• építés
• fa

Hagyományos rendszerű favázas (fiókműves) építési mód

A hagyományos rendszerű favázat alul az alapfalon körbefutó küszöbgerenda, felül pedig az ugyancsak körbefutó koszorúgerenda határolja el; a sarkokra, a csatlakozó harántfalakhoz, az ablakok és ajtók mellé, azonkívül a nyílás nélküli hosszabb falszakaszokba is, ritmikusan ismétlődő, kb. 80-160 cm-es távolságokban oszlopok kerül­nek.

A szélnyomás ellen, különösen a sarokmezők­nél dúcgerendák merevítik a vázat. Az ablakokat alul a könyöklő-, felül pedig a süveggerenda hatá­rolja el. Az oszlopok között, egy vagy két sorban vízszintes helyzetű hevedergerendák helyezkednek el, ezek a vázmezőt kisebb mezőkre osztják, az egész építménynek jellegzetes külsőt kölcsönöznek (675. ábra).

675. ábra. Favázas épület; a) rövidebbik, b) hosszabbik oldalnézete, c) alaprajz oszlopnak futó válaszfal esetén, d) oszlopállástól független válaszfal esetén e) kémény és vázoszlop viszonya

A különböző helyzetű és szerepű gerendák egy­máshoz – a korábban megismert – hagyományos jellegű fakötésekkel csatlakoznak (676. ábra), de sarokmerev kapcsolat sehol sem alakul ki.

676. ábra. Hagyományos jellegű faváz sarokrészlete; 1 – küszöbgerenda; 2 – oszlop vagy bálványfa; 3 – koszorúgerenda; 4 – dúcgerenda; 5 – hevedergerenda

Emeletes épület

Emeletes épület esetén a váz és födém csatla­kozása a 677. ábra szerint alakul. Régebben az egyes emeleteket lépcsősen előre ugratták, amiből a födémgerendákra nézve az a kedvező helyzet állt elő, hogy az alátámasztásnál negatív nyomaték keletkezett, és ennek következtében a tartó a kisebb pozitív nyomaték miatt kisebb keresztmetszetű lehetett. Az emeletek lépcsős előreugratása – a történelmi építészetből ismeretes – sajátos tömeg­formát eredményez.

677. ábra. Emeletes favázas épület favázának sarokrészlete

Alap-, lábazati és válaszfalak

A favázat általában 1 ½ tégla vastagságú tégla, hő vagy beton alap- és ennek folytatását képező lábazati falra építik, nagy gondot fordítva a küszöbgeren­dák korhadás mentességére.

A középfőfalakat, úgyszintén a válaszfalakat nem kell végigmenően, hanem – takarékosság céljából – lehet filléresen is alapozni, és ezen falak vázszerkezetét lehet függesztőművesen kialakítani (678. ábra). Természetesen nemcsak favázas válasz­falakat, hanem valamilyen szilárd anyagú vékony, sőt esetleg deszka válaszfalakat is alkalmazha­tunk.

678. ábra. Favázas épület válaszfalának alapozás nélküli, függesztőműves megoldása; a) a fal nézete, b) A és B jelű csomópontok fakötései

A vázkitöltő falázat anyaga lehet: a) tégla és b) ritkábban hő. A vázat alkotó gerendák mérete a kitöltő falazat anyagának méretéhez és ahhoz a körülményhez igazodik, hogy a falak vakolatlanul maradnak-e vagy pedig bevakoljuk-e azokat (679 a-d ábrák). Az őszintén, leplezetlenül megmutatkozó faváz szerkezetileg és esztétikailag is helyesebb.

679. ábra. Oszlop és vázkitöltő fal csatlakozása; a) vakolatlan homlokzat, b)-c) szabadon megmutatkozó váz és vakolt falak, d) teljesen vakolt homlokzat esetén

Tégla vázkitöltés esetén á vízszintes helyzetű (küszöb-, heveder- és süveg-) gerendák a téglavastagság + hézag egész számú többszörösére legye­nek egymástól. A kő anyagú kitöltő falakhoz 20×20 cm-es oszlopok és ennek megfelelő egyéb gerendák kellenek.

A vázszerkezet és a kitöltő téglafal között azzal lehet szoros kapcsolatot létesíteni, hogy a váz oszlopaira és dúcgerendáira háromszög keresztmet­szetű léceket szegezünk, és a csatlakozó téglák bütü felületébe ékszelvényű mélyedést faragunk (679. ábra).

A küszöbgerendának a lábazati falra való helyes és helytelen elhelyezését mutatják a 680 a-c ábrák. A lábazati falra nedvességszigetelést kell alkalmaz­ni. A küszöbgerenda az ajtóknál esetleg megszakítható, ez esetben a padló a gerenda alsó síkjával színeiket. Amennyiben a fareszeket is bevakoljuk, úgy azokra rabitzhálót, vagy nádszövetet kell szegezni (679 d ábra).

680. ábra. Küszöbgerenda és lábazat csatlakozása; a) helytelen, b) és c) helyes megoldás

Hőszigetelés

A kellő hőszigetelés nélküli fa­vázas falakon keresztül télen nagy hő veszteség áll elő. Éppen ezért ezeket valamilyen anyagú hő­szigetelő réteggel kell ellátni. Hasznos esettanulmány faházon, amit ajánlott elolvasni.

