Magasépítészet

Lábazatképzés és funkciója, kivitelezése

A lábazat rendeltetése: a) védi a falat a járdáról vagy a talajról felcsapódó vízhatástól, b) védi a falat az erőszakos rongálódástól, és c) mint formai elem architektonikus célokat is szolgál.

Az architektonikus hatást a lábazat újabban sok esetben nem kizárólag plasztikájával, tagozottságával, hanem a homlokzattól eltérő anyagával, az anyag struktúrájával, felületképzésével és színhatásával kívánja elérni.

A lábazat a falsíkhoz viszo­nyítva: a) attól előreállíthat, b) az­zal színelhet, és c) attól vissza­ugró lehet (480. ábra).

Lábazat és falsík viszonya

480. ábra. Lábazat és falsík viszonya; a) falsíktól előálló, b) a falsíkkal színelő, c) a falsíktól visszaugró lábazat

A falsík elé ugró lábazat felső felületét rézsűsen kell kiképezni, hogy a víz gyorsan eltávozhasson róla. Vakolt homlokzat és kőlába­zat esetében kívánatos a 482. ábra szerinti, III jelű kőrétegnél látható megoldást választani, hogy a lába­zatra ráülő hó ne áztassa, illetve fagyassza le a vakolatot. Lábazatburkolatok fajtái.

A lábazat anyaga és szerkezete lehet:

  • Nyers vagy megmunkált beton. A kéregrész rendesen jobb minőségű kőzúzalékból vagy a hátbetonnal együtt csömöszölt műkőből, esetleg Kontex-betonból készül.
  • Nyers terméskőfal vagy terméskő, más esetben faragott kő anyagú burkolat.

Faragott kő lemezekből álló lábazat ki- és be­ugró sarokdarabjainál szükséges kőkötéseket, kőmetszést és bekötési módozatot szemléltet a 481. ábra.

 Lemezekből készült kőlábazat

481. ábra. Lemezekből készült kőlábazat ki- és beugró sarkának helyes kőkötése és kőmetszése

Faragott kő anyagú, háromrészes (tagozott) lábazat hézagosztását és kőkötéseit mutatja a 482. ábra. Az I és III jelű rétegek tömbkövekből, a II jelű réteg vastagabb kőlemezekből készül. A sarkokon levő lemezek – vékonyságúk kikü­szöbölése céljából – tömegesebb sarokkőhöz (más néven bálványkőhöz) csatlakoznak.

 Három kőrétegből álló épületlábazat nézete, metszete és rétegrajzai

482. ábra. Három kőrétegből álló épületlábazat nézete, metszete és rétegrajzai

  • Nyerstégla fal vagy téglaburkolat. Mindkettőt fagyálló téglaanyagból, a korábban megismert szerkezeti elvek szerint kell megtervezni, illetőleg megépíteni.
  • Téglafalra felhordott beton ( ábra), műkő vagy Kontex-beton. Mindhárom esetben tágulási, illetve zsugorodási hézagokkal kiképezve.
  • A lábazati falra felhordott kisebb szilárdságú vakolat a felszívódó vagy a felcsapó víz megfagyása után leválik a falról. Elég tartós lábazati felületet eredményez az sm/300 ö jelű vagy az sm/400 h jelű simító cementhabarccsal készített vakolat.

A lábazat és a pinceablak közötti összefüggés

A pinceablak a lábazathoz viszonyítva különböző elrendezésű lehet: a) ráülhet a lábazatra (484 a ábra); b) részben bemetsződhet a lábazatba, ez esetben a lába­zaton felüli rész legtöbbször a lábazat anyagával meg­egyező anyagú keretezést kap (484 b ábra); e) az ablak süvegrész színelhet a lábazat felső élével, ilyenkor a vakolt homlokzat ólét a vakolattal színelő süvegkővel vagy élvédő szögvassal kell a rongálódás ellen védeni (484 c ábra) ; és végül d) az ablak teljesen a lábazatba metsződve képződhetik ki (484 d ábra).

Lábazat és pinceablak közötti összefüggés

484. ábra. Lábazat és pinceablak közötti összefüggés

A 485. ábra részben a lábazatba metsződő, egyéb­ként kőkeretezésű pinceablak helyes kőmetszését és hézagosztását mutatja.

Lábazatba metsződő kőkeretezésű pinceablak

485. ábra. Lábazatba metsződő kőkeretezésű pinceablak