• nádtető
• rovarok otthon
• tető
• tűz

Használati problémák nádtetőknél (tűz, rovar)

Tűzveszély és tűzvédelem

Az európai szabályozásokkal megegyezően az építési törvény és a csatlakozó rendeletek, szabványok éppen úgy hatályosak a nád­tetős épületekre, mint bármely más épületre. A tűzvédelem szempontjából azonos módon kell a tervezés során eljárni. Mint bármely szerkezettel épült épületnek, úgy a nádtetős épületnek is ki kell elégítenie a következő feltételeket:

Az épületet és ré­szeit úgy kell megvalósítani, hogy tűz esetén

• állékonyságuk az előírt ideig fennmarad­jon;
• a tűz és füst keletkezése és terjedése kor­látozott legyen, utóbbi ne legyen mérgező;
• a tűz a szomszédos önálló rendeltetési egységre vagy építményre ne terjedjen tovább;
• az építményben tartózkodók kimenekü­lése műszakilag megoldott legyen és az épületet a bent tartózkodók az előírt időn belül elhagyhassák;
• a mentés biztonságosan ellátható legyen.

A felsorolt feltételek betartása a tervező kö­telessége.

A 2/2002. (I. 23.) BM rendelet 5. Melléklet I/3. fejezet szerint: Zsindely-, nád-, szalma és egyéb könnyen éghető anyag önálló fedél-héjazatként (típustervek kivételével) csak a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság külön, egyedi esetekre (egyedi esetként kezelendő a tájegység vagy területrendezési egység is) vonatkozó engedélye és annak feltételei alapján, legfeljebb kétszintes épületeknél alkalmazható. A laikus mondhatja, hogy neki a tégla, a cse­rép, a beton, a kerámiaburkolat nem éghető, de a nád gyúlékony.

A szakember válasza:

A nád közismerten gyúlékony anyag. Ennek dacára a hagyo­mányos, csupa nádtetős falvakban viszony­lag ritkán volt tűz, mert az emberek vigyáztak a cigarettával, gyufával és egyéb tűzkeltő eszközökkel. (Az 1970-es években egy gondatlan velencei üdülőtulajdonos PB-gázlánggal akarta kiirtani a nádereszbe fészkelő darazsakat, és nemcsak a saját háza, hanem a két szomszédos nádtetős ház is leégett.)

Hetenként vannak katasztrófákról szóló hírek, amikor emberi gondatlanságból kiégnek beton- vagy téglaépületek. Korunk vegyipara előállított olyan lángmen­tesítő, égéskésleltető anyagokat, amelyek felhasználásával a nádanyag biztonságosan alkalmazható épületekben. Természetesen mint minden más anyagú épületben is, a nádfedés alatt is intelligens módon kell viselkedni és óvakodni kell a tűzkeltéstől.

Rovarok és madarak kártevése

Az eresznél látható nádtövek csöveibe a darazsak rendszeresen befészkelnek, ezeket el kell tűrni, hiszen a kertek biológiai egyen­súlyához szükségesek. A nyugodt embereket a darázs nem bántja, de ha valaki különösen érzékeny vagy félős, úgy inkább permetezze le az ereszt tavaszonként rovarriasztóval, vagy helyezzen ki rovarcsapdákat, semmint felgyújtsa a házat és evvel kockáztassa a szomszédok biztonságát is.

A tetőfedés nádszálai, elsősorban a lazább szeges közé a meleg oldalon gyakran be­fészkelik magukat különféle rovarok; ezek bábozódnak, és ez a seregélyek kedvenc csemegéje. A seregélyek ilyenkor ellepik a tetőt, csipegetik a „csemegét”, és hogy hozzáférjenek, csipegetik a nádat is. A tulaj­donos másnapra azt találja, hogy a kert az eresz alatt terítve van lecsúszott nádszállal. A védekezés lényege: olyan keményre kell tömöríteni a nádat, hogy a rovar ne tudjon bebújni az elemi nádszálak közé. Ezen kívül vannak olyan szaganyagokat tartalmazó veg­yszerek, amelyek elriasztják a bogarakat. Ezek az anyagok ma kísérleti stádiumban vannak; az egyes nádazók ismerik és a láng­mentesítő anyagba keverve a tetőfelületre permetezik ezeket.

Az ereszek alá, illetve az oromdeszka és a toromba közé nagyon szeretnek befészkelni a verebek; nagyobb kárt nem okoznak, legfeljebb a csivitelésük és a lepottyanó ürülék okoz zavart a használatban.

Kereskedelmi hirdetésekben gyakran találko­zunk „fantomsasok” ajánlatával. A tapaszta­latok azt mutatják, hogy a kisebb madarakat elriasztja a „sas”. Azonban nemcsak a tető­ben fejlődő bábokat és csimaszokat kereső, így tetőkárt okozó seregélyek, hanem a ház körüli kert biológiai egyensúlyát fenntartó énekes és kerti kártevőket kereső madarak is elriadnak, így sem madárdalt nem hallunk, sem féregtelen gyümölcsöt nem szedhetünk a fáinkról.

Előfordul, hogy a mezei pocok, nyest befúrja magát a nádtetőbe, egy kis lyukat hagyva maga után. Ezt célszerű azonnal a mindig háznál lévő maradék náddal betömni, mielőtt még járatokat alakítanak ki a tetőben. (A ta­posott szalmafedés, akár a szalmakazlak, kedvenc fészkelőhelye az egereknek.)