Deszkaborítású falak

A favázat igen gyakran nem töltik ki szilárd anyagú falazattal, hanem deszkával zsaluzzák be, és a közöket hőszigetelő anyaggal töltik ki (pl. hőszigetelő lemezzel, laza szemes anyaggal, üveggyapottal stb.) Profi összefoglaló deszkaborítású falak  építéséről és javításáról.

A zsaluzat lehet: a) egy- vagy b) kétrétegű; azonkívül

Függőleges irányú (681 b ábra), ezen belül:

• hézagtakaró léces megoldású (682 a-b ábra),
• hornyos (682 c ábra), esetleg árokeresztékes csatlakozású. Függőleges irányú deszkaborítás esetén az oszlopok távolsága nagyobb lehet, viszont a deszkák alátámasztása végett 1 m-es távolságok­ban vízszintes hevedereket kell alkalmazni.

681. ábra. Favázas épület homlokzata; a) vízszintes, b) függőleges deszkaborítással.

682. ábra. Függőleges helyzetű deszkaborítás; a)-b) hézagtakaró léccel fedett, c) hornyos csatlakozásokkal, d) egymásra takaró deszkákkal.

Vízszintes irányú (681 a ábra), ezen belül:

• egymásra takaró megoldású (683 c ábra),
• hornyos (683 a-b ábra), esetleg árokeresztékes csatlakozású.

Szebb és szerkezetileg jobb a keskenyebb (10-12 cm széles) deszka, mert nem vetemedik. A vetemedés meggátlása céljából a deszkákat gépi úton hosszirányban több helyen befűrészelhetjük (683 b ábra), ily módon teljes biztonsággal meggátoljuk a deszkák teknősödését. Különös figyelemmel kell megszerkeszteni az épület sarkain előálló deszka-csatlakozásokat. Jobb kivitelű munkánál a deszka-zsaluzatot nem szegekkel, hanem facsavarokkal erősítik fel a vázra.

683. ábra. Vízszintes helyzetű deszkaborítás; a)-b) hornyos csatlakozásit, c) egymásra takaró deszkákkal; 1 – pórus nélküli, lakkozott keményfarost-lemez; 2- gőzzáró réteg; 3 -légréteg; d – deszkazsaluzat; 5 – szigetelő lemez; 6 – deszkaborítás

Külföldön gyakori az olyan megoldás is, amidőn a favázat kívül-belül hőszigetelő lemezzel borítják és vakolattal látják el, ilyenkor a két hőszigetelő réteg között légcellák vannak (684. ábra). Az ilyen szerkeze­tek csak akkor tökéletesek, ha a fal vízhatások elleni védelméről a következő bekezdésben részletezett módon gondoskodnak.

684. ábra. Fagyapot lemezzel borított favázas fal; 1 – vakolat, 2 – fagyapot lemez; 3 – szigetelő lemez; 4- légréteg; 5 – kondenzvíz ábra

Mivel a csapadéknak kívülről történő behatolása, valamint a belső vízgőznek a szerkezeten való átvándorlása egyaránt káros, védekezni kell az ilyen természetű vízhatások ellen. A kívülről jövő nedvesség visszatartására a külső zsaluzat alatt szigetelő lemezt célszerű alkal­mazni.

Ez a szigetelő réteg azonban megakadályozza a helyiségekben keletkező párának kifelé történő áthato­lását, ez a körülmény pedig a falban víz kondenzációt és tartós átnedvesedést eredményez. Ennek elkerülése végett a belső zsaluzat vagy vakolat alatt valamilyen („A falszerkezeteken keresztül lebonyolódó gőzdiffúzió” című részben tárgyalt) gőzzáró réteget vagy magas vízgőz áteresztési ellenállású vakolatot kell alkalmazni (684. ábra).

Kémény

A kéményeket téglából vagy kőből, tömören kell építeni, de a fa részektől legalább 12 cm távolságban, a 675 e ábrán látható módon.

Az oromfalakat szintén vázas módon oldjuk meg (675 a ábra). Ez esetben az oromfal favázának ferde elhatároló gerendája maga az utolsó szarufa lesz. A favázas oromfalakat igen sok esetben csak deszka-zsaluzattal borítják még akkor is, ha a falak egyébként téglakitöltéssel készültek. Az oromfalat meg tömörfalas épületeknél is sokszor alakítják ki favázzal és deszkazsaluzattal; különösen a népi építészetben találunk erre igen gyakran pél­dákat.

Födém

A födémek természetszerűleg fából készülnek, pór vagy borított gerenda rendszerrel.

Felületek

A belső fal-, és mennyezetfelületek is igen sok esetben nem vakoltak, hanem deszka-zsaluzattal, rétegelt lemez vagy farostlemez, esetleg valamilyen más építőlemez burkolattal készülnek. A látható fareszeket mind a külsőben, mind a belsőben pácol­hatjuk, és lakkal fényezhetjük, vagy pedig fedőmázolással láthatjuk el.

Fedélszerkezet

A favázas épületek általában magas hajlású (25-40°-os) fedéllel készülnek. Legtöbbször kis épület szélességéről van szó, amely megoldható: a) üres, b) torokgerendás vagy c) egy állószékű, taréjszelemenes fedélszékkel. (Utóbbi fogalmakat lásd később a „Hagyományos fedélszerkezetek” című részben.)

A nyílászáró szerkezetek és a váz kapcsolatáról későbbi szövegrészekben beszelünk.