési technológiáknál a belső térelválasztó falak különböző kialakítású, üzemben készített, előre gyártott nagyméretű válaszfalelemekből (pallókból) vagy teljes méretű válaszfalakból (panelokból) készültek.
Nagyméretű válaszfalelemekből (pallókból) készült válaszfalak
Hazánkban az 1970-es években jelentek meg azok korszerűnek tekintett válaszfal-rendszerek, amelyek nagyméretű, de kis tömegű válaszfalelemekből, szerelt technológiával kialakított falszerkezeteket tartalmaztak. Az alábbiakban az ilyen válaszfal-rendszerek két típusát, a rácsbetétes gipszlapokból (RGL) és az üreges gipszperlit pallókból (ÜGP) épített válaszfalakat tárgyaljuk. Ezek a válaszfal-rendszerek nem terjedtek el széles körben, ma már egyáltalán nem alkalmazzák őket (az elemeket nem gyártják), de épületfelújítások, átalakítások, bontások során találkozhatunk velük.
RGL lapok és válaszfalak
Az RGL-lapok könnyű polisztirol magbetétből és az ezt körülvevő gipsz burkolati kéregrétegből állnak. A gipsz burkolati réteget a magbetéten keresztül gipszcsapok fogják össze. A minden csatlakozó oldalán horonyeresztékes elemek hossza 100 cm, magassága 50 cm, a kialakítható falvastagság 8 és 10 cm volt. Az ezekből készült válaszfalak közösségi, lakó- stb. épületeknél egyaránt alkalmazhatóak voltak.
Az RGL válaszfalakat gyorsan és egyszerűen lehetett megépíteni. A kötési szabályoknak megfelelően rétegenkénti feles eltolással készültek. A vízszintes horonyeresztékes csatlakozást ragasztó gipszhabarccsal, míg a függőleges horonyeresztékes csatlakozást szárazon lehetett illeszteni.
- Vintage hangulat- nosztalgiára fel! Képes ötletek!
- Mikor a zuhanyzás igazi élménnyé válik!
- Ismerd meg az ezerarcú Japán építészetet!
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Főfalhoz történő kapcsolódásnál az elemek az eresztékes oldalukkal érintőlegesen is, míg a hornyolt oldaluk 5 mm-es gipszhabarcs hézaggal csatlakozhattak. A vágott szélű elemek legalább 12 mm gipszhabarcs hézaggal illeszkedhettek a főfalakhoz.
Az RGL válaszfalak építése során a legfelső réteg és a födém alsó síkja között 2-3 cm távolságot kellett hagyni. A falat ideiglenesen a födémhez ékelték, majd a hézagot gipszhabarccsal töltötték ki. A gipszhabarcs kötése után az ékeket eltávolították.
A falsarkok kialakítása hagyományos módon történt. A kapcsolódó falak rétegeit felváltva vezették a falsarkokba. Az elemeket úgy építették be, hogy az eresztékek nem értek túl a fal síkján, a hornyokat, hézagokat gipszhabarccsal kenték ki. A pozitív élek mentén élvédő profilt helyeztek el. A darabelemek vágott oldalán, a megfelelő csatlakozás érdekében a hornyot vagy eresztéket faragással kellett a helyszínen kialakítani.
6.31. ábra RGL válaszfallap
6.32. ábra RGL válaszfal csatlakozása főfalhoz
6.33. ábra RGL válaszfal csatlakozása födémhez
6.34. ábra RGL válaszfal falsarok kialakítása
6.35. ábra ÜGP válaszfal-palló
6.36. ábra ÜGP válaszfal csatlakozása főfalhoz
6.37. ábra ÜGP válaszfal csatlakozása födémhez
A falszerkezet elkészítése után a csatlakozásoknál és az elemek függőleges illeszkedésénél lévő hézagokat gipszhabarccsal kenték ki. Ezt követően a kész felület nem igényelt vakolatot, (esetleges glettelés után) egyből festhető, tapétázható, burkolható volt.
ÜGP lapok és válaszfalak
Az ÜGP válaszfal-elemek gipsz és duzzasztott perlit keverékéből készült nagyméretű körüreges pallók. A horonyeresztékes elemek névleges szélessége 60 cm, hossza (magassága) 250-300 cm (5 cm-es lépcsőben változhat). A kialakítható falvastagság 6 és 8 cm.
Az ÜGP válaszfalak felhasználása több szempontból korlátozott volt. Az emeletmagas elemek például 3,05 m belmagasság felett nem építhetők be. Fokozott statikai, akusztikai követelmények esetén nem alkalmazható.
Az ÜGP válaszfalakat egyszerűen meg lehetett építeni: a függőleges helyzetű pallókat szorosan egymás mellé kellett helyezni. A megfelelő kapcsolatot a horonyeresztékes illeszkedés biztosította. A pallók darabolhatok, könnyen fűrészelhetők, 30 cm-nél keskenyebb darabelemet azonban nem lehetett alkalmazni. A falnyílások helyeit az építés helyszínén alakították ki.
Az ÜGP válaszfalak főfalhoz kapcsolódása egyszerű ütköztetéssel és gipszhabarcs kikenésével történt. A válaszfalak fém vezetősínnel kapcsolódtak a födémekhez. A födém alsó síkjához a válaszfal vonalában fém U profil vezetősínt rögzítettek a födémhez: ebbe illesztették be a pallókat. A vezetősínen belüli, palló feletti üreget rugalmas anyaggal töltötték ki. A fal elkészülte után a függőleges hézagokat gipszhabarccsal kenték ki. Ezután (esetleges glettelés után) a kész felület vakolás nélkül közvetlenül festhető, tapétázható volt.
Panelos válaszfalak
A panelos technológiával épített épületeknél a belső terek elválasztására – a panelos építési rendszer részeként – az adott modulrendszerhez igazodó nagyméretű előre gyártott vasbeton válaszfal-panelokat alkalmaztak.