• belsőépítészet
• lakberendezés
• ötletek

Beépített ruhatároló a lakásban: gardrób tervezése

A lakás tervezésekor a család igényei­nek szempontjából fontos tényező a bentlakók foglalkozása és életvitele. Ennek egyik eleme az érkezés, in­dulás időpontja, a munkába járás­hoz szükséges ruházat elhelyezése. További feladat az utcai ruhák, a la­kásban használatos ruhák, az alkal­mi ruhák, az eltérő évszakok ruhái és az ágyneműk tárolásának megol­dása, beleértve a tisztálkodáshoz használatos textilneműket (törülkö­zők stb.) is.

A tárolás három alapvető módja: az előszobai, a hálószobán belüli és a hálószobán kívüli. Az előszobában az utcai ruhákat tá­roljuk zárt szekrényben és külső fo­gason, az igényekhez igazodva.

Hálószobán belüli ruha­tárolás

A helyiségen, hálószobán belüli ruha­tárolás a legegyszerűbb megoldás. Ez esetben a szobában olyan falfelület vagy falfelületek vannak, amelyek a falazat kialakítása révén lehetőséget adnak egy vagy több beépített szek­rény elhelyezésére. Igen gondos ter­vezést igényel, hogy a szekrények ne „elfalazott” mobil elemek legyenek, hanem jól tervezett alaprajzból fa­kadó lehetőségek. Ilyen esetekben a szekrényeknek csak előlapja (tok­szerkezete és ajtólapja), polcai, fiók­jai és akasztórúdjai vannak. A szek­rények tagolását ajánlatos a tárolandó ruhaféleségektől függően meghatá­rozni.

A felsőruházatot a szekrény homloksíkjával párhuzamos akasztórúdon lehet elhelyezni, ilyenkor a szekrény mélysége 58-60 cm. Ter­mészetesen ha nincs lehetőség ilyen szekrénymélység megépítésére, vagy ennél nagyobb mélység kialakítására van mód, akkor a vállfatartó ruda­zat lehet a szekrény homloksíkjára merőleges is, de ebben az esetben a minimális szekrényszélesség 58-60 cm.

A rudazatot a mélységre való te­kintettel lehet fixre vagy kihúzhatóra tervezni, ehhez a kereskedelem­ben kaphatók különböző vasalatok és rudazat. A szekrények homlokfe­lületének kiképzésére is számtalan lehetőség kínálkozik a szekrényele­meket gyártó cégek választékának megfelelően. Az ipar és a kereskedelem manapság e tekintetben igen felkészült a várható építtetői igé­nyek kielégítésére, hiszen az üzle­tekben

• sima, laminált felületű,
• natúr sima vagy lamellás fa,
• textilbetétes,
• tükrös felületű nyíló-, harmo­nika- vagy tolóajtók stb.

állnak rendelkezésre.

Már a tervezés során ajánlatos ki­választani azt a szekrényféleséget, amelynek paramétereire a szekrény méreteit meghatározzák. Ez elejét veheti annak a kellemetlenségnek, hogy a tényleges beépítés alkalmá­val a kereskedelemben kapható mé­retű elemeken kívül – amennyiben a gyártó nem készít a méretválaszté­kon felüli elemeket – barkácsolással kelljen az esetleges kiegészítéseket elkészíteni.

A szekrények ilyen, szobában való elhelyezése során ajánlatos a tárolá­si igényen felül a szekrényfelületbe más funkciót is betervezni:

• szabad, polcos felületet,
• üvegezett ajtós elemet világítás­sal, könyv, kisplasztika, kép, tv stb.

elhelyezésének lehetőségével.

A hálószobákon kívüli ruhatárolásra a tervezők általában azt a lakáson belüli közlekedőt szokták felhasz­nálni, amely az ún. intim belső for­galmat bonyolítja le a hálószobák, fürdő, WC között. Ennek a közlekedőnek a helyes tagolása és mérete­zése lehetőséget adhat beépített szekrények elhelyezésére. Az ilyen tárolóhelyek kiképzése, jellege más, mint az előzőekben említett háló­szobai szekrényeké, noha anyagaik és szerkezeti elemeik azonosak le­hetnek.

A gardrób

A főzésen kívül a házimunkák másik jelentős területe a ruhaneműk rendben tartása és tárolása, amire a következő lehetőségek kínálkoznak:

• mobil ruhásszekrényben (szek­rénysorban);
• ruhatárolóban (gardrób);
• öltözőben.

A hazai bútortípusok szűk válasz­tékának némileg ellentmondva majd­nem mindegyik szekrénysorban van ruhatárolási lehetőség, a fiókoktól kezdve a kis és nagy ajtós szekrénye­kig. Ezeket általában a lakótérben és a hálókban helyezik el.

A legpraktikusabb a külön ruha­tároló helyiség (járható szekrény), ahol egy helyiségben, akár a falat is körülpolcozva, a család ruhakészle­tének 98%-a is tárolható. Ruhatá­rolóként egy igénytelenebb, ablak nélküli tér is megfelel, de az lénye­ges, hogy a középpontban legyen (a könnyű elérhetőség miatt).

A ru­határoló helyiség szellőzését minden­képpen meg kell oldani, lehetőleg úgy, hogy a légcsere kevés szennye­ződéssel járjon, ami úgy lehetséges, hogy a kiszellőzést valahol felül, a lakás valamelyik nagyobb és tiszta légterű helyiségéből oldjuk meg. Kapcsolódhat előtérből vagy közle­kedőből, alternatívaként a hálószo­ba vagy a vasalótér is szóba jöhet. Az öltöző a ruhatárolóhoz hasonló, de szűkebb tárolási funkcióval, viszont elfér benne a háziasszony toalett­asztala tükörrel, polccal és egy ülő­alkalmatossággal.

Erre többféle megoldás kínálkozik:

• a tárolás helye a hálószoba és a fürdőszoba közé kerül;
• a tárolási lehetőség a hálószo­bából nyílik;
• a tárolóhely csak a fürdőszobá­ból közelíthető meg.

Mindegyik változatnak vannak előnyei és hátrányai; hogy ki milyen elrendezést választ, sok összetevő függvénye. Ezek a tárolóhelyek, a jár­ható szekrények, többfajta funkcióval is tervezhetők, lehetnek csak ruha­tárolók, de lehetnek ezenfelül öltözők is. Tagolásuk és belső kiképzé­sük a legváltozatosabban alakulhat, így tervezhetők zárt térbe, de lehet­nek kürtös szellőzésűek vagy abla­kosak is az igényeknek megfelelően.

A járható szekrényekben a ruhá­kat szabadon, polcokon, fiókokban vagy rudazaton helyezik el, így a ter­vezéskor fokozott gondot kell fordí­tani a pormentességre és a molylepkék elleni védelemre.

A védekezésnek több módja is lehetséges a helyisé­gen belül, így megoldást ad:

• a függöny,
• a műanyag harmonikaajtó,
• a felsőruhák elhelyezése por­védő zsákokban,
• a polcok felszerelése könnyű bil­lenőajtókkal.

Cipőknek 35 cm mély és 50 cm magas rész kell, hogy a férfi, illetve a női magas szárú cipők is elférjenek. Érdemes egy szekrény minden di­menzióját kihasználni. Ennek meg­felelően egy 60 cm mély szekrénybe helyezhetünk 35-40 cm mély pol­cot, így a maradék 20 cm-en öveket, nyakkendőket, sálakat vagy egyéb kiegészítőket tárolhatunk.

Ha tehetjük, a világítást úgy he­lyezzük el, hogy a lehető legegyen­letesebben kapják a ruhák a fényt, és a világítótest jó színvisszaadású legyen. Érdemes a szekrénybe illatosító olajat, szappant vagy levendulát he­lyezni. Az építészeti kiképzésen felül, amely a falak, a padlóburkolatok, a nyílászáró szerkezetek és színek megválasztásából áll, gondolni kell a jó megvilágítás megtervezésére és kiépítésére is. Az esetleges fűtés be­tervezése az adott alaprajzi elrende­zés függvénye.

Ajánlott méretek:

• alapterület: min. 2,00 m²;
• oldalméret: min. 0,80 m;
• hosszméret: min. 1,40 m.

Az öltözőt 4,00 m²-ig nem kell kü­lön szellőztetni, elég, ha a kapcsolt térrel alul-fölül 100-100 cm² kereszt­metszetben szellőzőráccsal kapcsol­juk össze. Ha az öltöző alapterülete a 6,00 m²-t meghaladja, fűthető, és ablaka van, lakószobának minősül!

A vasalás helye családonként vál­tozik. A következők jöhetnek szóba:

• az ún. háztartási szoba;
• konyha;
• étkező;
• fürdő;
• az esetleges kondicionálószoba;
• külön erre a célra létesített he­lyiség.

Mérete, ül. helyigénye ugyancsak a használat módjától függ. Ha az ágynemű mosását, vasalását otthon végzik, akkor a helyigény nagyobb, vasalóasztal vagy vasalóállvány szük­séges.

Külön vasalóhelyiség csak nagyobb lakásoknál indokolt. A mosás általában a fürdőszobá­ban elhelyezett mosógéppel oldható meg úgy, hogy az előkészítés (áztatás) a fürdőszoba kádjában és mos­dójában legyen végezhető. Mérete­zését, ül. helyigényét a fürdő- vagy külön mosóhelyiség tervezésekor kell figyelembe venni. A szárítás he­lye a fürdőszoba vagy a külön szárí­tótér. Kiváló és gazdaságos ehhez a családi házak szellőztetett és por­mentes padlástere, sőt nyáron a hát­só kertje is.